Vita:Tiszaeszlári vérvád

Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Zsidósággal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

---

Tiszaeszlári vérvád tennivalók szerkeszt · történet · figyel · frissít
Feldolgozandó anyagok: Kende Tamás: Vérvád. Osiris, Budapest, 1995. Kubinszky Judit: Politikai Antiszemitizmus Magyarorszagon, 1875-1890

---

Vitaarchívum
	1. 2006. augusztus 31. – 2008. április 3. (2008 tavaszáig)

---

Vitalapok használata

• Kövesd a wikikettet
• Feltételezz jóindulatot!
• Kerüld a személyes támadásokat!
• Viselkedj civilizáltan
• Le ne harapd a kezdők fejét!

Ez a Tiszaeszlári vérvád cikkben szükséges változtatások megbeszélésére szolgáló vitalap.

• A vitalap a konkrét szócikk szerkesztéséről szól, nem pedig a szócikk tárgyáról általában. Ne használd vitafórumnak.
• Írd alá a hozzászólásaidat négy hullámmal (tildével): ~~~~.
• Lehetőleg a szakasz aljára, a korábbi megjegyzések alá írj.
• Az új témákhoz kezdj új szakaszt így: == Szakaszcím ==. Használj informatív szakaszcímeket.
• Új vagy a Wikipédiában? Üdvözlünk! Érdemes megnézned a gyakran ismétlődő kérdéseket.

Nagyfalu

Nagyfalu, ez biztos nem jó így. Valami felvidéki falura mutat rá. Nem emlékszem már rá, de ez valamelyik Tisza-parti falu településrésze volt. Kéne valami egyértelműsítő, vagy átirányító, mert nevetségesen néz ki, hogy egy Rózsahegy melletti szlovák falu szálltak meg az Eszlárra utazó bírók és csendőrök. Tudja valaki, melyik település volt ez? – Tobi ^Üzi :) 2008. október 3., 12:30 (CEST)

Tiszanagyfalu lehetett csak, kijavítom. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2008. október 3., 12:41 (CEST)

Per vagy vérvád?

Mint már volt róla szó, a jelenlegi név erősen POV, Bary azon utólagos védekezését tükrözi, hogy nem is volt semmiféle vérvád, csak éppen véletlenül pont azt találta a nyomozás, hogy zsidók pészachkor egy keresztény lány vérét vették, de ennek semmi köze nem volt holmi előítéletekhez, meg ahhoz, hogy az Antiszemita Párt későbbi alapítója volt a nyomozás egyik vezetője, mindez csak szerencsétlen egybeesés. Mivel a szócikk kontextusában vizsgálja a történetet, vagyis nem csak a szűken vett perről szól, jobb lenne visszanevezni az eredeti tiszaeszlári vérvád címre. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. december 14., 23:47 (CET)

Átnevezve, valóban vérvád volt. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. december 15., 07:16 (CET)

Nem értek egyet az átnevezéssel, azt visszavonom. Indokaim a következőek: A vérvád állítást a korabeli média egy része és a rémhírek terjesztették. Azt sem nem a bíróság, sem az ország fő véleményformálói, politikusai nem osztották. Mert Istóczy Győző ezen kritériumok egyikének sem felet meg. Azonkívül itt érzésem szerint a perről kell írni, az adja a szócikk fő témáját, nem a korabeli regék. Fontos, ez egy lexikon és nem bulvár- vagy újságcikk. Pont emiatt, maradjunk meg a szilárd tényeknél, ne legyen hangulatkeltő a cikk. A korabeli antiszemetizmus elterjedésében fontos szerepet kapott, ezt nem vitatom, mint ahogy azt sem, hogy konyhanyelven valóban vérvádként szerepel, de a vád soha nem említette a vérvádat! És ez a kulcskérdés. – Tobi ^Üzi :) 2009. december 15., 12:24 (CET)

Már bocsánat, de egy olyan vizsgálat, ami azt igyekszik kideríteni, nem vették-e esetleg rituális okokból zsidók Solymosi Eszter vérét, nehezen tekinthető másnak, mint egy vérvádeset törvényszéki fejezetének. Ilyen tartalmú vizsgálódás normális esetben nem létezhetnék. Ugyancsak elnézést a hasonlatért, de ha holnap a nagyanyámat eljárás alá vonják boszorkányság vádjával, és az eljárás igyekszik kideríteni, nem boszorkány-e esetleg az öreglány, az ugye nem fog hétköznapi peres eljárásként számon tartatni? ;) Bennó^fogadó 2009. december 15., 12:50 (CET)

Nem, de ha öreganyád a 17. században élt volna, akkor valszeg úgy szerepelne az enciklopédiában, hogy boszorkányper. – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 15., 14:36 (CET)

Istenem, ha pár száz évvel korábban volnánk, tégedet is megégetnének, te setét lelkű miskolci főboszorkány... Édes álom. Amúgy a jelek szerint nem velem vitázol, én ugyanis vérvádcímpárti volnék. A boszorkánypereket is boszorkányperként gondolnám szerepeltetni. Azt viszont el tudom fogadni, ha Tobi külön cikket szeretne magáról a perről, amennyiben ezt az anyag mennyisége indokolja. Ha viszont az egész jelenséget tárgyalja egyben a cikk, szerintem indokoltabb a vérvád címzés. Bennó^fogadó 2009. december 15., 15:12 (CET)

Tudom, hogy engem is megégetnének :P Én nem vagyok egyik párti se, csak figyelem a vitát és beszólogatok. Bár szerintem a vérvád kicsit szenzációhajhászként hangzik (mint minden, amiben vér van). – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 15., 16:32 (CET)

A vád azt állította, hogy a falubeli zsidók pészach előtt elraboltak egy keresztény gyereket, rituálisan elvágták a torkát, és eltették a vérét egy edényben. Melyik eleme a vérvádnak az, ami hiányzik ebből az állításból? (És milyen kritériumnak nem felel meg Istóczy, aki a következő parlamenti ciklusban a 17 képviselőt adó Antiszemita Párt egyik alapítója és társelnöke volt?) Tobi, te mintha valami egészen külön saját valóságban élnél. Jó egy évig tartották börtönben a falubeli zsidókat és a környékbeli tutajosokat, veréssel és fenyegetésekkel kényszerítve őket arra, hogy rituális gyilkosságról és hamis tetemről tegyenek vallomást, és te egészen komolyan azt akarod mondani, hogy mindez teljesen független volt a korabeli antiszemita mítoszoktól? – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. december 15., 13:24 (CET)

Az átnevezést szerintem nyugodtan le lehet zárni itt. Ez akoriban minden ízében vérvád volt, a sajtó is így reagált rá, magyar szakirodalom is így hozza.

Tgr-től áthozva (bocsánat, Tgr): „Az összes más interwikin is affér a neve” --az öszes más wiki elnevezése se érdekel minket, ha egyszer itt ez a neve.

„A hivatalos per anyagaiban soha nem szerepelt a vérvád.” -- Mellékes, hogy a hivatalos pert hová finomították le.

"Ezért sem jó, és hangulatkeltő a cikk címe. Másrészt az is fontos indok, hogy nem lenne jó, ha Magyarországot ilyen cikkek alapján azonosítanák meg, mint valami középkori barbár országot." - Na ez a leglényegtelenebb és legfölöslegesebb szempont. Ami megtörtént, megtörtént. Lexikon vagyunk, nem "benyalómű". Amúgy kiknek szeretnénk tetszelegni a kínosan finomkodó megfogalmazásokkal? . – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. december 15., 13:42 (CET)

Reagálnék, továbbra sem vagyok meggyőzve. Az interwiki érvelés igaz, azt nem hozom fel. Mellékes, hogy a hivatalos pert hová finomították le.=> hogy lenne mellékes? Mikor kb. ez a legfontosabb része! Ezzel a magyar igazságszolgáltatást degradálod le, most mellékes az, hogy joggal, vagy jogtalanul. Ahogy Tgr-nek is írtam, nem tudok Rajk László koncepciós perről, se Nagy Imre koncepciós perről, vagy egyebek. Nem szoktunk címkéző nevet rakni mögé. Vagy akkor miért nem nevezitek át azokat a szócikkeket is? Vagy akkor itt is kínosan finomkodunk? Nem hinném. Másrészt Istóczyt ne értékeljük már túl, hol minősült egy szinten egy Tisza Kálmánnal? És pont ez is a lényeg, Istóczy aztán szép lassan el is tűnt a süllyesztőben, ahogy a pártja is kiesett. Inkább Tgr-re mondanám, hogy más világban él, (személyeskedes a lá Tgr) aki az egekig emeli Istóczy jelentőségét. Külön kéne írni teljesen a bírósági perről, de abban sincs szó, hogy bárkit vérváddal vádoltak volna. A magyar jogrend nem is ismeri ezt a fogalmat. A boszorkányperekkel kapcsolatban meg csak annyit, hogy az akkori jogrend ismerte a boszorkányság fogalmát, még a magyar az ügy idején nem. Pont, ezen nincs mit magyarázni.

Másrészt mindkettőtöknek feltűnhetne, hogy míg jómagam szigorúan szakmai síkon próbáltam érvelni, ti mindketten személyemmel foglalkoztok, Tgr és te is Elve. És jó tanács: ne keress ott ellenséget, ahol nincs. Megmutathatom, mennyire van megfelelési kényszerem, ha csak lehet, távol vagyok a rázós ügyektől. 10 000 szerkesztés felett kicsit mosolyogtató az összeesküvés-elmélet gyártása, de mindegy. :) – Tobi ^Üzi :) 2009. december 15., 14:35 (CET)

Folyamatosan összekevered azt, hogy mi a szokásos rövid neve valaminek, meg hogy mi helyes név és mi nem. A Rajk-pert valóban ritkán hívják Rajk László koncepciós perének, ugyanakkor senki nem vitatja, hogy helyes annak hívni (ti. hogy valóban koncepciós per volt). Azon lehet vitatkozni, hogy a tiszaeszlári vérvád vagy a tiszaeszlári per a bevettebb név (lásd lentebb), de te, úgy tűnik, azt vitatod, hogy a tiszaeszlári per egy vérvád pere volt. A kérdésem, miszerint a hivatalos, bíróság elé beterjesztett vádból a vérvádaknak melyik elemét hiányolod, mindenesetre továbbra is áll. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. december 15., 15:46 (CET)

@ELVe már nem azért, de a bécsi döntést követően kinevezett kárpátaljai kormányzó visszahozta a vesszőztetést ami bejárta a nemzetközi sajtót, tüntetéseket váltva ki. A világháborút követően is volt még vérvád Magyarországon, tehát nem is lenne sok értelme szépíteni azt amiről sajnos ismertek vagyunk. 85.27.86.131 (vita) 2022. augusztus 20., 14:59 (CEST)

Szerintem a vérvád az, amivel vádolták a zsidókat, a per pedig az a tárgyalás, ami ezt követte. Ez független attól, hogy hülyeségeken alapult a per; a koncepciós per is per. Galilei, Szervét Mihály cikkében nem zavar a per szó? – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 15., 14:35 (CET)

Jár a taps. Valaki akarja is értelmezni, amit írok, nem csak a másikat jellemezni. – Tobi ^Üzi :) 2009. december 15., 14:39 (CET)

A cikk túlnyomórészt nem a jogi értelemben vett perről szól, hanem a nyomozásról, de ez a felbontás egyébként is teljesen életidegen. Hogy nézne ki mondjuk a Nagy Imre-per, ha külön szócikkben tárgyalnánk a szűken vett bírósági eljárást, és külön a politikai hátteret, ami előidézte? Roppant hülyén, szerintem. Nyilvánvalóan volt egy per (ami egyébként nem tiszaeszláron zajlott, a tiszaeszlári per már csak ezért is szerencsétlen név, valójában itt a tiszaeszlári vérvád peréről beszélünk), de a cikk nem kifejezetten arról szól, hanem egy történetről, aminek a per is része. Leginkább hagyomány, hogy az ilyen történetekre hogyan hivatkozunk (pl. Rajk-per, Dreyfus-ügy); azokra a perekre, amikben zsidókat vádoltak rituális gyilkossággal, hagyományosan vérvádként szokás (nagyszombati vérvád, péri vérvád - senki nem beszél például "péri perről"). Specifikusabb név is, hiszen per nyilván sok volt, ami Tiszaeszlárhoz fűződött, vérvád meg csak egy. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. december 15., 15:32 (CET)

És mennyi az enciklopédikus abból a sokból? :) Francia forradalom is több volt. – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 15., 16:32 (CET)

A vád nem azt állította, hogy a falubeli zsidók pészach előtt elraboltak egy keresztény gyereket, rituálisan elvágták a torkát, és eltették a vérét egy edényben. A vád tanúja (az egyik vádlott gyermeke) azt állította, hogy látta a kulcs lyukon keresztül, amint az apja és az "idegenek" rituálisan elvágták a lány pajtásának a torkát. Hát igen. Az kicsit bezavart volna a máig uralkodó hivatalos verziónak, ha kiderül, hogy Solymosi Eszter és ez a zsidó fiú jó ismerősök voltak. Mint közel egykorú gyerekek. Rablásról és vér felfogásról szó sem volt. Mármint a vádban. A korrekt cím a tiszaeszlári bűnper lenne. SZVSZ Istóczy Győzőt belekeverni az egészbe hihetetlen nagy marhaság. Bár egyesek ma úgy szeretnék eladni a sztorit, mintha a hivatalos szervek égtek volna a vágytól, hogy egy jó kis vérvádat koholjanak, de ez távolról sem volt így. A valóságban mindenki igyekezett lepattintani az ügyet magáról. Bary János is csak akkor kezdet el foglalkozni az üggyel, amikor a tiszaeszláriak már állandóan a nyakára jártak. Eötvös könyvében szereplő megalapozatlan állításokra alapozni ezt a szócikket botorság. 80.98.174.211 (vita) 2011. február 1., 11:02 (CET)

@80.98.174.211 magyarorszagon a falvakban a 19ik szazadban a nem magyarok csak kijelölt helyen élhettek, és a számos antiszemita legenda miatt a keresztény gyerekek el voltak tiltva még attól is, hogy köszönjenek zsidóknak, nemhogy még barátkozzanak velük. 85.27.86.131 (vita) 2022. augusztus 20., 15:03 (CEST)

Elsődleges forrásokra alapozni egy szócikket általában botorság; ez főleg Sándor Iván, kisebb mértékben Kövér György és Kubinszky Judit műve alapján íródott. A hatóságok (mint általában) sokan voltak és sokfélék; Bary mindenesetre égett a vágytól, hogy bizonyítsa alkalmasságát. Istóczy belekeverése alatt nem tudom, mit értesz, a szócikk összesen kétszer említi, mindkettő elég egyszerűen ellenőrizhető vagy cáfolható tényállítás. A vád koronatanújának vallomása szerint Esztert becsalták, lefogták, elvágták a nyakát és a kiömlő vért felfogták egy edényben - a vérvád összes fontos motívuma szerepel (ártatlan keresztény gyermek, pészach, sakter, kivéreztetés, a vér felfogása - talán csak az a rész maradt ki, ahol később ostyát készítenek belőle). – Tgr^vita 2011. február 2., 00:12 (CET)

"Egyéb" szakasz a cikk végén

Először is nem világos számomra, hogy a WP konvencióinak fényében mi is a funkciója annak az utolsó szakasznak, mert aszerint kéne elnevezni. Van benne nyomtatott könyvre utalás, van benne egy ÉS-cikk linkje, és a Hazánkért.com cikke többek közt. Ha ez ott ajánló, akkor illenék vagy megjegyzést fűzni hozzájuk, vagy szakaszolni. Az ÉS cikke ugyanis nem egészen abból a nézőpontból kezeli a történteket, mint mondjuk a Hazánkért.com, és így kissé kétséges, hogy ezek itt mind a cikk megírásához szolgáltak-e támpontul, és ha igen, mely részében, milyen minőségben & mértékben... Bennó^fogadó 2009. december 15., 13:12 (CET)

Szerintem csak külső hivatkozások. Szajci ^reci 2009. december 15., 13:13 (CET)

Még csak azok se, kivettem mindet. Egyrészt már megvannak az adatok a cikkben, másrészt Bary későbbi sorsa nem ide tartozik, ahogy a hagymázas spekulációk sem (mennyi volt az ítélet ára etcetera). Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. december 15., 13:16 (CET)

Bary könyvének későbbi sorsa azért nem teljesen irreleváns, a 30-as évektől antiszemita alapmű lett Magyarországon, vagyis része annak, hogyan hatott a per a XX. századi magyar antiszemitizmusra. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. december 15., 14:20 (CET)

Ezért el is fér a róla szóló cikkben. Érdekes egyébként párhuzamot vonni a tényleges periratokkal, szakértői megállapításokkal, etcetera és Bary könyvével: Bary akkor is hazudik, amikor kérdez, de mondjuk mást nem is nagyon tehetett, a csőcselék ezt várta tőle :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. december 15., 15:51 (CET)

Az ítélet indoklása?

Az egész eset nagyon szépen le van itt írva - de semmi nem szól arról, miért is született végül felmentő ítélet.

A politikai nyomás nyilvánvaló az esetnél. Legalább a hivatalos indoklás kellene, hogy legalább valami szóljon amellett hogy az ítélet jogos volt - vagy arról, hogy koncepciós per történt, amiben a bíróság a zsidók oldalán állt.

Mert én nem látok semmit a cikkben ami indokolta volna a felmentő ítéletet, ellenben számtalan dolgot ami alátámasztja a vádat. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Corum (vitalap | szerkesztései)

Én nem nagyon látok olyan vádat, amit ne cáfoltak volna meg. Scharf Móric beismerő vallomása volt a fő bizonyíték, de később elmondta, hogy veréssel vették rá. (Különben se lenne valószínű, hogy önként az apja ellen vall, még ha tényleg gyilkos lett volna is.) Azt is mondta, hogy a kulcslyukon át látta, de kiderült, hogy nem lehet annyira belátni. A talált holttest személyazonossága kétséges, ezért nem vették figyelembe az ítéletnél. (Három másik emberből szintén veréssel szedtek ki beismerő vallomást, mondjuk így több mint 100 év elteltével az, hogy önként vallottak vagy megverték őket, eldönthetetlen, de Móricnál valószínűnek tartom, hogy kényszerítették.)

Más. Van ez a mondat „Édesanyja, Solymosi Jánosné feljelentést is tett ellenük (...) de a hatóságok csak a lány országos körözését rendelték el.” Ez mintha hanyagsággal vádolná a hatóságokat, pedig nem kellene. Eltűnt egy lány, természetes, hogy a keresését rendelik el; amint van holttest, onnantól indíthatnak nyomozást gyilkosság ügyében, de addig nincs mi alapján. Jó lenne tudni, hogy Solymosiné tényleg kimondottan azzal ment-e a rendőrségre, hogy a zsidók megölték a lányát, de az eredeti forrás nem elérhető. Alensha 2010. április 5., 02:13 (CEST)

Kimondottan azzal. Javítottam a linket. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 5., 08:02 (CEST)

Nevetségesnek tartom a feltételezést, miszerint "nagy összeesküvés" történt, és mindenkit jól megvertek hogy szítsák az addig Magyarországon nem is létező(!) antiszemitizmust. De persze a véleményedhez jogod van. Corum ^vita 2010. április 6., 14:07 (CEST)

@Corum nem létező? 1529-ben budáról "eltűnt" egy fiú, az azt követő vérvádban legalább 2 tucatnyi zsidót vádoltak a megölèsével. 2 évvel később hazament a fiú, elszökött otthonról mert céhes apróddá vált Bécsben.

A tiszaeszlári, és úgy általában a kelet-nagyarországi antiszemitizmus gyökere abban keresendő, hogy a mai ukrajnából, és lengyelországból áttelepült orthodox zsidóság sokkal könnyebben beilleszkedett a dualizmus korában már a kapitalista reformokkal kokkettáló rendszerbe. Ezzel egyidőben az egykori bocskai hajdú nemesség ázsiója leáldozóban volt, így attól fêltek az újonnan érkezők átveszik a helyüket. 85.27.86.131 (vita) 2022. augusztus 20., 15:15 (CEST)

Gyurgyák János könyvéből még bedolgozható részek

A cikkbe nem dolgoztam be mindent. Ami még szót érdemelne, az az áldozat anyjának a zsidók általi lefizetési kísérlete; az akkoriban valóban esedékes Rotschildoktól felvett állami kölcsön; hogy az újságok durva hangulatkeltése ami miatt egy Berlinből érkezett Nathan nevű riporter egyenesen nyílt pogromokra számított Magyarországon, és meglepődve tapasztalta az egész tárgyalás tökéletesen mérsékelt és visszafogott hangvételét; a vizsgálóbírói iratok eltűntetésének kísérletét; illetve a per megkezdésekor történt kicserélését a kérdéses zsinagóga zárjának; hogy a magyarországi és nemzetközi zsidóság a per során a bizonyítékok legkisebb ismerete nélkül rögtön a vádlottak oldalára állt stb. Corum ^vita 2010. április 10., 13:51 (CEST)

Óvatosan. A szerkesztéseket visszavontam (nem vérvád volt, hanem per ---> két sorral lejjebb "vallási könyveikben leírt módon", hol is? melyik könyvben?). Gyurgyák könyv: ismerem, olvastam. A szokásos, klasszikus Bosnyák/Kolozsváry-Borcsa/etcetera szintű fröcsögés. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. április 10., 14:41 (CEST)

Gyurgyák elismert történész, az Osiris az egyik legszínvonalasabb társadalomtudományi kiadó; a könyvet a Magyar Tudomány szemlerovata hosszan dícséri. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 10., 15:37 (CEST)

Nem is akárki dicsérte, a nemrég elhunyt Niederhauser Emil, akit antiszemitizmussal nehezen lehetett vádolni... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. április 10., 15:39 (CEST)

A szerkesztést ne vond vissza, inkább olvasd el, mit is szerkesztettem. Arról volt szó, hogy NEM történt vérvád a perben, ahhoz ugyanis azt kellett volna tenni, hogy a zsidók vallási előírásaira hivatkoznak mint kiváltó ok. Ellenben a bíró minden ilyesmit visszautasított (azaz a Talmud, vagy bármely hasonló zsidó vallásos irat felemlegetését mint állítólagos forrását a cselekménynek), és egyszerű 'vallási fanatizmusból, a vallás tényleges előírásától eltérő okokból elkövetett egyszeri gyilkosság'-ként tárgyalták az ügyet, épp azon az alapon, hogy legjobb tudomásunk szerint NINCS olyan passzus egyetlen judaista alapműben SEM ami ilyet előírna. Corum ^vita 2010. április 10., 18:13 (CEST)

Corum, légy szíves olvasd el a Wikipédia semleges nézőpontról szóló irényelvét. A bedolgozás nem azt jelenti, hogy beleírod a cikkbe tényként; ha az adott állítás vitattott, akkor fel kell tüntetni, hogy kinek a véleménye; és a forrást is az adott mondat végén kéne feltüntetni, különben hamar áttekinthetetlen lesz, hogy mi honnan van. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 10., 16:04 (CEST)

Tgr, légy szíves mond meg, hol sértettem én semleges néőpontot? Itt, és a cikkbeli szerkesztésben is megalapozott forrásból származó tényeket említettem, és direkt csaka cikk fő témáját érintő kérdéseket illesztettem be (ti. a vérvád definícióját helyesbítettem, és hogy miért nem volt ez jogilag vérvéd-per; illetve hogy mi volt a felmentés oka a tárgyalásnál, mivel korábban volt egy félmondat, miszerint "és kiderült az igazság", holott az semmilyen módon nem derült ki, a bizonyítékok elégtelen volta miatt).

A "forrás"-dolgot mindjárt beszerkesztem, de a könyvet amire hivatkozom nem hiszem hogy bármelyik oldalról elfogultság vádja érhetné, mint azt följebb a többiek mondják is. Corum ^vita 2010. április 10., 18:13 (CEST)

A vérvád definíciója nem ténykérdés, különböző emberek különféleképp definiálják. Pl. Kende Tamás vagy Kövér György vagy Kubinszky Judit szerint vérvád volt; nekem úgy tűnik, ez a mainstream álláspont, de ha tudsz más történészt, aki szerint nem, gyűjtsd ki őket. A felmentéses dolog jogos, de a cikkbe nem egészen ezt írtad, hanem hogy szándékosan erre játszottak a védők, ami egyrészt olyan, mintha sugallni szeretnél vele valamit (egy védőnél pedig ez elég természetes stratégia), másrészt megintcsak nem tény; Sándor Iván (aki ugyan nem történész, de elég alapos kutatásokat végzett) pl. azt írja, hogy Eötvös kifejezetten szeretett volna továbbmenni, és felkutatni, hogyan kényszerítették a vád tanúit hamis tanúzásra, és hogyan kreálták a vérvádat, de ezt a bíróság politikai nyomásra megakadályozta. Ha kicsit több időm lesz, kikeresem majd a pontos hivatkozásokat.

A "jogilag vérvád-per" fogalmával nem tudok mit kezdeni. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 10., 18:49 (CEST)

Átfutottam Gyurgyák könyvének Tiszaeszlárról szóló részét; Gyurgyák kifejezetten azzal foglalkozik, hogy a magyar antiszemita mozgalomra hogy hatott a per, ezért azt az ő szemszögükből mutatja be, ő maga nem foglal állást. (Idézem: Természetesen itt most nem az a célunk, hogy ezt a jól ismert, bár még mindig sok rejtélyt tartalmazó esetet a maga részleteiben ismertessük, hanem inkább az, hogy az ügynek az antiszemita olvasatát bemutassuk. 339. o.) Amit fent Corum a szájába ad, azt ő nagyrészt az antiszemita mozgalom különféle szereplőinek a nézeteiről írja, nem a valóságról, ez a szövegből elég egyértelmű. (Talán a berlini riporter esete az egyetlen, ahol úgy tűnik, hogy a saját nevében beszél Gyurgyák.) A vérvádas dolog pl. így hangzik: Szerinte [Bary] csak két feltevés volt lehetséges: vagy kéjgyilkosság, vagy pedig vallási fanatizmusból elkövetett gyilkosság történt, s ő ez utóbbiban hitt. "Ez azonban - folytatja Bary - nem vérvád. A vérvád azt jelenti, hogy a zsidók vallási szabályaik előírása szerint, vallási szertartásaik keretében rendszeresen ártatlan keresztény gyermekek vérét veszik, s azt a húsvéti pászkasütésnél használják fel. [...]" (348. o.) Vagyis az egész vérvád-definíciós szöveg idézőjelben, egy Barytól vett idézet részeként szerepel. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 17., 15:55 (CEST)

Jó vicc amit művelsz Tgr, csak sajna nem igaz. Gyurgyák ugyanúgy bem utatja állásfoglalás nélkül Eötvös véleményét a témában. Az idézetbányászatot, amit te is művelsz, szvsz büntetni kéne. Corum ^vita 2010. június 3., 13:04 (CEST)

Lapvédelem

Levédtem két napra a cikket. Kérem a vitában részt vevő adminokat, hogy a védelem ideje alatt ne szerkesszék a cikk vonatkozó részeit. (Szankciók ismertek.) Köszönettel, Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. április 10., 18:32 (CEST)

A folyóban talált test kora

„A három szakértőből álló rögtönzött orvosi bizottság megállapította, hogy a halott 10-24 éves volt, és 8-10 napja hunyt el.” Kétlem, hogy orvosok csak ilyen pontossággal tudnák megállapítani valakiről, hogy tíz vagy huszonnégy éves, ennél még egy csontvázról is pontosabban meg lehet ítélni. Alensha 2017. szeptember 30., 22:16 (CEST)