Vita:Teleki Pál (politikus)

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Életrajzi szócikkek (besorolatlan)

Ez egy életrajzi szócikk. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Életrajzi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Az azért meglepő, hogy A Wikipédiában még nincs Teleki Pál nevű Vita lap. OsvátA. 2005. február 19., 14:32 (CET)

Kivételesen cinikus szöveg kivágása

Kivágtam egy szöveget, aminek a cinizmusa határtalan és így nincs helye a magyar Wikipédiában. aszongya:

Teleki Pálnak a két szerződés látszólagos összeütközése miatt támadt lelkiismereti aggályai nem voltak indokoltak, és talán nem is jöttek volna létre, hogy ha szeme, gondolkozása nem állandóan Londonon függött volna. Az öngyilkosság pedig nem megoldás. Kevés volt miniszterelnök lenne a világon, ha mindegyik, ahelyett hogy lemondana, öngyilkos lenne, amiért valamilyen neki nem tetsző dolog miatt nem akarná vállalni a felelősséget. Horthy Miklós szerint Teleki önmagát tette felelőssé, amiért a németekkel (nem amiért a jugoszlávokkal!) szövetkeztünk és a nemzet becsületét kockára tettük. A nemzeti becsület önmagunk előtt nem került vitába, nemcsak a fentebb már elmondottak miatt, hanem mert Magyarország csak az önálló Horvátország kikiáltása után lépett hadba, azaz akkor, amidőn Jugoszlávia Szerb–Horvát–Szlovén Királyság de jure és de facto megszűnt, tehát az örök barátsági szerződés másik partnere nem létezett többé.

Ezt Teleki is tudta, mert egy levélben azt írja, hogy a koronatanácson április 1-jén többek között a következő határozatot hozták: „addig nem mozdulunk, amíg a németek el nem érik Zágráb környékét, amikor is a horvátok valószínűleg átállnak.” A Nyugatnak pedig van-e joga egyáltalán becsületbeli ügyekben bíráskodni? A belgrádi puccs talán becsületes dolog volt? De ez tetszett a nyugatiaknak, hiszen ők készítették elő, s mert nekik látszott kedvezőnek. Az első háborúban a Központi Hatalmak szövetségese, Románia árulást kövei el, de Nyugat nem vetette szemére a becstelenséget, mert az ő javát szolgálta. Sőt megjutalmazták becstelenséget, neki adták Erdélyt 1,5 millió magyarral. S mi a becsület az egész trianoni békediktátumban? Teleki tragédiáját az okozta, hogy mindig arra gondolt, mit szól ehhez London. Londonnak pedig bizonyára tetszett volna, olyan öngyilkos módon viselkedünk, mint Lengyelország és Jugoszlávia. Tehát Teleki maga követte el az öngyilkosságot a nemzet helyett."

Miközben érzékelem a szövegíró világos politikai állásfoglalását, szinte hihetetlen, hogy le meri valalki írni, hogy "megjutalmazták a becstelenségét", miután részletesen kifejti, hogy a németek által lerohant déli szomszéd jogilag nem létezett - tehát az adott szó sem létezett - tehát ezért már ugyan kár volt öngyilkolni. Szerkesztőnk igen kritikus Londonnal szemben. Örömhírem van a számára: sem a második világháborúban vesztes náci Németország, sem a győztes Szovjetunió nem létezik. A győztes hatalmak közül Anglia és az Amerikai Egyesült Államok viszont igen, és ma Magyarországon kevesen gondolják úgy, mint szerkesztőnk, hogy de kár volt a második világháborút elveszteni, arra a kis időre.--Linkoman 2005. december 8., 20:47 (CET)

Szerettem volna én is szerkeszteni a lapot, de te is akkor írtál. Most mi legyen? 2005. december 8. 20:53

Kedves Anon, sajnálom, a szerekesztési ütközésnél nem látjuk egymás szövegét, csak az utóbbi látja az előzőét. Ha nem mentetted el a szövegedet, én máris kilépek, ajánlom, próbálkozz újra.--Linkoman 2005. december 8., 20:55 (CET)

Nem szerettem volna kitörölni a cikkedet, de beraktam az enyémét. Gelányi B. 2005. december 8. 21:05

Római szent birodalmi gróf (?)

Tessék mondani, ez mit jelent: "római szent birodalmi gróf"? Ha a Német-római Birodalom grófi címét, akkor írjuk ezt, mivel a Holy Roman Empire így van magyarul. Javítsátok, vagy törlöm.--Linkoman 2005. december 21., 20:36 (CET)

Kedves Linkoman! A német római birodalom címét jelenti, de a magyar gyakorlatban ezt így használták. A Teleki család gyászjelentésein ez szokott állni: római szent birodalmi gróf széki Teleki N.

Order of Merit of the Republic of Poland

In March 2001 Teleki was posthumously awarded Commander's Cross with Star of the Order of Merit of the Republic of Poland. Pibwl

Meglepő

Az azért tényleg meglepő, hogy egy ilyen szócikk még nincs nem besorolva a kidolgozottsági skálán, sőt a fontossági skálán sem.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. február 17., 07:49 (CET)

Csak Sopronban lenne Teleki Pál utca?

Egy gyors keresés több településen is mutat Teleki Pál utcát: Gyömrő, Göd, Sülysáp, Fülöpszállás, Mikepércs, Dunakeszi, Tapolca, Lajosmizse, Martonvásár, Ecser, Tiszakécske, Mórahalom, Hódmezővásárhely, a határon túl: Nagyvárad. Ezek mind a válogatott labdarúgó Teleki Pálról vagy a kurátor Teleki Pálról ((1677–1731) lennének elnevezve? ;-)
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. február 22., 09:00 (CET)

Ha jól látom, akkor Budapesten is van, 1992-től a XVIII. kerületben.
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. február 22., 09:09 (CET)

Gyömrő: 'Gróf Teleki utca', a helyi, gyömrői Teleki grófok emlékét őrzi. Teleki László
–- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. március 8., 09:17 (CET)

Mennyire megosztó személyiség?

Érdekesek egy 2006-s Medián felmérés eredményei: arra a kérdésre, hogy „Inkább pozitív vagy inkább negatív szerepet játszottak a történelmünkben? (a teljes népesség %-ban)” Teleki Pál esetében a válaszadók 29% valasztotta az „inkább pozitív” minősítést, 12% az az „inkább negatív” minősítést és 59% a nemtom lehetőséget. Grafikon: [1] Az is érdekes, hogy alig volt különbség a kormánypárti (32%, 15%, 53%) és ellenzéki válaszadók (32%, 11%, 57%) között.

És ez a 2004-es szoborállítási vita után történt. Egy apró adalék ehhez a vitához: Vita a Teleki-szobor felállításáról (MTV Archívum).
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. február 25., 09:30 (CET)

A fenti MTV-s cikkből is kiderül, hogy a Közgázon (valamikori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, most a Budapesti Corvinus Egyetem része) van egy Teleki Pál emléktábla: „A díszterem egyik végében nagyméretű ülőszobor látható. Ismerős arc, jellegzetes figura. A talapzaton se keresztnév, se évszám. Semmi. Csak négy betű, mely az elmúlt másfél évszázad folyamán fogalommá vált: MARX. Aztán az aula középtáján, az egyik oszlopon, egy emléktábla, rajta egy portré, alatta Teleki Pál neve és két évszám. Semmi több. Semmi magyarázat, ki is volt ő, mit csinált. Végül a Marx-szoborral átellenben az aula másik végén ugyancsak egy emléktábla portréval mellette a név: Nagy Imre és két évszám. Az idelátogatónak jól kell ismernie ennek az országnak a múlt századi történelmét, hogy megértse e három szobor szimbólumát, mély mondanivalóját, életünk komplexitását”.Aranydiplomások
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. február 25., 09:49 (CET)

a magyarok lakosságon belüli aránya

Szervusztok,

Az imént botlottam bele e szócikk egy fura részletébe, amely többszöri elolvasás után is fura maradt:

az "Első miniszterelnöksége" szakaszban:

"A törvény fő célja elsősorban az volt, hogy biztosítsa a magyaroknak a lakosságon belüli arányuknak megfelelő részvételt az egyetemeken. A törvényt sokan az első zsidótörvénynek tekintik, mivel a zsidóságot korlátozta leginkább, amelyet az addigi joggyakorlattól eltérően felekezet helyett nemzetiségként kezelt."

Természetesen a "biztosítsa a magyaroknak" rész az, ami problematikusnak bizonyult. Mert ha így van megfogalmazva, átvesszük a korabeli logikát, pontosabban, a korabeli kormány logikáját, mely szerint a magyarok csoportjába a zsidó magyarok nem beleértendők.

Az idézett szöveg második mondata éppen erre a logikailag hamis (valójában: álságos) koncepcióra világít rá, hiszen e megközelítésben a zsidó magyarok, nem úgy, mint a katolikus- vagy protestáns magyarok, egy külön népként, nemzetiségként vannak kezelve, azaz, ki vannak zárva a magyarok közül.

Ezért fontos az idézőjel az "a magyarok" kifejezésnél. Mert ha nincs idézőjel, akkor mi, mai magyarok, akik olvassuk, szerkesztjük ezt a cikket, elfogadjuk, hogy a zsidó magyarok nem voltak magyarnak tekintendők, ami ráadásul visszamenőlegesen igazolja a törtvény "jogosságát".

A második mondat szerencsés módon rávilágít az álságos koncepcióra. De fontos, hogy a szövegben ne kelljen utólag magyarázni egy korábban észszerűként leírt álságos -- és ténylegesen humánus katasztrófához vezető -- koncepciójú törvényt, hanem már amikor először említjük, akkor is a megfelelő értelmezés érvényesüljön.... (mely szerint átlátszóan ellenséges szándékú otrombaság volt egy ilyen törvényt megalkotni).

Ezért tettem idézőjelbe az "a magyarok" kifejezést, és tettem hozzá a zárójeles értelmezést "(a zsidó magyarokat nem beleértve)". Plusz ezért tettem a második mondat végére még egy értelmezést. Mert kár lenne, ha ezt a szöveget lehetne akár e törvényt igazoló, "jogosként", észszerűként elfogadó értelmezésben is olvasni.

--peter.josvai ^vita 2024. február 14., 07:49 (CET)