Vita:Szalai Miklós (filozófus)

Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források.

(Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt.)

Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket.

Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).

FIGYELEM!!!

A cikkben szereplő megjegyzés, miszerint Szalai Miklós Szalai Pál fia, igaz ugyan, de a névre kattintva elérhető Szalai Pál cikk NEM Szalai Miklós édesapjáról szól!!!!! A hiba nagyon súlyos félreértésekhez vezethet. (Nyilván a zsidómentő Szalairól szóló cikk a hivatkozásnál később készült.) Javaslom egy egyértelműsítő lap létrehozását, és a hivatkozás átirányítását. Szalai Miklós édesapjáról pl. itt: http://nol.hu/cikk/138423/

"Lélektanilag pedig az iszlám kultúra, amely szilárdan hisz a saját eszményeiben, erősebb, mint a nyugati világ, amelyben ma nincsenek nagy, közös, lelkesítő eszmék..."

"Éppen ezért azt gondolom: az iszlám terrorizmus és fundamentalizmus eddigi megnyilvánulásai csak a "jéghegy csúcsát" jelentik. Az iszlám országok helyzete a mai világrend felszíne alatt ketyegő "időzített bomba". És ezt a bombát csak az erőszakos fellépés, a gazdasági segítségnyújtás és a felzárkóztató programok ügyes keverésével lehet hatástalanítani."

 pofázás törölve, Gubb_ ✍ 2005. november 16., 19:05 (CET) 

Ez nem igazán lexikonba illő megjegyzés volt tőled, még ha vitalapon is. Csak felesleges feszültséget keltesz vele, attól tartok… – Váradi Zsolt 2005. november 16., 18:19 (CET)

Bocs. Gubb_ ✍ 2005. november 16., 19:05 (CET)

Köszönöm, Gubb. – Váradi Zsolt 2005. november 16., 19:26 (CET)

pedig volt benne igazság. Alensha 寫 词 2005. november 16., 19:21 (CET)

szerintem meg nem; és érdekli ez a Wiki olvasóját? – Váradi Zsolt 2005. november 16., 19:25 (CET)

Engem azért érdekelne, hogy szadeszos-e. ezért kérdeztem. Gubb_ ✍ 2005. november 16., 21:20 (CET)

Na biztos ami biztos, utánakerestem. Az apja, Szalai Pál mindenesetre az volt (már ha az a Szalai Pál szerepel a névsorban, TGM, Pető és egyebek mellett.). Gubb_ ✍ 2005. november 16., 21:23 (CET)

Ezen kívül még ezt az idézetet találtam:

... (V. Zs. kérésére töröltem).

nem kértem, hogy töröld, de határozottan jobban tetszik így 8) – Váradi Zsolt 2005. november 16., 22:32 (CET)

• [...] szerintem is [...]. És akkor mi van? Kiutáltok a wikipédiából? Hogy jön ez most ide? Kell ez, biztosan, ahhoz hogy jó, hasznos, érdekes cikkeket írjunk ide? Gyomorforgató az egész politikai handabanda, akár a tietek, akár az enyém. Könyörgöm, akasszuk fel a fogasra a pártjelvényeket!!! Naaaa, lécci... Különben is eltünt az egerem, a fene egye meg, még ezzel is büntet az élet, ha tudnátok milyen így a wiki... – Váradi Zsolt 2005. november 16., 22:13 (CET)

Ez már más dolog. A pártállása, tagsága fontos és lexikonszerű információ, azt ne hagyjuk ki, erre továbbra is kíváncsi vagyok. Az idézetet véletlenül találtam, és mivel épp nem volt más hely, ide tettem (a Wikidézetek számára később fontos lehet, de máshová archiváltam). Egyébként valószínűleg nem ő írta (nem hinném, hogy Szalai tagja lenne egy Kurucfórum nevű fórumnak ...), de biztos, ami biztos, azérrt megkérdeztem Stellertől. Gubb_ ✍ 2005. november 16., 22:19 (CET)

kuruc

Töröltem, mert aggályaim vannak:

Lovas Úr a legundorítóbb féreg, akivel a magyar közéletben valaha összeakadtam...

• Kedves Dr. Steller, bizonyos vagy abban, hogy ő a szerző? Ha igen, akkor is jobb volna Lovas István cikkében szerepeltetni. Hmm? – Váradi Zsolt 2005. november 17., 13:41 (CET)
• Csatlakozom(aggály)+sem biztos(én)(szerzőség(Szalaimiklós)). Ewill B. Killedbitsch

Reszlet a User vita: Dr. Steller oldalrol

Szalai Miklós

Egy megátalkodott anonim rendszeresen vissza-visszajár a Szalai Miklós cikkedből kitörölni két külső hivatkozást. A 217.150.128.154 IP-címhez egy it-expert-gw.novotron.hu nevű számítógép kapcsolódik. MOnd ez neked valamit? – Váradi Zsolt 2005. november 16., 16:22 (CET)

Nem mond semmit, de megkerdezem a Szalai Miklost, hatha o tudja. Köszönöm, hogy odafigyelsz a cikkre! --Dr. Steller&nbsp;[[User vita:Dr. Steller|<sup style="color:lightgreen">e-mail</sup>]] 2005. november 16., 16:27 (CET)

idézek a User vita:217.150.128.154 lapról: Szalai Miki kérésére. De már szóltam neki, hogy valóban inkább keresse meg a szerzőt ez ügyben, aki nyilván jót akart, de a két beemelt szöveggel valójában többet árt SzM tekintélyének, mint amennyit segíteni akart vele. Bocs, nem ismer(t)em az itteni hatásmechanismusokat, aszittem azért enged törölni a rencer, mert szabad. (mindent szabad ami nem tilos vö liberalizmus) Csók: R.M. (Többet nem jövök, nem kell válaszolni.) – Váradi Zsolt 2005. november 16., 17:13 (CET)

Idezet Szalai Miklos leveleibol:

- "Kitûnõen sikerült [a szocikk]" (11.11.05 13:46:56)

- "[Egy ismerősöm megj.: privátmegjegyzés kihagyva] vacakolt benne egy kicsit... nekem tkp. mindegy, õ hívõ és talán ezért nem akarta, hogy a Letérésem c. írásra való hivatkozás szerepeljen benne, de többször nem próbálkozott szerintem... (16.11.05 15:27:20)"

Na, errol ennyit. --Dr. Steller 2005. november 17., 12:25 (CET)

Hát nem tudom, hogy kinek hiányzik egy újabb életrajz... s kivételesen igaza van doki stellernek is... de sztem egyenlőre a kortárs-életrajzokat hagyjuk, hacsak nem sportolók... a tudományok terén elég nagy a kavar, hogy ki a legelismertebb, vagy legjobb... --Peda ☎ 2006. augusztus 31., 10:07 (CEST)

Lektor

Jó lenne, aha cikk nem egyes szám első személyben lenne megírva (mégha idézőjel között is). --Weiner 2008. június 13., 11:25 (CEST)

publikaciok

Valaki aki akarja felvinni....

2008

Az antiglobalizációs mozgalom:  irányzatok, programok, utópiák. Szombat, (2008) július.   A panda hüvelykujja és a közömbös tervező. Magyar Tudomány, (2008) 12.

2009

Biológiai és társadalmi evolúció. Történelmi materializmus és darwinizmus Századvég 2009/2. Zsidóság és forradalmak az idők folyamán. Szombat, (2009) május. Darwin kételye avagy összeegyeztethető-e  az evolúció a naturalizmussal?  Magyar Tudomány,  (2009) 12. William L. Rowe, egy bayesiánus ateista érve In: Történelem-meta- fora – párbeszéd. Előadások, írások és beszélgewtések a tudomány, hit és vallás kapcsolatáról (Kálvin Kiadó: Bp. 2009. (180-188. o.)

2010

Naturalizmus, szkepticizmus és racionalitás: Plantinga evolúciós szkeptikus érve.  Magyar Filozófiai Szemle, 54. (2010/1. Az 1916/VII. tc. – az iszlám vallás legalizálása Magyarországon. Történelmi Szemle,  (2010) 4.

2011

A trónörökös visszatér ? (Will the ’heir of the throne’ return?)BUKSZ, (2011) 2. Az éterfogalom és az éterbizonyítás Kant Opus postumum-ában

In: A margók előadója voltam. Emlékkötet Munkácsy Gyula tiszteletére.   Tudástársadalom Alapítvány Budapest  2011.

2012.

A kritikai gazdaságtan félben maradt kritikája. . (Bence–Kis–Márkus: Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan.) Századvég, 63. (2012) 1. Magyary Zoltán és a magyar alkotmányosság.  Történelmi Szemle, (2012) 1. Gazdaság, információ és tervezés: Hayek vagy a kompjúterek?  Századvég, 17. (2012) 3. A vallási hagyomány megmerevítése a modernitással szemben. A protestáns fundamentalizmus tanítása a Biblia inspirációjáról.  In: Conversio. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2011. szeptember 22–23-án tartott vallástudományi konferencia előadásai. Szerk.: Déri Balázs). Bp., 2013.  457–464.  Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben. Századok 2012/6.

2014

Evolúció és ateizmus. Paul Draper evolúciós érve az ateizmus mellett.  Korunk, 25. (2014) 5.

2015

Utopikus-e Marx szocializmuskepe? (MTA Filozofiai Intezet Honlapja, Working Papers) 2015/6. (Előadás ) Utopikus-e a marxi szocializmus-vízió? Eszmélet, (2015) 3. Mussolni-kultusz Magyarorszagon a ket haboru között. Múltunk, (2015)/ 4. A nyughatatlan kísértet az 1989 utáni világrendben. BUKSZ, (2015) 4. James Joyce marxista olvasatai. In: Elidegenedés és emancipáció. Corvinus Egyetem Konferencián elhangzott előadások. 2014. november 18–21.)

                                                         2017   
  

A történelmi materializmus rekonstrukciója felé (Magyar Filozófiai Szemle 2016/4 Lukácstól – Marxig. Herbert Marcuse a történelem szubjektuma nyomában. In: A forradalom végtelensége. Lukács György politika- és társadalomelmélete. (Ed..: Böcskei Balázs) L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2016. A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig . Asbóth János gondolkodói pályájához. Századok 2017/4. sz.

                                                  2018

A munkácser rebe fordulata (Szombat : 2018/8 sz. 22-27. o.) Analitikus marxizmus – a marxizmus feladása vagy megújítása In: Marx…interpretációk, irányzatok, iskolák (szerk: Antal Attila, Földes György, Kiss Viktor)  ; Budapest, 2018. Napvilág Kiadó (355-376. o) Okok és indokok – észből vett istenérvek és a naturalizmus. In: Tudomány vagy tapasztalat? A fenomenológia és naturalizmus szerepe a filozófiai elméletalkotásban (szerk.: Bernáth László -Márton Miklós) Budapest , 2018. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (64-85. o.)

                                                 2019

Kép a magyar Országgyűlésről a konszolidáció delelőjén -Balla Antal könyve a magyar parlamentarizmusról In: A magyar országgyűlés története 1867-1927. (Szerk: Balla Antal) Országház Könyvkiadó, Budapest, 2019. (Reprint Kiadás) 9-18. o.

Charles Maurras integrális nacionalizmusa és az Action Francaise ( Magyar Szemle: 2019 március-április)

A holokauszt árnyékában Észak-Erdély zsidósága a visszacsatolás után In: Volt egyszer egy vidéki zsidóság Budapest, 2019 Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény, 8-15.

                                                    2021 

Isten, a rossz és a fény természete Korunk 2021. május (63-75.) A „humanista marxizmustól” a marxista humanizmusig (Mérce 2021. június 25. ) grin ✎ 2022. augusztus 28., 17:41 (CEST)