Vita:Szaddám Huszein

Kérdéseim a szerkesztőhöz: 1. Miért kellett magyar fonetikával írni a címben a nevet? 2. Ha angolban - ahonnan egyébként kritika nélkül mindent átveszünk - "Saddam Hussein" szerepel, hogy lett ebből "Huszein"? 1 sz-szel. 3. Ha a címben már "Huszein" szerepel, miért van a kép felett "Huszejn"? Így, j-vel. Az "á" is érdekes, mert szerintem a magyarok sem ejtik így, igaz, "a"-nak sem.

Valami minimális korrektség (2 r-rel, ugye) azért elvárható lenne attól, aki meg akarja másokkal osztani az okosságait. Mivel pedig az angolok és amerikaiak rendre kifelejtik saját piszkos szerepüket a politika alakításából, nem ártana Akela lényegre törő kiegészítéseivel bővíteni a cikket.

Más részről pedig olvasgassa mindenki nyugodtan a IP-címemet, nem értem mi szükség van a fenyegetőzésre. – 5.187.223.106 ^üzenőlapja  2018. július 21., 00:07 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Hát ez haláli gyenge cikk....

Szerkeszd bátran! Erről szól a Wikipédia. SyP 2006. december 30., 12:47 (CET)

ezt valami szdsz-es, vagy mazsihiszes írta?

hm? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.99.124.75 (vitalap | szerkesztései)

Kikérem magamnak! Egyébként fordítás. És még nincs kész. Ld. enwiki. Cserlajos ^{(vita) (szerkesztések)} 2007. január 1., 14:43 (CET)

hagyjuk a propaganda szöveget...

ha valaki leírhatja a cikkbe, hogy diktátor, akkor jövök azt átírom hősre...

kinek ez, kinek az..

Szaddám az elmúlt évtizedek legnagyobb arab vezetője volt, felvirágoztatta irakot, csak 79ben megásta a saját sírját a mocskos amerikaiakkal való szövetkezéssel... elkúrta. nem kicsit, nagyon. 79ben volt az iráni égés amerikának, hát ráugrasztották iránra...

ami meg az állítólagos tömeggyilkosságokat illeti.

148 kurd dudzsalban : túl kevés. ha mi háborúba keverednénk egy szomszédunkkal, és az egyik kisebbség elárulva a hazáját az ellenséget támogatja, a saját vezetőjére, népére tör, az egy féreg. háború volt, a férgek civilek közé bújtak, így járás. Libanonban nem u.ez történt? hány zsidrák lett halálra ítélve?

96ban Albright asszonyság azt nyilatkozta, hogy megérte 500 000 5éven iraki gyerek halála (embargó miatt), ő miért nincs felakasztva?

Jó lenne, ha a vitát az ilyen cikkek esetében az eredeti angol szócikk discuss odlalára bíznánk, és csak lefordítaná valaki azt...

Ott nem engedik leírni, hogy diktátor...

Sok sok Szaddamra lenne szüksége a világnak...

Emberek így is, úgy is tömegesen meghalnak, legfeljebb nem arabok, vietnamiak, koreaiak, japánok stb halnak meg tömegesen, hanem amerikaiak, izraeliek, ami - ha már választani lehet - nekem sokkal jobban megfelel, mint más tisztességes népek ellen elkövetett cionista bűnök...

Éljen Szaddam! Halál az árulókra! :D

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.99.124.75 (vitalap | szerkesztései)

"Nem engedték leírni, hogy diktátor"; hát jelenleg is ezt írja róla az angol szócikk a headerben "As a dictator [4][5][6][7] Saddam led Iraq as head of the Baath Party, practiced one-party rule, censorship and instigated violence against Iraq's Shia, Kurdish and Marsh Arab populations, he espoused secular pan-Arabism, economic modernization, and Arab socialism."; lehet, hogy néhány vandál ezt szíve szerint "nem engedné" bennehagyni, de légy nyugodt, ezek a vandálok kisebbségben vannak, akárcsak te itt. Így járás ugye... --194.152.154.2 2007. január 1., 02:38 (CET)

• D! Nézz utána a dolgoknak. Fogalmad sincs, miről beszélsz. Olvass utána, több helyenis. Családom, barátaim (részben én is) 1971-1979-ig Irakban éltek, hivatalos, diplomata és sima polgári környezetben. Szaddam úgy irtotta ki a konkurrens pártvezetőket és politikai ellenlábasait, hogy a legprimitívebb sivatagi állatokból toborzott hentesbandákat küldött a lakásukra, és feleséggel, gyerekkel együtt fejszékkel agyonverté a családokat. Ezek voltak az Axe killer-ek. Amikor minden lehetséges ellenlábas családostul le volt mészárolva, akkor lett Szaddam alelnökböl elnök. A kurdokat több menetben mészárolta le: a háborúnak abban a szakaszában, amikor még harcoltak vele a kurdok, akkor szovjet helikopterekröl mérgesgázzal bombázta a falvaikat, az erröl készült filmek vágott változatait (ahol csak férfi hullákat lehetett látni) az iraki állami televizióban maga Szaddam-rendszer adta le, hogy megmutassa: aki velünk dacol, igy jár. A vágatlan változatot, ahol a falu utcáin a sértetlen, elgázositott asszonyok, gyerekek feküdtek, csak külföldön mutatták be emberjogi szervezetek, mert kevés élő ellenzéki volt, aki eljuttatta volna külföldre. Ha valakiröl kiderült, hogy ellenzéki, vagy bármi módon veszélyes Szaddam terveire, azt Szaddam azonnal megölte, megölette, általában családostul, beleértve a saját öccsét is, aki külföldre (Jordániána) menekült, de a többi (hozzá hü testvére segitségével), büntetlenséget igérve visszacsalogatta, és kivégeztette.

---

2009. 03. 20. Iszonyúan hiányzik innen is (és mindenhonnan) a bizonyíték ezekre a mészárlásokra. Nem találtak semmiféle kurd tömegsírt sehol. Az 1991-es amerikai vizsgálat megállapította, hogy a fentebb emlegetett felvételekben elhunytak exhumálása során az azonosított mérgező gáz cianid alapú volt, azaz nem az iraki, hanem az iráni hadsereg vetette be. Valójában semmiféle bizonyítékot nem mutat be a szócikk erre az állítólagos népírtásra, úgyhogy vagy elő kéne bányászni azokat, és belinkelni, vagy módosítani az itt felsoroltakat "állítólagos"-ra.

---

Szaddamot nem lehet európai mércével mérni. Diktátor volt, természetesen, és tömeggyilkos, mert EZ A MÓDJA ANNAK, hogy valaki egy mesterséges országot erőszakkal összetartson. Szaddam elődei, Kasszem, Aref, Bakr is diktátorok és tömeggyilkosok voltak, csak akkor még nem volt Internet, ez az egyetlen különbség köztük és Szaddam között. Igen, a manusz az iraki nép erőskezű fia volt, aki egyetlen törzs (saját törzse, a szunnita Takriti (Tikriti) kizárólagos uralma alá hajtotta az összes többi iraki népet és törzset, a déli siítákat, az északi kurdokat, az örményeket, szíreket, stb. Igen, megvalósította a nemzeti egységet, mint Sztálin és Hitler és Pol Pot. Aki nem volt része az egységnek, megölte. Igen, erős, egységes országot kovácsolt, mint Sztálin és Hitler, pontosan úgy, pontosan ugyanazokkal az eszközökkel. Csak annyi volt a különbség, hogy Irak (szemben Németorsz/Szovjetunióval) nem saját maga volt a nagyhatalom, hanem rá volt utalva a nagyhatalmakra. Hol a SZU-ra, hol az USÁ-ra, tehát felváltva volt a szövetségesük, Szaddam remekül kijátszotta egymás ellen a két egymásra fenekedő nagyhatalmat. Irak hadserege a 70-es években a legkorszerűbb szovjet fegyverzet volt, sikeresen helytálltak a 1973-as izraeli háborúban. Az iráni forradalom után, amikor a szovjetek éppen nem turták, kire tegyenek az USA ellenében, Szaddamra-e vagy Komeini-re, akkor az amerikaiak kevezőbb ajánlatot tettek Szaddamnak: dobja ki az oroszokat, helyette kap modern amerikai fegyvereket, ha hajlandó megtámadni Iránt. Megtette, 10 évig folyt a háború. Irak hadserege 1/4-ed része volt az iráninak, mégsem tudták legyözni. Szaddam Husszein nagyon jó szövetségese volt az amerikaiaknak, csak éppen Izraelt kezdte aggasztani Irak haderejének nagysága. A Szovjetunió momentán gyengélkedik, Izrael tehát elkezdte felszámolni ellenségeit, erre (Tesco-gazdaságos megoldásként) az amerikai hadsereget használja fel, ahogy az emberek a pitbulljukat uszitják másokra.

Az a tény azoban, hogy Szaddam EGYFELŐL valóban globalizációellenes, sikeres arab nacionalista volt, másfelől ezt VALÓBAN (nem, nem "állítólagos") tömegmészárlásokkal érte el (megjegyzem nemcsak névtelen falvak tömeges mészárlásai estek meg, hanem individuálisan, névszerint ismert iraki polgárokat és politikusokat is megölt, részben saját kezűleg). VALÓBAN diktátor volt, és VALÓBAN tömeggyilkos volt. AMIT NEM SZABADNA ÖSSZEKEVERNI, AZ AZ, HOGY NEM EZÉRT BUKTATTÁK MEG. ETTŐL MÉG SZADDAM NYUGODTAN maradhatott volna Irak elnöke végelgyengülésig. Az amerikai és európai demokráciák sok-sok tömeggyilkos diktátorral tartottak/tartanak fenn igen-igen jó kapcsolatokat. A diktátúrák mindig stabilak, fizetőképesek, márpedig ez mozgatja a világot. Szaddam bukását az okozta, hogy túllőtt a célon, túlment azon a határon, amelyet az amerikai-európai-izraeli érdekszövetség még megengedett neki. Szaddam addig kellett a "demokratikus" világnak, amíg hadsereével semlegesítette Iránt. Aztán azt hitte, léphet még egyet: Visszafoglalta Kuwaitot (Kuwaitról illik tudni, hogy 1958-ig IRAK RÉSZE VOLT, az angolok utólag csatolták le Irakról, amikor látták, hogy az iraki Baath-párt veszélyezteti a kuwaiti angol olaj-érdekeket. Kuwaitot odaadták egy másik arab törzsfőnöknek, akit európában hercegnek illik nevezni, és szintén tömeggyilkos, csak erről nem beszélünk, mert ő a mi barátunk.

Szaddam tehát igenis tömeggyilkos, ÉS diktátor, ÉS emelett törzsének (a Tikriti-nek) nagy fia, mert egy törzs hatalma alatt erőszakkal egyesítette Irakot, és hatvanvalahány évig egyben is tartotta. Irak hatalmasat fejlődött az angol gyamati időkhöz képest, regionális nagyhatalommá vált, mert vezetői kiválóan alkalmazkodatk az 1950-1990 közötti hidegháborúhoz, a nagyhatalmi blokokk szembenállásához. Ez a helyzet megváltozott, az USA a világ korlátozatlan csendőrévé vált. Az iraki olaj felértékelődött. Az amerikai olajcégek (legfőképpen a Dick Cheney alelnök érdekeltségébe tartozó Halliburton Inc.) végre megszerezte az iraki olajat az iraki nemzettől, és elhappolta azt az Európai Unió elől is. Ilyen háttérben kell nézni Szaddamot. Irakot (és az egész muszlim világot) jelenleg "demokratizálás" címszó alatt valójában "amerikanizálni" próbálják, de ettől speciel Szaddam Husszein még diktátor és sokszoros tömeggyilkos marad. üdv Akela 2007. január 1., 03:37 (CET)

• Még valami, mert fontos: A kurd férgeidről. A kurdok NEM az arab nemzet részei, nem is arab nép, hanem a törökök (és a magyarok) rokonai. Még a turolos újságok is szimpátiával írnak a kurdokról. A kurdoknak nincs országuk, területük a törökök, irakiak, szírek, irániak és a volt szovjet Kurdisztán között van felosztva. A kurdokat az európai nagyhatalmak (Anglia és Franciaország) csatolták széjjel ilyen módon. A megszállt kurd területek ráadásul ellentétes hatalmi blokkok területére esnek (NATO, volt Szovjetunió és szövetségesei, Irán), nincs reményük olyan világhatalmi helyzetre, hogy egyesülhessenek. A kurd etnikum területe világbirodalmak ütközőpontja (Perzsia, Brit Birodalom, Oroszország). A KURDOK HELYZETE IRAKBAN (ÉS IRÁNBAN ÉS TÖRÖKORSZÁGBAN, stb) UGYANOLYAN, MINT A SZÉKELYEK HELYZETE ROMÁNIÁBAN. Ők NEM az arab (román) nemzet részei, és ha az iraki(vagy román) állam háborút kezd az államalkotó arab (román) nemzet érdekeiért, akkor az erőszakkal az államhoz csatolt kurd (székely) kisebbség távolmaradása a háborútól NEM BIZTOS, hogy árulóvá teszi a kisebbséget. Ha a románok mondjuk megszállják Moldáviát (erre készülnek ugyanis), akkor a magyar és székely kisebbség kötelessége-é támogatni az államaalkotó nemzet háborús cáljait, különben nemzetárulók és férgek lesznek-é? A románok szerint bizonyára igen, szerintem nem.

MÁS: A megszállt kurd területeken van Irak olajának nagy része. Ezért minden angol gyarmati kormányzó,majd minden iraki puccsista tábornok ELSŐ DOLGA az volt, hogy megnyerje a kurdokat a hatalom támogatására: Minden iraki puccsista tábornok (mielőtt hatalomra került volna) nemzeti önrendelkezést, kulturális autonómiát és RÉSZESEDÉST ígért AZ OLAJJÖVEDELEMBŐL a kurdoknak. Soha nem kaptak semmit. A kurdok, az autonómia reményében minden hatalomváltást segítettek. Minden győztes iraki puccsista tábornok, mihelyst elnök lett, azonnal visszavont minden, a kurdoknak tett ígéretet és büntető expedíciót indított Észak-Irakba. A büntető expedíció célja a népirtás volt, ennek mértékét a korabeli katonai technológia, és a nagyhatalmak tűrőképessége korlátozta. A kurdok minden tiszteletet megérdemelnek, az Oszmán Birodalom, a Brit Birodalom, és az arab-török-iráni utódállamok etnikai tisztogatása és népirtásai ellenében évszázadok óta UGYANAZT a nemzeti függetlenségi harcot vívják, természetesen reménytelenül, mert olajuk van, és az olajat nem engedik át nekik se az arabok, se a perzsák, se a törökök. A kurdokat a többségi államok olyan helyzetbe szoritották, mint a palesztinokat: ha semmilyen legális fórumon nem jutnak szóhoz, marad az öngyilkosság, a terrorizmus, ami azért öngyilkosság, mert egy terrorista ellen az elnyomó állam már legálisan kérhet segitséget a külföldtől, egy terroristává lett nemzeti szabadságharcot kínos támogatni. A "kurd férgek" mítosza a Török Köztársaság állami propagandája. A török kormány szontén sáros a kurdok és örmények elleni tömeggyilkosságokban, de Törökország, mint a Szovjetunióval (Oroszországgal) határos NATO-ország, sajnos, szinte bármit megtehet, mert Kelet-Anatóliában, ahol a hadsereg gyilkolja az etnikumokat, szintén nincs Internet. Törökország nagyon is szívesen beszállt volna csapataival a mostani iraki háborúba, természetesen nem a demokrácia védelmében, hanem akkor végre ENSZ zászló alatt szabadon gyilkolhatta volna az iraki kurdokat, a török kurdok testvéreit. Az amerikaiak nem elég intelligensek, hogy átlásák az ilyesmit, de valószínűleg az angolok szólhattak nekik: vigyázzatok, már létezik Internet és szatellit-telefon, a török hadsereg etnikai tisztogatásai KI FOGNAK DERÜLNI, NE ENGEDJÉTEK BE ŐKET IRAKBA! A törökök úgy megsértődtek, hogy teljesen kiszálltak az iraki háborúból. Akela 2007. január 1., 04:11 (CET)

Na ilyet se láttam még a Wikipédián, hogy egy vitalap messze jobban bemutatná a cikk tárgyát, mint maga a cikk. Szép volt, Akela. Sokat tanultam az ügyről abból, amit leírtál. – Alensha ^üzi 2007. január 1., 16:24 (CET)

Én nem veszem magamnak a bátorságot, hogy alapjaiban hozzászóljak a szócikkhez mivel csak háromszor voltam Irakban 1973-75 években. Az tény, hogy azok akikkel volt alkalmam beszélni rettegtek a hatalom titkosrendőrségétől. Ahhoz szerintem nem fér kétség, hogy Szaddam diktátor volt, bár lehet, hogy Irakot csak ilyen módszerekkel lehetett vezetni és a fejlődését biztosítani. Egy apró pontatlanság a politikai ellenfelekkel való leszámolási részben: 1973-ban volt szó a fejszés gyilkosokról, 1973 szeptemberben egynapos kijárási tilalom volt Bagdadban és 1974-ben magam olvastam a helyi angolnyelvű lapban a gyilkosok elfogásáról. ryruje 2008.08.19.