Vita:Szín

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a horvát és arab Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2022. április 23.

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Színárnyalat

A "színek angolul" és a "színárnyalatok" részek biztosan kellenek nekünk? – KovacsUr 2006. január 16., 17:59 (CET)

Van egy ilyen cikkecske is: Kiegészítő szín. Nem kéne a szín-cikk fényében azt megszüntetni? OsvátA. 2006. január 16., 19:34 (CET)

Már első látásra :) feltűnt, hogy nincs itt írás a CMYK színekről az RGB-ről viszont jelentős(ebb) az anyag.. Talán tényleg érdemes lenne a Kiegészítő szín szócikkel összedolgozni azt, pedig redukálni és ott erre hivatkozni.--Master of Orion 2007. május 31., 21:23 (CEST)

nem vagyok benne biztos, de a három alapszín szerintem a sárga a kék és a vörös.üdv. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.237.209 (vitalap | szerkesztései)

Meg kéne határozni a főszíneket egy szakaszban, ha több szempont alapján lehet, akkor több meghatározott kategóriában is (több szakasz). Pl zöld-piros-kék a monitoroknál (fénykeverés, alapszínek), piros-sárga-kék a festékeknél (fő színek, mellék(másodlagos)színek a narancs, zöld, ibolya), sárga-cián-magenta a nyomtatókban, stb... Lehet én értem félre, de itt van róluk valami: http://www.banki.hu/~tkt/palyazatok/vtk/tartalom1.htm --Csakegyujonc ^vita 2012. november 5., 23:17 (CET)

Az alapszíningereket más szócikkek tárgyalják, pl. az RGB színtér, a színtér, a kiegészítő színpárok. A látás még az LMS alapszíningereket is tárgyalja. Ez a szócikk általában tárgyalja a szín fogalmát. MZ/X ^vita 2012. november 6., 21:46 (CET)

Lektor sablon indoklása

A cikk sok pontatlanságot tartalmaz, pl. a szín fogalmát többször a fény fogalmával keveri, az alapszínek fejezet nem jó, ahogy User:Zsocam is észrevételezte stb. --Villanueva 2007. szeptember 11., 18:48 (CEST)

Tulajdonképpen nincs is még Itten semmi... Zitalein 2007. október 26., 22:07 (CEST)

A színes fényinger (ami a szembe jut) és a színérzéklet (amit érzékelünk) hasonló, de nem azonos fogalmak. Hivatkoztam Lukács Gyulára, nézzétek meg a terminológiai táblázatát! (a forrásokban)

Szeretném mindezt bővíteni, mert a tudatban létrejövő képzet is egészen eltérő fogalom MZ/X ^vita 2011. november 4., 22:17 (CET)

alapszínek, szöveg és az ábra ellentmondása

Első olvasatra a cikk úgy-ahogy jónak tűnik, de már az elején két súlyos hiba van.

1. Az additív keverés alapszínei - mint tudjuk:-) - az RGB (vörös, zöld, kék), ez a szövegben RGY (Y=sárga) definícióként szerepel. (Eredete az az egyébként közkeletű, a művészetből származó tévedés, miszerint a festők a zöldet a kékből és a sárgából kever(het)ik össze, ami ugyan igaz, de ez az álláspont az additív és a szubtraktív keverés keveréséből:-) adódik.) Az ábra egyébként helyes.

2. "Logikus" a cikk szerzőjének tévedése is: a szubtraktív szinkeverésénél a sárga helyett a zöldet jelöli meg alapszínként. Az ábra egyébként itt is jó.

3. Nem a cikkre, hanem egy hozzászólásra reflektálva: a CMYK színkeverés fizikailag (sőt biológialag is értelmetlen). A CMYK alapszínek a nyomdászat technikai tudomány voltából adódnak: a. CMY-ból nem lehet feketét, hanem csak egy piszkos barnásszürkét "gyártani", mellesleg lényegesen drágább lenne még ez is, mint a fekete festékkel történő nyomtatás (akinek van színes nyomtatója, az ezt a pénztárcájának súlyán is megérzi) b. Csak mellesleg: fekete "hozzákeverésével" a szín olcsóbban "mélyíthető", mint a drága színes festékek fokozott alkalmazásával.

egyébként a cikk "fogyasztható".

Üdv: Nagy Imre

nagy.imre42@vipmail.hu

colour names in different languages

Dear wikipedist, I would be grateful, if you would participate in the study of the perception of colours in connection to colour names in different languages and/or to invite your colleagues to do so. You can participate in a study via a web page [1] and the whole cooperation takes approximately 4 minutes. Samo Kreft, 1st February 2008

jegyzetek

Az angol cikkből fordítok részleteket, és nem sikerült jól megcsinálnom a jegyzeteket. Szalakóta ^vita 2008. augusztus 5., 21:19 (CEST)

Ha úgy veszed észre, hogy valami egészen mást írtam, mint ami az angol cikkben van, akkor nyugodtan javíts ki. Szalakóta ^vita 2008. augusztus 6., 21:07 (CEST)

Színérzékelés

Ezt a részt teljes egészében átmozgatnám a látás szócikkbe, csak nem tudom, itt mennyit hagyjak meg belőle. SyP 2008. augusztus 17., 16:38 (CEST)

A Filmen és a Fényérzékeny lemezen (CCD-n) maradjon, ezek úgysem lennének a látáshoz tartozók. Még akkor sem, ha ki lennének dolgozva. Szalakóta ^vita 2008. augusztus 18., 20:39 (CEST)

A Színek a szemben alfejezetet inkább másolni kellene, a többit meg átmozgatni, és a megmaradt részben fő cikként utalni a látásra. Szalakóta ^vita 2008. augusztus 18., 20:44 (CEST)

Most látom, hogy a fő cikkénti hivatkozás pontatlanság lenne. De valahol úgyis be kell hivatkozni a látást. Szalakóta ^vita 2008. augusztus 18., 20:49 (CEST)

Le kellene fordítani a Color in the brain részt is az angol cikkből. Mehetne mindkét cikkbe - éljen a redundancia. Szalakóta ^vita 2008. augusztus 19., 20:44 (CEST)

Színbontás, lézer eltávolítása

Szeretném ezt a két alcímet kivenni a szócikkből. Egyrészt azért, mert szinte semmi nincs bennük. Másrészt tematikájuk nem illik ide. A színbontást például át lehetne rakni Newton-hoz.

A lézerre egy szónyi hivatkozás van ugyan, de ott színképzésről, vagy színészlelésről egyáltalán nincs szó. Ha lézerrel lehetne festeni, akkor az ide illenék. Az, hogy a rock-együttesek lézersugarakat "lőnek" a magasba, valóban szórakoztatási igényű, de sem képalkotás, sem színkeverés nem a feladata. Mi legyen?

Ha valakinek lesz később információs anyaga, nyugodtan visszarakhatja. MZ/X ^vita 2011. november 7., 13:59 (CET)

Én azt mondom, ne óvatoskodj, légy radikális! :) A cikk nagyon gyenge volt, csak jobb lehet. Arra viszont törekedni kéne, hogy ne csak a kolorisztika tudományában járatosaknak mondjon valamit; főleg a bevezetésben volna jó egy könnyen emészthető definíció, összefoglalás. --Villanueva ^vita 2011. november 7., 14:32 (CET)

TIT

Méltányolom a belefektetett munkát, de a végeredmény sajnos katasztrofális lett. Cikkíró számos olyan dolgot is megemlít, ami véleményem szerint abszulút nem ide való: élelmiszerszínezék, lézer & Co. Már a bevezetővel gondok vannak. Bevezetőnek olyan szöveget írnék, amiből

• egy utcáról beeső emberke is megérti,
• ugyanakkor rövid és szabatos.

A bevezetőből nem értem meg a szín fogalmát. A cikk sok duplikációt tartalmaz, vagyis olyan dolgokat, amelyek már szerepelnek valamilyen cikkben. Az RGB és CMY színtereknél több tárgyi tévedés is van. Például a festészetet említi a szubtraktív színkeverésnél. Érdekelne, hogy a festő hogyan veszi ki a színt? Nem mellesleg meg sem kísérli megemlíteni a színkeverés technikáit. Ha már színkeverés, a cikkből nem derül ki a megjelenítők szín előállítási módja (hogyan történik a keverés), noha cikkíró szemmel láthatóan igyekezett mindent összeszedni. Szerintem a színterek sem ide tartoznak, ezt is max. hivatkozás terén kellene megemlíteni. A színkódok felsorolását is feleslegesnek tartom, elég lenne meghivatkozni. Nem jó a sorrend sem, mert olyanokra hivatkozik, amiket később magyaráz meg. Sok magyarázat pedig hiányzik, pl. akromatikus színek. Összegezve szerintem majdnemhogy alapjaiban kellene átírni. Ha a héten senki nem reagál, meglehet belevágok majd.

Tisztelettel Casinorum ^vita 2013. november 15., 00:16 (CET)

Válasz

A szócikknek csak ahhoz a részéhez válaszolok, amelyet én írtam

• A bevezető valóban nehezen érthető, de meg kell tartani, ugyanis ez nem a hétköznapi szóhasználatban szokásos slamposságokat tartalmazza, hanem a hivatalos definíciókat. Kérlek, nézd meg az Elektropédiában! A bevezető a CIE által kidolgozott Világítástechnikai Értelmező Szótár és a magyar MSZ 9620 tartalmára épül. Ennek értelmében, és ezért szerepel egymás után több meghatározás is, ugyanis nem azonos a színinger, a színérzéklet, a testszín és a felületszín fogalma. Ha tudsz olyan definíciót írni, amely a hétköznapi olvasó számára érthetőbb, de nem ütközik a hivatalos meghatározásokkal, azt kérlek írd azok elébe, a bevezetőbe.
• A szócikk nem foglalkozik a színterekkel. Ezekre hivatkozni kell, és úgy emlékszem, van is ilyen hivatkozás.
• A színinger keverés nem azonos a festékek keverésével. A színinger keverésre csak egy link hivatkozik; a festékek keveréséről – tudomásom szerint – nincs wikipédia szócikk. Valóban érdemes volna megírni, hogyan dolgoznak a festők.

Van Nemcsics könyvében színes példa arra, hányféle szín keverhető ki két azonos festékből. Sajnos, szerzői jogokba ütközik a wikipédiában való megjelenítése.

Sok mai szakember azt hiszi, hogy csak a számítógép monitorján lehet színt keverni.

• A színek kódja több célból szerepel. Egyrészt, tele van a szakmai élet olyan szín-nevekkel és színazonosító számokkal, amelyeket semmilyen szabvány, vagy törvény nem határoz meg, ezért bizonytalan a jelentésük. Másrészt, a színek (nem színezékek!) jellegének megnevezése attól a szakembertől származik – Nemcsics Antal – aki ennek a területnek a legnagyobb élő magyar szakértője. Ezek a nevek és színszámok szakszerűek, egyértelműek, reprodukálhatóak és szabványosak (MSZ 7300).
• A laser, a LED-dióda és az élelmiszerszínezékek valóban önálló szócikkbe valók. Itt, ebben a szócikkben csak hivatkozásnak kell lennie rájuk.
• Az akromatikus színingerek és színezékek kerüljenek inkább önálló szócikkbe. Ilyen a fehér és a fekete. Olyan szócikk még nincs, hogy szürke.

Várom javaslataidat. Üdv, MZ/X ^vita 2013. november 15., 17:27 (CET)

---

Re: Válasz

(kicsit sok lett, van időm)

Bevezetőbe ezt tenném (a színkeverés részből előre hoznám):

Felületen való visszaverődéskor, szóródáskor a felület a fénynyaláb bizonyos hullámhosszúságú összetevőit elnyelheti (abszorbeálja), kivonhatja, ezért látjuk a (fehér) fénnyel megvilágított tárgyakat színesnek. A hétköznapi életben és a méréstechnikában eltérő elnevezéseket használunk: ...innen lehet ontani a tudományt... akit érdekel elolvassa.

A tudományossággal-kontra slampossággal vitába szállnék a színek pszichológiája illetve színszimbolika kapcsán. Ezt írnám: Egyes vélemények nagy (túlzott) jelentőséget tulajdonítanak a színeknek, míg más vélemények mindössze egyfajta ,,KRESZ-táblaként, az életben való könnyebb eligazodás részeként tárgyalják (például rózsaszín árnyalatok a női-, mig a kék színek a férfiaknak szánt termékekben dominálnak, stb., stb. Általánosan ismert tény, hogy a zöld szín nyugtató hatású, azonban ugyanez a zöld szín nagyon bántó lehet például egy monitor háttérszíneként használva.).

Új szakaszcím: Primer színek Elsődleges vagy primer alapszínek: azok, amelyek egymástól teljesen függetlenek, így egyik sem állítható elő a másik két szín keverékeként.

Grassmann három színjellemzőt különít el.

• Színezet (színárnyalat) Hue: a fény hullámhosszától függő színérzet (pl. kék, sárga).
• Telítettség Saturation': az adott szín fehér tartalma, mennyire tiszta a megvilágítás spektruma (kb. 20 telítettségi fokozat létezik).
• Világosság Luminancia: a szín helye a fehér és a fekete tartományban (a fotonok mennyiségétől függ). A legvilágosabb szín a fehér, míg a legsötétebb a fekete (cca. 500 fokozat).

Additív színkeveréshez Additív (összeadó) színinger keverésről akkor beszélünk, ha a primer színek

• fénysugárzás formájában úgy vetítik egymásra, hogy a szem a primer színeket külön-külön nem tudja érzékelni, így a színingerek vektoriális összeadódása alapján alakulnak ki,
• a színek fénysugár formában olyan gyorsasággal kerülnek a szembe, hogy azt a szem már nem érzékeli különálló képenként,
• a szín olyan apró felületekből áll, amelyeknek mérete a szem feloldóképessége alatt van (képernyő képpontjai, tintasugaras nyomtatás színpontjai), és így a szem nem képes a színfoltokat külön-külön érzékelni

Az additív színkeverés alapszínei: Vörös – Zöld – Kék Az additív színkeverésnél a három alapszínt képviselő fénysugarakat megfelelő fényáramerősséggel (intenzitással) egymásra vetítik, fehér színérzetet keltenek.

Az additív és szubtraktív színkeverésnél nemcsak az az eltérés, hogy milyen színeket használunk és azokat hogyan keverjük össze, hanem alapvető különbség a két eljárás filozófiájában rejlik

• az additív keverés nem létezhet fényforrás nélkül (mert azt írja le) míg
• a szubtraktív (kivonó) keverés pedig nem létezhet felületek nélkül (mert a felületeket írja le).

Mind az additív, mind a szubtraktív színkeverés nagy hátránya, hogy

• csak nagy gyakorlattal és szaktudással lehetséges korrekt színhelyes képek előállítása,
• nem képes korrekt leírást adni a saját területén kívül, ezért nem hordozható. A hordozhatóság miatt más leírások is elterjedtek (és akkor ide lehet önteni).

szürke cikk - bájos :)

A látható fényspektrum címei fejezetbe tenném a bevezető életkorra és egyéb adottságra utaló adatait. Megjegyzem, hogy egyes források a 390--750 nm-es tartományt adják meg, míg mások a 360--850nm-es tartományt (l. pl. itt.: http://mirrors.ctan.org/macros/latex/contrib/xcolor/xcolor.pdf 38. oldal) A LaTeX-es skála számomra jobbnak tűnik, mint a cikkbeli. Van egyébként Látható spektrum cikk is, de ez sem rossz: sk:Elektromagnetické spektrum, no persze ez megint más tartományt közöl láthatónak.

• Összes helyről kivenném a szövegközi linkeket, különös tekintettel a színek funkciója, színek típusai fejezetekre. Úgy ratudom,a wikipédián tiltott a szövegközi link.
• RAL- és PANTEN-kódokra nagyobb hangsúlyt tennék, legalább egy link erejéig.
• színtáblázat: egy oszlopot kérnék az angol megnevezéssel is. Általam itt belinkelt CTAN-os LaTeX PDF függelékében találni hasonlót, de részletesebbet. Az X11 standard színeit és összetevőit meg szinte mindenhol fellelni.
• idézett szakértő nevét nem ismerem sajna. Ettől még lehet professzora a tárgynak.
• színterekre való hivatkozást nem találtam (legalábbis ezek linkjeit: RGB, CMY, CMY(K), HUE, CIE YUV)
• színbontás Newton, prizma. Eddig ok, de miért jó? -- linkek: Színkép Színképelemzés Prizma utóbbira jobb kép itt: sk:Optický hranol

Üdv: Casinorum ^vita 2013. november 15., 23:13 (CET)

A bevezetőhöz szóló megjegyzésem: az általad javasolt megfogalmazás leszűkíti a szín fogalmát a felületek reflexiós tulajdonságaira, és hiányzik belőle például a fényszín. Valóban közérthető egyszerű definíció nincs. Ez olyasmi lenne, hogy »szín az, amit színként észlelünk«. MZ/X ^vita 2013. november 16., 16:16 (CET)

Szürke?

Van szürke rengeteg nyelven; csak magyarul nincs. MZ/X ^vita 2013. november 17., 21:14 (CET)

Valóban, a szinek szimbolikáját ki kellene egészíteni. Eddig annyira volt időm, amennyit Nemcsicsnél találtam

Rengeteg szín van, amelyet nem lehet kikeverni (nemcsak az alapszineket). Közmondásosan ilyen a smaragdzöld. Azok a szinek ilyenek, amelyek a színháromszög kerületén, az alapszineket összekötő háromszögön (gamut) kívül helyezkednek el. MZ/X ^vita 2013. november 17., 21:22 (CET)

Javaslat

A szín az emberi látásnak az a tulajdonsága, hogy a hullámhossztól és világosságtól függően különbözőnek látja a dolgokat.

Ezt követően a Világítástechnikai Szótár definícióit önálló bekezdésekre bontanám. Jobb lesz így? MZ/X ^vita 2013. november 18., 21:21 (CET)

Nemzetközi Világítástechnikai Szótár

Az ILV tavaly megváltozott. Hamarosan át fogom javítani a szabványszámokat és a hivatkozásokat. Sajnálatos módon a hivatkozott magyar szabvány heelyesbítése késik. Váhatóan egy angol nyelvűre fog hivtkozni az MSZT. MZ/X ^vita 2023. május 11., 21:27 (CEST)

Színtér sablon

Az angol wikipédián található két sablon is: a color space és a color topics. Érdemes volna áthozni és magyarítani. Azért hezitálok, mert jelenlegi formájában rengeteg üres hivatkozást tartalmazna. Igen, ezt lassacskán fel lehetne tölteni tartalommal. Annyi volna az előnye, hogy vezérfonal gyanánt szolgálna, milyen szócikkeket kell majd létrehozni, és milyen tárgykörrel. Mert a színelméleti szócikkek jelenleg nagyon nehezen illeszkednek az idegen nyelvű wikipédiákhoz. Segítene rendet rakni. Meg merjem lépni? MZ/X ^vita 2023. június 27., 15:58 (CEST)

Megnézetem. Helyes lenne inkább színelmélet néven létrehozni ezt a sablont. Ugyanis az angol szerkesztők agyában is van egy kis zavar - tehát rendszerezési hiba. MZ/X ^vita 2023. június 27., 16:05 (CEST)

Az en:Template:Color space nagy része nincs meg magyarul, de az en:Template:Color topics szerintem jó, át lehet hozni Színelmélet néven. Esetleg a kettőből összerakni egyet (a színterek egy alcsoport legyen a színelméleten belül). A sok piros link nem baj, a témához értőknek tényleg jó útmutató, hogy mit kell még megírni.

Technikai dolgokban tudok segíteni, ha szükséges. – Tilar Vehulor ^vita 2023. június 27., 21:30 (CEST)

@Jzana: Most látom, van már egy {{Színelméleti alapfogalmak}} nevű sablonunk is. Ezt szerintem lehetne bővíteni. – Tilar Vehulor ^vita 2023. július 1., 21:45 (CEST)

A Színelméleti alapfogalmak sablon számomra nagyon kisiskolás, szakmai tartalomra nem utal. Az Általad javasolt Template magyarítását én is javaslom. A nevén még gondolkozom, mert a Color spaces sokkal jobban lefedi a színelmélet fogalmát. Egyetértünk abban is, hogy a jövőbeli szerkesztők számára rendező elv lesz egy kitöltetlen Sablon. Én 82 éves vagyok, nem tudok annyit megírni, amennyit szeretnék. Estére elfárad a szemem. Az elmúlt évben a családfa tervezés irányába mozdultam el, azért van annyira kevés szerkesztésem. Talán visszatérek... MZ/X ^vita 2023. július 2., 12:46 (CEST)

MSZ9620

Kérlek, vegyétek figyelembe a szakmaiságot is! Mellékelek néhány fontos idézetet: MSZ9620

845-1-21 Fényinger

A szembe behatoló és a fény észlelését kiváltó látható sugárzás.

Stimulus lumineux; stimulus de lumiére Light stimulus Lichtreiz

845-03-01 Szín

1. Színészlelet: Lásd 845-02-18 (MSZ 9620-2)

2. Színinger

A színinger értelmezhető kísérletileg meghatározott mérőszámokkal, ilyenek például a trikromatikus rendszer színinger- összetevői.

Megjegyzések:

1. Ha a szövegből a jelentés egyértelmű, akkor a szín szó önmagában is használható.

2. A németben a Farbempfindung helyett gyakran a Farbe szót használják, a Farbvalenz helyett a Farbe szó használatát kerülni kell.

Couleur Colour; color (USA) Farbe

---

845-03-02 Színinger

A szembe behatoló és kromatikus vagy akromatikus színészlelést létrehozó látható sugárzás.

Stimulus de couleur

Colour stimulus

Farbreiz

845-02-18 szín; színészlelet

A vizuális észlelés (látás) jellemző tulajdonsága, amely a kromatikus vagy akromatikus trtalom bármilyen kombinációjából tevődik össze. Ez a jellemző tulajdonság leírható a kromatikus színek nveivel (sérga, narancs, barna, piros, rózsaszín, zöld, kék, bíbor stb.), az akromatikus színek neveivel (fehér, szürke, fekete stb.), a színeket minősítve úgy, hogy világos, sötét, viszonylag világos, viszonylag sötét stb. vagy a színek neveinek kombinációjával.

845-02-27 Kromatikus szín

1. Észlelet értelemben: színészlelet, amelynek van színezete

2. Inger értelemben kromatikus színinger

Couleur (perçue) chromatique

Chromatic (perceived) colour

Bunte Farbe

A tételek azonosítója megváltozott, de csak angolul érhető el. Ezek a legutóbb meghatározott magar nyelvű definíciók. MZ/X ^vita 2023. szeptember 26., 11:41 (CEST)