Vita:SI mértékegységrendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
P physics.png Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
E szócikk témája fizika tantárgyból a középiskolai tananyag része.
Boekenwurm.JPGA Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

Other-langs2.pngA szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a román, bolgár és vietnámi Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény

Nem tudom eldönteni a helyesírását: „SI–mértékegységrendszer” vagy „SI mértékegységrendszer”? A legtöbben a 2. formát használják, a helyesírási szótár szerint „SI-egység” szerepel. --grin 2005. március 12., 23:03 (CET)

Szerintem nem kell a kötőjel. Az SI a rendszer neve, nem pedig valami, amiről el lett nevezve, mint a Nobel-díj. Ha teljesen kiírjuk, hogy System International mértékegységrendszer, akkor jobban látszik, hogy nem kívánkozik bele az a kötőjel. De nem vagyok 100% biztos benne. Alensha 2005. március 13., 01:11 (CET)
Système International d’Unités = Nemzetközi Mértékegységrendszer. Nem szabad elfelejteni, hogy a francia nyelvre nagyon is jellemző a hátultett jelző. Ezért Système International = Nemzetközi Rendszer (és jön utána egy birtokviszony – bár az is jelzői szerepben). Système d’Unités nem a »mértékegységek rendszere«, hanem mértékegység-rendszer. MZ/X vita 2012. október 13., 22:10 (CEST)

Tablicsku formátum[szerkesztés]

Egy jótét lélekhez szólok, aki ért a táblázatformázáshoz: Kérlek, tedd meg:
- a két táblázat („alapegységek” és „prefixumok”) legyen egységes megjelenésű (vonalak, szín).
- a „szorzó” oszlopban a „számnévvel” szó kerüljön a „hatvánnyal” egy sorba (nekem nem sikerült). Kösz. Akela 2007. április 23., 15:05 (CEST)

SI-kritika[szerkesztés]

Hello!

Megemlíteném azért a SI illetve decimális mértékrendszer legnagyobb hibáját, hogy az idővel és a földrajzi dimenziókkal nem tudott mit kezdeni. Vagyis a meridián 1/40000-ed része hosszmértéknek igen jó ötletnek tűnt, de a navigációban megmaradt az óra-perc-másodperc illetve a tengeri mérföld alapú rendszer - ami két mértékrendszer szoros kapcsolatban van egymással. A méter -később SI - rendszer ezirányú próbálkozásai hamvába holtak, mert a tizes rendszerbe préselt távolság és idő rendszer összhangját nem tudta megvalósítani. Tiszta amatőrizmus az egész...

Üdv. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 212.40.116.166 (vitalap | szerkesztései)

Milyen kapcsolatban van egymással a tengeri mérföld és az óra/perc/másodperc, ami kézenfekvőbb, mint mondjuk a méter és a másodperc kapcsolata? SyP 2007. május 6., 15:33 (CEST)

Mint tudjuk, egy őrült csillagász (Peurbach)kezdte az egészet, a fejébe vette, hogy a bolygóállásokból meghatározható a földrajzi helyzet, és ezért a bolygóállásokat igen pontosan jegyezni kezdte, és évkönyvekben, táblázatokban - efemeridák - (1450-1461)adta ki, később Regiomontanus (1475-1506), Kepler sőt Hell Miksa is folytatta a megfigyeléseket. A táblázatok Párizsi vagy a Greenwichi csillagvizsgálóhoz köthetők, de a greenwichiek voltak a leg kitartóbbak. A XIX században a Ferrói számítás is általános volt, az ókor legnyugatibb ismert része volt a Kanári szigeteken, Ferro (ma Hierro) szigete. A korabeli térképek ide helyezik a 0 hosszúsági kört. (Greenwich 17fok39 perc46mp, Párizs kereken 20 fokkal számolta vissza az adatokat.) Helyi térképészek és csillagászok számoltak Bécstől, Pozsonytól, Budától is. A XX. században a csillagászok Berlini táblázatokat használták, a hajósok a Greenwichit. A Monarchia térképészei talán 1884-ig Ferrói 0-hosszúsági körrel számoltak.

Azután már a szükségszerűség, hogy egy igen pontos óra is szülessen, egy John Harrison (1693-1776) nevű ács egész életében dolgozott rajta. Az óra és a táblázatok segítségével, ha látszott valamely égitest, meghatározható volt a földrajzi helyzet, és egészen a GPS koráig ezt is használták.

Egyszerűbben az Északi féltekén a sarkcsillag horizont fölötti magasságából közvetlenül megkaphatjuk azt, hogy melyik szélességi körön vagyunk, a helyi dél és a greenichi idő eltéréséből pedig azt, hogy melyik hosszúsági körön vagynk. Akkor miért is kell az a sok táblázat? Talán azért, mert ehhez a két méréshez tiszta idő kell, az egyikhez ezentúl tiszta idő kell egy adott pillanatban. A sok táblázatból bármelyik két bolygó közötti szögből, vagy nagyjából déli észleléssel, de a mérés PONTOS IDEJÉNEK rögzítésével kiszámolható volt az aktuális helyzet.

60 tmf = 1°= 4 idő-perc; vagyis 1 tmf=1 fokperc= 4 idő-másodperc ez természetesen csak a hosszúsági kör szerint igaz, hiszen az egyenlítő és a sarkok között jelentős méretkülönbség van. 1 tmf = 1852 méter, vagyis 1000 öl.

Hogy-hogy nem azóta is a világidőt a geenwichihez igazítjuk - hiszen a csillagászati táblázatok miatt a greenwichtől való eltérést számíthatjuk, illetve a helyi delet a greenwichivel kellett összehasonlítani. Persze szerencséje is volt az angoloknak, hogy a 180° (dátumválasztó) majdnem egy lakatlan hosszúsági körre esik. A horgonyzó hajók kapitányai számára a Greenwichi csillagvizsgáló hagyományosan egy leeső kosárral az aktuális déli pontos időt minden nap közölte. A hajók kapitányai hajók találkozásakor is egyeztették a chronométereiket. (soha sem állították,(vagyis nem nyúltak az óraműhöz) az eltéréseket egy könyvbe jegyezték, és a helyszín számításakor figyelembe vették.

A Párizsiak is sokáig szerették volna a navigációs 0°-ot magukának tudni, de nem voltak olyan kitartóak, mint az angolok. Utóbb fölhagytak a navigációs táblázatok kiadásával.

Mindent egybevéve a franciák a méterrendszerrel azt hitték, hogy a világ felvilágolultságát segítően a lehető legjobb rendszert alkotják meg, csak nem vették észre, hogy fordítva ülnek a lovon. Mégis az SI alapja a méterrendszer lett.

A méterrendszerhez még meg sem próbáltak órát eszkábálni, ha sikerül, akkor nem lesz tizes rendszerű. A kettőt összehangolandó szögrendszerre és térkép rendszerre rágondolni is szörnyűség. A tizes órarendszerrel próbálkoztak, simán borul a secundum, vagy a secundumot terjesztik ki, de a nap kilóg az egészből, kb. 86400 sec egy nap.

Üdv. user:212.40.116.166

  • User:212.40.116.166! Ebben a történetben egy sor érdekes és értelmes információ van. Nem akarsz egy „mértékegységrendszerek története”, vagy hasonló című szócikket írni, amelybe ez a történet is beilleszthető? Akár a meglévő Mértékegység szócikk bővítéseként, akár önálló cikkben? üdv. Akela 2007. július 26., 09:39 (CEST)
  • A napokban láttam egy Monarchia térképet, amelyen Ferrói hosszúsági körök voltak! Üdv. 212.40.116.166

SI-prefixumok[szerkesztés]

Anontól kaptunk szép új prefixumokat, de forrást nem csatolt hozzá, amíg valaki nem ellenőrzi, áthelyezem ide:

SI-prefixumok
Előtag Jele Szorzó
hatvánnyal számnévvel
luna- l 1063 decilliárd
minga- MI 1060 decillió
nena- N 1057 nonilliárd
ocha- O 1054 nonillió
pepta- PP 1051 oktilliárd
qexa- Q 1048 oktillió
rinta- R 1045 szeptilliárd
szorta- S 1042 szeptillió
treda- TD 1039 szextilliárd
uda- U 1036 szextillió
vunda- V 1033 kvintilliárd
weka- W 1030 kvintillió
xona- X 1027 kvadrilliárd
xonto- x 10−27 qadrilliárdod
wekto- w 10−30 quintilliomod
vunkto- v 10−33 quintilliárdod
unkto- u 10−36 szextilliomod
trekto- td 10−39 szextillárdod
sotro- s 10−42 szeptilliomod
rimto- r 10−45 szeptilliárdod
quekto- q 10−48 oktilliomod
pekro- pk 10−51 oktilliárdod
otro- o 10−54 nonilliomod
nekto- nk 10−57 nonilliomodod
mikto- m 10−60 decilliomod
lunto- l 10−63 decilliárdod

KovacsUr 2007. szeptember 8., 16:15 (CEST)

Találtam ilyet [1], de ez csak egy javaslat. – KovacsUr 2007. szeptember 8., 16:18 (CEST)

Hagyjuk is itt, mivel egyrészt egyéni javaslatról van szó, másrészt láthatólag nem ismeri fel a "yotta"-ban a görög "ióta" betűt, úgyhogy nem igazán tartom komolynak... misibacsi 2007. szeptember 8., 21:42 (CEST)

Mikor vezették be? 1979 szerintem túl késői dátum, sokkal régebb óta használatos...[szerkesztés]

SÍ? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.2.92.10 (vitalap | szerkesztései)

Az 50/1960. Korm . sz. remndelet az SI figyelembevételével szabályozta a mértékegységek használatát, de kötelezően a 8/1976.(IV. 27) MT sz. minisztertanácsi rendelettel vezették be, amelyben a kizárólagos használat kötelező határidejét 1980. január 1-től írták elő. (azaz 1979-ben még szabad volt mást is használni). Megnézem, a szöveg nem mond-e ennek ellent. Akela vita 2008. április 17., 19:10 (CEST)

HIBA!!![szerkesztés]

A fényerősség jele nem Cd hanem Iv

betettem alsó indexbe --Dj vita 2010. január 18., 21:47 (CET)