Vita:Radon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chemistrylogo.svg Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Dorgan (vita), értékelés dátuma: 2009. február 1.
Kémiai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Keserű ízű?[szerkesztés]

A szócikkben szereplő állítást, miszerint a radon keserű ízű, megjelöltem egy {{forr}}(?) sablonnal. Az angol és a német Wikipédia szócikkei egyértelműen azt írják, hogy íztelen, más forrást azonban sajnos nem találtam. --Xnull vita 2009. augusztus 1., 21:37 (CEST)

A Römpp Vegyészeti Lexikon szerint a radon színtelen és szagtalan. (Römpp Vegyészeti Lexikon : Negyedik kötet Q-Zs, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1984. ISBN: 963 10 3269 8). – Szaszicska vita 2009. augusztus 2., 21:56 (CEST)
Sajnos félreérthető helyre tettem a sablont: azzal szerintem sincs semmi probléma, hogy színtelen és szagtalan, a fő kérdés az, hogy íztelen-e vagy keserű ízű. --Xnull vita 2009. augusztus 3., 11:56 (CEST)
Ezt jól benéztem. A radon ízéről nem nagyon találok egyértelmű kijelentést, de ezen az oldalon (USA Környezetvédelmi Hivatal) azt írják, hogy nem lehet érezni az ízét, ami az íztelen változatot támasztja alá. De egy ennyire erősen radioaktív gáznál a legkevésbé az íze fontos, nagyon kevesen akarnak radont kóstolgatni, úgyhogy szeritem akár ki is lehet venni a cikkből, ha nem 100%-os az információ (akár a bomlástermékek és az alfa-sugárzás erős ionizáló hatása révén keletkező gyökök, ionok is befolyásolhatják az érzett ízt). Szaszicska vita 2009. augusztus 3., 13:59 (CEST)

Kémiai és Fizikai tulajdonsága[szerkesztés]

A leírás pontos.Miért kell cenzúrázni? – kérdi 91.83.180.191 2012. május 25., 22:14-kori szerkesztésében, és visszaállította a fenti szakaszt a cikkben.

A kérdéses rész szövege:

A radon gáz 500cm3térfogatban nem tárolható mert a keletkező hő hatására minden ismert anyagot egy pillanat alatt megolvaszt és elpárologtat. (ez felhasználható szabályozható hidegfúzióként amely biztonságosabb bármely atomerőműnél) Közben 100 erős ívlámpa fényével világít.Ehhez természetes körülmények között kb 500kg rádium kellene. A rádium vizes oldatából közvetlen ki lehet vonni a radon gázt egyszerű elforralással. A rádium elveszíti a radioaktív sugárzásának nagy részét és gyenge alfasugárzóvá válik. Majd napról-napra visszaerősödik a sugárzása .Egy hónap múlva semmivel sem lesz gyengébb sugárzó mint ami a(z emanációs gáz) radon kivonása elött.Eközben a radon gáz is szinte teljesen le bomlik. 1gramm rádium 0,6cm3 radon (emanációs) gázzal van egyensúlyban normál körülmények között. Vízben nagyon jól oldódik. A sejtregenerálást elősegítí de nagyobb mennyiségben már káros. Magyarország gyógyvizeiben jelentős mennyiségben fordul elő Bp.Rudas-fürdő,Császár-fürdő,Rácz-fürdő...Hévíz,Lepence(Visegrád)...

A külső hivatkozások részben pedig az alábbiak szerepelnek:

"A RÁDIUM"című könyv 1912, "Rádioaktivítás"című könyv 1917"

A fentiek egy része szerintem minimum pongyola fogalmazás, más része pedig téves (hidegfúzió említése, holott itt szimpla alfa-bomlásról van szó). Az 1912-es és 1917-es források mára elavulttá válhattak, így az abból vett információk felhasználása ellenjavalt. Mindezek miatt a fentieket a szócikkből ismételten eltávolítottam. Ugyanakkor a "Forrása, keletkezése" rész első bekezdésének meg nem indokolt törlését visszavontam. A fenti kérdésekkel kapcsolatos esetleges további eszmecsere erre a vitalapra tartozik. Szaszicska vita 2012. május 26., 00:29 (CEST)