Vita:Országház

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Adam bozso 3 évvel ezelőtt a(z) Magyarország legnagyobb épülete? témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Világörökségi témájú szócikkek (bővítendő besorolás)
Budapest témájú szócikkek (bővítendő besorolás)

Forrás[szerkesztés]

Hasznos lehet: [1]Antissimo 2007. november 19., 10:23 (CET)Válasz

Képfigyelmeztetés[szerkesztés]

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2007. november 20., 11:14 (CET)Válasz

Kivágott rész[szerkesztés]

Itt egy kivágott rész, mintha egy ismeretterjesztő cikkből lépne elő és nem egy igényes lexikon része lenne.
"A neogótikus stílus mind Budapesten, mind Bécsben, a császár-városban is igen divatos volt, kifejezte a boldog békeidők emelkedett ünnepélyességét. Talán a kor szelleme is közrejátszott abban, hogy a győztes Steindl Imre terve lett, míg Hauszmann Alajos terve alapján megvalósult az egykori Királyi Kúria, szintén a Kossuth Lajos téren (az épület jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont). Az említett nem nyertes pályázó magyar építészek is nagyon sok megrendelést kaptak más épületekre, s sokat tettek Budapest és az ország magyar városai épített környezetének jobbításáért."
Ennek a cikknek nem a korabeli budapesti építészet ilyen felszínes bemutatása, hanem legalább Steindl tervének stílusmeghatározása a feladata.
Aki a túlnyomórészt neogótikus épülettervet simán neogótikusnak nevezi, az egyáltalában nincs tisztában azzal, hogyan kezelték a historizmus korában a neo- stílusokat. Mivel az épület neoromán és neoreneszánsz vonásokat is hordoz, voltaképpen eklektikus (bár ezt a kifejezést többen ma is csak kritikára használják."
A kivágott idézet egyes szerkesztőtársaink csapongását is szépen mutatja: miért beszél Bécsről, ráadásul "császárvárosként", jó finomkodó módon? "A kor szelleme" és más ködös kifejezések szintén gyengítik a lexikoncikket és nem erősítik. Mi volt "a kor szelleme"? A neogótika? Dehogy. A neoreneszánsz nem felelt meg " a kor szellemének? Dehogy.
A kor uralkodó építészeti stílusa (nem "szelleme") a tervezéskor még valóban a historizmus volt

Szent Korona[szerkesztés]

Kicsit visszanyestem a Szent Koronáról szóló részt, tekintve, hogy annak már van saját cikke, ez meg itt ugye az Országházról szól.– Malatinszky vita 2009. július 19., 20:05 (CEST)Válasz

Magyarország legnagyobb épülete?[szerkesztés]

Ez biztos így volt egykor, de így 2012-ben, a Westend-ek és Arena Plázák korában ez kicsit nem idejétmúlt állítás? Villy Itt tessék beszólni 2012. június 11., 11:53 (CEST)Válasz

Az is gyanús, hogy a világ 3. legnagyobb országháza lenne. Hivatkozás nélkül szerepel. A Kreml például vagy ötszörakkora, létezik, hogy minden más ennyire le lehet "maradva"? Kellene ehhez keresni egy "rekordlistát". – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.104.99.33 (vitalap | szerkesztései) 2013. december 29., 16:02‎ (CET)Válasz

Hát azt tudom, hogy a romániai parlament épülete, közel 360 000 négyzetméteres alapterületével a legnagyobb, illetve azt olvastam, hogy a második az argentin, de az tizede akkora, mint a román, így kisebb a Capitoliumnál és akkor a Kremlnél is, úgyhogy biztos, hogy nem harmadik az Országház, bár a Kreml egy erőd, a Duma és a Szovjet épülete csak egy része annak. Adam bozso vita 2021. január 22., 22:11 (CET)Válasz