Vita:Nyergesújfalu
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Misibacsi (vita), értékelés dátuma: 2009. október 13. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 18. | |
Mi a német neve?[szerkesztés]
Egy település német neve nem egyszerűen a tükörfordítás, hanem amilyen néven német nyelvterületen ismert. Ez valós információ lenne. A Schattelnuedorfot visszavonom, mert eleve nyilván Sattelneudorf akar lenni, ahogy máshol is látom a weben itt-ott magyarázatképpen. De a Neudorf a. d. Donau is szerepel, mint német név. A helyes tükörfordítás viszont Sattlerneudorf lenne. A nyereg a nyergeshez új viszonyul, mint a liszt a molnárhoz, vagy a patkó a kovácshoz. De ha csak egyszerű tükörfordítás, akkor nem kell feltüntetni. George Bush elnök nevénél sem adjuk meg zárójelben, hogy magyarul Bokor György, vagy Jimmy Carternél sem, hogy magyarul Kocsis Jakab. Paulus Pontius Crassus vita 2012. január 21., 20:49 (CET)
Szövegtervezet[szerkesztés]
"...Rákóczi-féle szabadságharc ... Nyergesújfalu. Két nevezetes esemény zajlott le itt, amelyet a krónikák is lejegyeztek. 1704 októberében nyergesi parasztok szabadították ki Vak Bottyánt Kucklender fogságából, és 1706 nyarán az Esztergom védelmére sietve készített sáncokat Stahrenberg Guidó elfoglalta. Ezt a két eseményt érdemes részletesen is megismerni.
Vak Bottyán János császári tisztből lett legendás hírű kuruc generálissá. Ahhoz, hogy 1704. október 12-én hűségesküt tegyen Rákóczinak, nagyban hozzájárult, hogy pár nappal előtte a nyergesi jobbágyok kiszabadították Kucklender fogságából, ki Bécsbe akarta szállíttatni és felségárulással vádolni. Nézzük, ki is volt Bottyán János, és hogyan kapcsolta össze őt a sorsa és a történelem Nyergesújfaluval.
Bottyán az 1640-es években született. Nem tudni, hogy jobbágyivadék, vagy nemesi származék volt-e. 1657-ig a sellyei (Vágsellye) jezsuitáknál élt szolgadiákként. ... 1704 tavaszán az esztergomi palotájában tartózkodott, amikor április 18-án Kucklender letartóztatta. Fél évig senyvedt az esztergomi vártömlöcben. Aztán ősszel megjött a haditanács írása: küldjék fel Bécsbe, megerősített kísérettel. Egy októberi alkonyon, titokban, hogy senki se tudja, Bottyánt szekérre rakták , s kikanyarodtak a nyugati országútra. Mi más várhatott volna rá Bécsben, mint a halálos ítélet? Nyergesújfalu kicsi helység volt még akkor, lakói mégis mindent tudtak. Már alkonyatkor szájról szájra adták, ki az értékes rab, akivel éjszakára a császári csapat a bíró házában megszállt. - Vak Bottyánt pedig nem hagyjuk - mondhatták. mert mindent elrendeztek: mire leszállt az éjszakai sötétség, a part alatt a vízen a halászok készen vártak a csónakkal, az esztergomi úton három legény nyargalt, Bottyán feleségétől kardot, fegyvereket hoztak, meg Bottyán két kedves paripáját: Fakót és Pajzánt. Közben néhányan ástak nagy csendben, kibontották a ház hátsó falát. Éberen figyelt az egész falu, hátha nem megy minden simán. Nem is ment. Valaki úgy tudta, mikor készen lett a nyílás, Bottyán mérgesen rájuk förmedt: nem görény ő, hogy lyukon meneküljön. Erre bedugták a kardját, és talán még rá is kiabáltak, akkor vágjon magának utat, a pitvar tele őrrel, de most aztán szaporán Rákóczihoz! Ott a helye.
A nyergesújfalui jobbágyok tettét a néphagyomány őrizte meg."
Forrás: Padányi Lajos: Nyergesújfalu monográfiája, 2000.