Vita:Nemzeti színházi státusz

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Linkoman 5 évvel ezelőtt

Napok óta folyik a jogi kocsmafalon egy eszmecsere a Nemzeti Színházról, amiben nem vettem részt.

Ugyanakkor látom, hogy ennek a szócikknek a címét is egyértelműsíteni kellene, mégpedig Nemzeti színház (jogállás) címen - a státusznak ez a hivatalos elnevezése és ezt össze kellene hozni a Nemzeti Színház egyértelműsítő lappal. De egyetlen lapon kellene, mert ez az egyik legfontosabb egyértelműsítendő kérdés.

Jól látható a csapda a 2012-ben bevezetett megnevezésben.

A "nemzeti színház" ugyanis csak 2012 óta jogi fogalom, addig egyszerűen egy-egy színház (tulajdon)neve volt. És mint jogi fogalomnak, nincs visszaható hatálya, tehát 2012 előtti színházakra csak mint köznyelvi kifejezés alkalmazható. Vagyis: utólag nem lesz egyetlen színháznak sem "Nemzeti Színház" a neve önmagában attól, mert megfelel a nemzeti színház státusznak.

Egyébként ez a státusz az, ami az általános Nemzeti színház szócikket megalapozza. Érdemes lenne utánanézni, vajon más országokban is létezik-e ilyen jogi fogalom.--Linkoman vita 2018. október 20., 11:31 (CEST)Válasz

Bocsánat!... De ez így nem igaz, számos magyar és nem magyar tanulmány, szakirodalom foglalkozik a témával, azaz a nemzeti színházak kialakulásával. Csak tényleg néhány példa, ami kapásból szembejön hirtelen: Czékmány Anna: Múltjában él a nemzet(i) - A Nemzeti Színházak egy rövid története (2009), Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (1963), Aaron Grunfeld: Why America Needs A National Theatre — But It Might Look Different Than You Think (2015) vagy Magdalena Waligorska: Cultural Policy and Theatre in European Empires (2011), S.E. Wilmer: National Theatres in a Changing Europe (2008). Annyira nem mélyültem el a témában, hogy ki merjem jelenteni, de sejtésem szerint ráadásul az állami és nemzeti színház fogalma erőteljesen rokonítható és szorosan kapcsolódó. Jogi, fogalmi és történelmi változása ennek/ezeknek a szóösszetétel/ek/nek szinte országonként, sőt, van, ahol még kisebb területi egységenként (pl. német tartományi rendszer) más és más... Fauvirt vita 2018. október 20., 12:04 (CEST)Válasz

Na meg akkor még nem beszéltünk a Miskolci Nemzeti Színházról, ami 1857-től, a Pécsi Nemzeti Színházról, ami 1895-től, a Szegedi Nemzeti Színházról, ami 1945-től, vagy a Győri Nemzeti Színházról 1992-től viseli a nevét.. hol vannak ezek az évszámok 2012-höz?... Úgyhogy azt javaslom, ne érzelmi megfontolásból közelítsünk a témához. Sokkal mélyebb és több rétegűbb, mint azt egy hirtelen felindulásból gondolni lehetne... Fauvirt vita 2018. október 20., 12:35 (CEST)Válasz

@Linkoman: lehet, hogy megkövetem magam, mert egzakt "nemzeti" megnevezésű színházi jogi fogalom úgy tűnik tényleg csak e törvény bevezetése óta létezik.. azelőtt - korlátozott lehetőségeim mentén - egyelőre nem találtam ezt meghatározó jogi dokumentumot... bár még biztos nem vagyok benne, lehet, hogy neked lesz igazad... ha egy jogilag szabályozott minősítési kategória jogállásnak számít. A köznyelvben teljesen keveredik az állami/magyar/nemzeti színház fogalma.... az elsőn mégis leginkább az "állami fenntartású", a másodikon a "magyar nyelvű", esetleg Magyarországon vagy magyar kötődésű színházak értendők... a "nemzeti színház" szófordulat még rejtély... illetve az a legtöbb jelentést hordozó fogalom. Eleinte az előbbi kettőnek vagy csak az államinak a szinonimájaként került intézmények nevébe, így az 1800-as években rendszerint kisbetűvel írták (a pesti és kolozsvári magyar nemzeti színházakat is). A későbbiekben inkább egy eszmei rang (ez él szerintem azokban, akik az egyértelműsítést képtelenek elfogadni, annak ellenére, hogy több vidéki Nemzeti Színház is létezett párhuzamosan, a külföldiekről nem is beszélve). Aztán - talán a nemzeti jelentésének pejoratívvá (is) válásával - világviszonylatban a legtöbb helyen eltűnt a jelentősége, mint rang, nem úgy Magyarországon, noha szakmailag erőteljes megosztottsággal (jelzi ezt a számos említett esszé és tanulmány). Így aztán, a világ tendenciáihoz hasonlóan, az olyan helyeken, ahol ez - a magyarhoz hasonlóan - fennmaradt, megalkottak egy a támogatások elosztását szolgáló minősítési rendszert, aminek a része lett ez a státusz (ilyen van Franciaországban és Finnországban is). Na ezt kéne valahogy kibogozni és szálazni...(?)

Esetleg neked nincs lehetőséged jobban belenézni a jog útvesztőjébe, hogy stimmel-e amit írok? Fauvirt vita 2018. október 20., 17:33 (CEST)Válasz

Sajnos, nem stimmel, amit eddig írtam. Megnéztem a hivatkozott jogszabályokat. Azok nem beszélnek semmiféle "nemzeti színházi státusz"ról. A jogszabályok által használt szakkifejezés: :Utánanéztem a dolognak. Azt találtam, hogy csak nemzeti előadó-művészeti szervezet létezik, márpedig ezt nem helyes "nemzeti színházra", vagy "nemzeti balettre" változtatni, mert olyanok viszont nincsenek.

Ebből pedig az következik, hogy ennek a szócikknek a címe félrevezető. Át kellene nevezni Nemzeti előadó-művészi szervezetre, mivel ez a szakkifejezés.

És mivel a jelenlegi cím pongyola, eddig zavart okozhatott a Nemzeti színház fogalommal kapcsolatban. Ám a hivatkozott jogszabályok közvetlenül nem foglalkoznak azzal, hogy egy-egy társulat nevében benne van-e a "nemzeti" szó.

Szerintem elég bonyolult a jogi kocsmafalon kialakult vita ahhoz, hogy arra lehessen koncentrálni.--Linkoman vita 2018. október 21., 19:44 (CEST)Válasz