Vita:Magyar pengő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Coat of Arms of Hungary.svg Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: 50Forintos (vita), értékelés dátuma: 2016. november 14.
Magyar történelmi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Gépelési hiba?![szerkesztés]

Ez található a szövegben a pénzmenyniségeknél: 1939. december 31.: 97500000 (kilencszázhetvenötmillió) pengő;

Ha beleteszem a pontokat, akkor "csak" kilencvenhétésfélmilliót kapok:

1939. december 31.: 97.500.000 (kilencszázhetvenötmillió) pengő;

Kenny 2007. augusztus 8., 09:37 (CEST)[válasz]

Gubbubu[szerkesztés]

Kedves Gubbubu (Jól írtam?) Az összeesküvéselméletek többsége teljesen értelmetlen. Összeesküvések persze vannak, csak a hatásuk kétséges. Szkeptikus vagyok. De a javítást elfogadom, így korrekt.

Nem irtad jól! én --Joe bácsi 2004. szeptember 30., 15:37 (CEST) vagyok, és ez egy másik cikk vitalapja.[válasz]

Bocs, áthelyeztem a megfelelő helyre. Nem ismerem magam még itt ki. Egyébként úgy került ide, hogy a Pengő inflációjáról volt szó.

Meaning of pengő[szerkesztés]

I am sorry for not speaking Hungarian. Into the article at sl: I would like to add a few words about the origin of the name so I wonder if "pengő" means anything in Hungarian. Hála.

The meaning of pengő: It is from the sound that it make when you drop the coin.

  • peng = sg is plunking (twanging)
  • pengő = a thing that is plunking (twanging).

-- Árpi (Harp) ? 2005. június 2., 09:18 (CEST)[válasz]

Legnagyobb címletű bankjegy[szerkesztés]

Az egymilliárt billpengő alatt ez áll: "A világon valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegy". Ezt az állítást ugyan nem tudom egyértelműen megcáfolni, de egy kicsit vitatnám, és ennek alapján lehetne esetleg kiegészíteni a megjegyzést.

Egy érdekes filozófiai kérdés, hogy vajon ez volt-e a valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegy, vagy a '90-es évek jugoszláviai infláció rekordja. A legnagyobb címletű dinár az ötszázmilliárdos volt, ami látszólag messze elmarad az egymilliárd billpengőtől (ld. a lenti összefoglalót).

Viszont tudnunk kell, hogy Jugoszláviában többször hajtottak végre denominációt, ami egyszerűen a nullák törlését jelentette. Amikor a dinárt megszűntették, 1994. január 24-én, a legnagyobb címeltű pénz a tízmillió dináros volt. (Ezt a dinárt ezen a napon megszüntették, és kiadták az "új dinár" névre keresztelt pénzt, akkor 1 új dinár 1 német márkát ért, a "régi" dinárt pedig 1:13.000.000 arányban váltották hivatalosan (feketén kb. 1:30.000.000) új dinárra. Egyébként ahhoz, hogy elképzeljük, milyen irdatlan nagy volt az utolsó hetekben az infláció, gondoljuk meg a következőt: 1993 legvégén a legnagyobb címletű pénz az ötszázmilliárdos volt, ami 500 dinárt ért a denomináció után, a pénzt január 24-én szüntették meg, amikor a legnagyobb címelt már a tízmilliós volt, azaz lényegében alig több mint 3 hét alatt a húzezerszeresére nőttek az árak.)

Ezt megelőzően a következő denominációkat hajtották végre:

- 1994. január 1-jén 9 nullát töröltek,

- 1993. október 1-jén 6 nullát töröltek,

- valamikor 1992 tavaszán (ha kell, pontosabban utánanézek) 1 nullát töröltek,

- 1990. január 1-jén 4 nullát töröltek,

- még 1965-ben töröltek 2 nullát.

Most erre mondhatja valaki ellenérvként, hogy nem érvényes a "visszahelyezés", mert akkor így visszamehetünk az idők kezdetéig, és egyéb pénzek esetén (pl. német márka) esetleg még nagyobb címletek jönnének ki. Ezt az érvet elfogadnám, de csak részben:

- Közgazdasági megfontolásból: ha csak egyszerű számjegy törlésről van szó, és a gazdasági stabilizációs kisérletnek még a látszata is hiányzik, akkor indokolt a "visszaragasztás", mert csak "kozmetikázásról" van szó. Az utolsó konszolidált állapotig, vagy legalább az utolsó gazdasági stabilizációs kisérletig nyugodt szívvel visszamehetünk. Ebben az esetben a legalább a 9+6, de inkább a 9+6+1 nullát írhatjuk vissza.

- Formális megfontolásból: még addig is eljuthatunk, amíg a kérdéses pénz azzal a névvel "visszavezethető". Ennek alapján 9+6+1+4+2 nullát írhatunk gondolatban hozzá.

Íme egy összehasonblító táblázat:

                        500.000.000.000 - a ténylegesen kinyomtatotott legnagyobb címletű dinár, 12 számjegy
                             10.000.000 - ez volt rajta az utolsó bankón, tízmillió dinár, 8 számjegy
         10.000.000.000.000.000.000.000 - ha csak a 6 db és a 9 db nullát írjuk hozzá, 23 számjegy
        100.000.000.000.000.000.000.000 - ha a szervesen hozzátartozó 1992-es 1 db nullát is hozzáírjuk, 24 számjegy
  1.000.000.000.000.000.000.000.000.000 - ha az 1990-es 4 nulla törlést is visszahelyezzük, 28 számjegy
100.000.000.000.000.000.000.000.000.000 - ha a '60-as években törölt 2 nullát is visszaírjuk, 30 számjegy
		
          1.000.000.000.000.000.000.000 - egymilliárd billpengõ, 22 számjegy

Júl látható, hogy még a 9+6 nulla (ami már tényleg nyilvánvaló kozmetikázás volt) hozzáírásával is eggyel "hosszabb" címletet, ha viszont mindent visszaírunk, akkor a legnagyobb címletű pengőnél százmilliószor nagyobb számot kapunk.

Egy további megfontolás: 1946-ben már nem pengőről, hanem milpengőről és billbengőről (egészen pontosan: B.-Pengőről) volt szó, azaz ha így, szigorúan formálisan értjük a dolgot, akkor a kérdéses bankó címlete "mindössze" egymilliárd volt.

A fenti okfejtésből annyi mindenképpen fontos, hogy a kérdés nem egyértelmű. A kérdés ez: az egyszerű kozmetikázásokat figyelembe szabad-e venni, vagy sem.

A jugoszláv esetben denomináció történt, új pénznem jelent meg. Ezzel szemben a milpengő és a bilpengő nem új pénznemek, hanem csupán kényelmi elnevezések. --maxval 2007. április 3., 11:50 (CEST)[válasz]
OK, rendben van, de:
- Formájában és tartalmában is ugyanaz a pénz maradt a denomináció előtt mint után. Magyarul: a pénz neve nem változott (maradt dinár; vö. az 1994. január 24-én kiadott pénz neve új dinár, azaz nevében is eltér a korábbitól), és az egész egy technikai jellegű lépés volt, hogy ne legyen olyan sok nulla a pénzen, a neve pedig kimondható maradjon (vö. ugyancsak a már említett 1994. január 24-i pénzcserét, amely egy széleskörű gazdaságstabilizációs program része volt, ellentétben a denominációval, ami ismétlem: pusztán technikai lépés volt).
- Lényegében ugyanez történt a Pengővel is. Gondoljuk csak végig: tökéletesen mindegy, hogy denominációval törlünk 6 nullát, vagy elkezdünk milpengőben beszélni. Az áttérés a pengős gondolkodásról a milpengősre nem jelentett se többet se kevesebbet, mint a 6 nullás denomináció. Formájában (mindkét esetben maradt a pénz neve) és tartalmában (egyik esetben sem tettek még csak kísérletet sem érdemben a stabilizálásra) is ugyanaz történt, a történet pedig minkét esetben formai (pengő - forint vs. dinár - új dinár) és tartalmi (mindkét esetben új alapokra helyezett pénzügyi rendszer) változással ért véget.
Csaba


::: Ha denomináció van, akkor a új pénznem születik, új pénzkóddal. Pl. a magyar pengő kódja HUP volt. Ez volt a kód a pengő teljes fennállása alatt, tehát 1925-től 1946-ig. Milpengő és bilpengő nem volt külön kóddal. Aztán jött a magyar forint HUF kóddal. Ezzel szemben pl. Bulgáriában a bolgár leva 1952-ig BGJ, 1952-1962 (két nulla levágásával) között BGK, 1962-1999 között (egy nulla levágásával) BGL, 1999-től (három nulla levágása) pedig BGN. --maxval 2007. április 4., 09:47 (CEST)[válasz]

Nem tudok róla, hogy a pengőnek HUP lett volna a kódja. Ezt maximum utólag kreálták, de az biztos, hogy 1946-ban még nem létezett ISO-szabvány. Szóval nem a pénzkód teszi az új pénznemet, hanem az új pénznemhez rendelik a pénzkódot. Ha rendelik. A pengőt 1927. január 1-jén vezették be. Az adópengőnek sem volt semmiféle kódja, mégis külön pénznemnek tekinthető. Timur lenk disputa tettek 2007. április 7., 19:34 (CEST)[válasz]

A különböző dinárok új pénznemnek minősültek törvény szerint, akárcsak a nemrég bevezetett román lej és a török új líra.

- A dinár denominációja során sem a pénz neve (dinár), sem a pénz kódja (YUD) nem változott. A pénz neve 1994- január 24-én változott először, 9+6+1+4+2 nulla törlését követően.
Nem tudok róla, hogy a YUD a denominált dinároknak is hivatalos kódja lett volna. Az azonos pénznév pedig nem jelent azonos pénznemet. Timur lenk disputa tettek 2007. április 7., 19:34 (CEST)[válasz]
  • Törvény írja elő, hogy mi minősül az éppen hivatalos pénznemnek, s mi nem, márpedig az új dinárok esetén törvény írta elő az új pénznemben való elszámolást.
- A 6 és a 9 nulla törlése nem volt minőségi változás, sem a pénz neve sem a kódja nem változott, teljes volt a folytonosság, egészen annyira, hogy a korábbi pénzeket hivatalosan ki se volták a forgalomból, 1-2 hét alatt értéktelenedtek el annyira, hogy nem is kellett a témával foglalkozni. Csak a fogalmi zavarok elkerülése érdekében: 1993.09.30-ig dinár, 1993.10.01-től 6 nulla törlését követően dinár 1993.12.31-ig, 1994.01.01-től 9 nulla törlését követően szintén dinár volt a pénz 1994.01.24.ig, amikoris bevezették az új dinárra kerezstelt pénzt (azaz az "új dinár" ebben az esetben valóban a pénz neve volt, ez volt ráírva a bankóra is, ellentétben a korábbi dinárral). A lényeg: a Nemzeti Bank döntése, hogy törölnek 6 nullát, vagy a következő bankókra azt nyomtatják rá, hogy milpénz. 1946-ban a Magyar Nemzeti Bank a milpengő mellett döntött (de dönthetett volna a denomináció mellett is), 1993-ban a Jugoszláv Nemzeti Bank pedig a denomináció mellett döntött (de dönthetett volna a mildinárok kiadása mellett is). Tartalom nélküli formalitás az egész, mindkét esetben tökéletesen ugyanaz. (Csaba)
Az átváltási arányokkal tisztában vagyok, és bárki számára megtekinthetők a jugoszláv dinár cikkben (melyet én is irogattam). Akárhány nulla eltörlése pedig igenis minőségi változás, hisz az új pénzből 1 nem annyit ért, mint a régiből. És ha egy bankóra egymillió dinár volt írva, akkor az egymillió dinár névértékű bankjegy, függetlenül attól, hogy milyen nevetséges értéket képvisel milyen rövid ideig. Bár erre forrásaim nincsenek, de a rövid életű inflációs dinároknak nem hoztak létre kódot, mivel nemzetközileg gyakorlatilag forgalomképtelenek voltak, sőt belföldön is a márka forgott (lásd pl. Emir Kusturica: Macskajaj c. filmében Grga bácsi szakszerűen tárolt vagyonát :) Timur lenk disputa tettek 2007. április 7., 19:34 (CEST)[válasz]
  • Új pénznem bevezetését nem szükségképpen előzi meg pénzügyi stabilizáció (vagy annak szándéka), lásd Brazília.
- Egyet értek. De ez csak egy érv arra, hogy ha sem formájában sem tartalmában nem követi semmilyen változás a denominációt, akkor lényegében ugyanarról a pénzről van szó. (Csaba)
Formai különbség azért volt. Mindegyik inflációs jugó pénz megkülönböztethető egymástól. Legalábbis a gyűjteményemben még nem találtam két egyformát, amelynek az értéke más lett volna. Márpedig ha az egyik milliós nem annyit ér, mint a másik milliós, és a kinézetük is eltér, akkor másik pénzről van szó. Képek itt: Ron Wise Timur lenk disputa tettek 2007. április 7., 19:34 (CEST)[válasz]
  • Új pénznem nem kap szükségképpen új nevet. Csak Magyarországon volt "divat" új nevet adni az új pénznemnek (meg pl. Brazíliában is).
- Egyet értek. Az előző megjegyzésemet ismételve: ez sem egy pedöntő érv, hanem csak egy bizonyos dolog alátámasztása. (Csaba)
  • Az egymilliárd b.-pengős bankjegy (ez a helyes írásmód, a billpengő vagy bilpengő sosem volt hivatalos, csak "népies" elnevezés) egyébként sem a valaha kiadott legnagyobb bankjegy, mivel forgalomba sosem került. A legnagyobb ilyen bankjegy címlete "csak" százmillió b.-pengő, melyet 1946. július 11-én hoztak forgalomba, és (a többi pengő és adópengő papírpénzzel együtt) 1946. július 31-ig volt törvényes(, de gyakorlatilag alig használt) fizetőeszköz. A milpengőhöz hasonló névegyszerűsítés nem egyedül álló: 10 mil escudos, 20 mil guaranies.
- Köszönöm a pontosításokat. (Csaba)
  • Nem igaz, hogy nem volt kísérlet a pengő stabilizációjára, bár ennek semmi köze sem volt a milpengő és b.-pengő elnevezések bevezetéséhez. Először 1945. december közepén vetettek ki egy 75%-os vagyonadót, ezt a pénzre ragasztott bélyegekkel kellett leróni. Majd 1946. január 1-jén bevezették az adópengőt mint elszámolási egységet (gyakorlatilag új pénznem), amit a költségvetés indexálására és a bankközi elszámolásban, végül adójegyek formájában a közforgalomban is használtak.
- Lehet, hogy az akkori közgazdaságtan még nem volt teljesen tudatában, de ma már biztosan tudjuk, hogy a hiperinflációt nem lehet hagyományos úton letörni (hagyományos letörés: addig csökkentjük mindenféle gazdasági módszerrel, amíg el nem éri a kívánatos 3% körüli értéket), hanem radikális eszközökre van szükség, ami egy új pénz bevezetését jelenti. Az, hogy formailag történik-e változás, azaz megváltoztatják-e a nevét, most mindegy, talán pszichológiai okok miatt érdemes. De a lényeg: a mai makroökonómiai tudásunk alapján az említett kísérletek (amelyekről tudok) eleve halálra ítélt kísérletek voltak. De a fenti kérdéses megjegyzésem egyértelműen a dinárra vonatkozott, ahol a stabilizációnak még a látszatát is kerülték. (Csaba)
Nem vagyok közgazdász, de mire a pengő hiperinflációja bekövetkezett, már lezajlott egypár hiperinfláció a világtörténelemben (pl. az első világháborút követő német és szovjetorosz hiperinflációk). A pengő stabilizációjában pedig igen neves közgazdászok vettek részt. A pengő történetének végkifejlete pedig sokkal inkább politikai mintsem közgazdasági okokra vezethető vissza (azaz a kommunisták helyzetbe akartak kerülni, s csak ezután, mint az MKP vívmányát akarták bevezetni a stabil pénzt).
A "mai" közgazdaságtan egyik fő következtetése - tudtommal - pedig éppen az, hogy a stabilizáció meg kell előzze az új pénz bevezetését. Lásd lengyel złoty, román lej, török líra. Ahol ez nem így történt, az új pénznem követte a régi sorsát, pl. dél-amerikai, főként brazil pénznemek, fehérorosz rubel stb. Ettől persze ezek ugyanúgy új pénznemnek számítottak, csak ezek is gyorsan elértéktelenedtek. Timur lenk disputa tettek 2007. április 7., 19:34 (CEST)[válasz]
  • A jugoszláv (1991 előtti) és a későbbi kis-Jugoszláv dinárok között már csak azért sem egyértelmű a viszony, mert az előbbit a Jugoszláv Nemzeti Bank mint a föderáció központi bankja, az utóbbit, mint kis-Jugoszlávia bankja adta ki, márpedig kis-Jugoszlávia nem kizárólagos jogutódja a nagynak (ahogy a magyar korona államjegyek és a csehszlovák korona is csak névrokonai az osztrák-magyar koronának).
- Igen, és emiatt vázoltam fel azt, hogy mi lenne, ha ezt, azt vagy amazt gondolatban hozzáírnánk. Ha a jogfolytonosságot a Kis-Jugoszláviától számítjuk, akkor 9+6+1 nulla (de minimum 9+6 nulla) visszaírása indokolt. (Csaba)
Továbbra sem tartom indokoltnak nullák gondolatbeli hozzáírását a névértékhez. Ha egy pénzre az van írva, hogy egymillió dinár, akkor az egymillió dinár, más kérdés, hogy egybillió korábbi dinárnak felel meg. Timur lenk disputa tettek 2007. április 7., 19:34 (CEST)[válasz]
  • A dinár név tekintetében még legalább 1919-ig visszavezethető.
- Sőt, egészen a Római Birodalomig (dinár - dínár - dénár), de nem tartalom szerint. Legtovább 1945-ig tudunk visszamenni úgy, hogy a forma és a tartalom is nagyjából ugyanaz maradjon (ez jelenti egyébként a 9+6+1+4+2 nulla visszaírását). (Csaba)
Itt a jugoszláv dinárra gondoltam. Timur lenk disputa tettek 2007. április 7., 19:34 (CEST)[válasz]
- Lehet, hogy kissé paradox az állítás, de én nem is az ötszázmilliárdost tartom a legnagyobbnak, hanem az 1994 január 20-a körül forgalomba bocsátott tízmillióst (ami valójában az 1993-ban kiadott, de csak részben forgalomba hozott, "15 nullával korábbi" tízmilliós volt, felülpecsétleve nagy ronda piros "1994"-gyel). Az még akkor is egy nullával hosszabb az 1 milliárt b.-pengőnél, ha csak a 9+6 nullát írjuk hozzá, ami a kiadását megelőző 4 hónapban zajlott le (pontosan úgy, ahogy a forint 1996 augusztus 1-i megjelenése előtt az utolsó hónapokban jelentek meg a milpengők és b.-pengők). (Csaba)

Timur lenk disputa tettek 2007. április 4., 00:17 (CEST)[válasz]

Összefoglalva:
  • Azonos pénznév nem jelent azonos pénznemet.
  • A stabilizáció nem előfeltétele egy új pénz bevezetésének.
  • Új ISO-kód sem feltétele új pénznem bevezetésének.
  • Egy pénzjegynek annyi a névértéke (címlete), amennyi rá van írva. Névérték: névleges vagy név szerinti érték. Még ha a törvény más vásárlóértékkel is ruházza fel (pl. a kárpótlási jegyeknek is volt árfolyama), a névérték az marad a szám, ami rá van írva, függetlenül a "valós", "vásárló" vagy "forgalmi" értékétől. Márpedig az összes dinárra rá van írva számmal, betűvel, mennyi a bankó névértéke.
  • Ha azonos névértékű bankjegyek a forgalomképesség és érték szempontjából nem egyenértékűek, akkor azok nem tekinthetők azonos pénznemnek. Pl. Csehszlovákia kettéválásakor hiába volt kezdetben a cseh és szlovák korona azonos címlete egyenértékű, elfogadási kötelezettségük eltérő volt.

Timur lenk disputa tettek 2007. április 7., 19:34 (CEST)[válasz]

A forgalomban levő pénz nagysága[szerkesztés]

A szócikk szerint a forgalomba levő pénz nagysága 1946. július 31-en 47,3 kvadrillió pengő + 5 176 212 kvintillió adópengő volt. Szerintem itt valami elírás történt. Mivel elég nehéz felfogni, hogy ezek (valamint a szócikkben előforduló egyeben) mekkora számok, ezért készítettem egy táblázatot:

                                            0,0001 egy tízezred (kb. ennyi forintot ért a teljes pengő pénztömeg - ?)
                                             0,001 egy ezred
                                                 1 egy
                                             1.000 ezer
                                         1.000.000 egymillió
                                       200.000.000 kétszázmillió (ennyi adópengőt ért 1 forint)
                                     1.000.000.000 egymilliárd
                                 1.000.000.000.000 egybillió (egymillió mil)
                             1.000.000.000.000.000 egybilliárd (egymilliárd mil)
                         1.000.000.000.000.000.000 egytrillió (egymillió bil)
                     1.000.000.000.000.000.000.000 egytrilliárd (egymilliárd bil) (legnagyobb címlet)
                   258.810.600.000.000.000.000.000 kb. kétszázötvenkilenc trillárd (ennyi forintot ért az adópengő tömeg - ?)
                 1.000.000.000.000.000.000.000.000 egy kvadrillió
                47.300.000.000.000.000.000.000.000 47,3 kvadrillió (pengő pénztömeg)
             1.000.000.000.000.000.000.000.000.000 egy kvadrilliárd = ezer kvadrillió
           400.000.000.000.000.000.000.000.000.000 négyszázezer kvadrillió (pengő-forint átváltási arány)
         1.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000 egy kvintillió
 5.176.212.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000 5.176.212 kvintillió (adópengő tömeg)

Gondoljunk csak bele! Ha valóban 47,3 kvadrillió volt a pengő pénztömeg, a beváltási arány a forintra pedig négyszázezer kvadrillió, akkor az azt jelentette, hogy a teljes pénztömeg összértéke kb. 0,0001 forint, azaz kb. egy század fillér! Ez akármekkora pénzromlás esetén is irreális. Ebben az esetben a legnagyobb címletű, forgalomba nem is hozott bankjegyből kb. 400 millió darabot kellett volna adni egyetlen forintért, ami több 10 km magasba tonyosulna, ha egymásra raknánk.

Ugyanakkor ami gazdaságilag teljesen lehetetlen az az, hogy az adópengő pénztömeg 5.176.212 kvintillió legyen, a beváltási arány pedig 200 millió. Ez azt jelentené, hogy a teljes pénztömeg forintban kifejezve kb. kétszázötvenkilenc trilliárd. Ahhoz, hogy felfogjuk mennyire elképesztő ez az összeg, végeztem egy rövid számolást. Tegyük fel, hogy 1946 óta a forint nem romlott a valutakosárhoz viszonyítva. Tudjuk, hogy ez messze nem igaz! De akkor is, mai értéken számolva ez kb. egy trilliárd eurót tenne ki, ami a mai GDP kb. tízmilliárdszorosa lenne. Ha a pénzromlást is figyelembe vesszük, akkor ennél egy jóval nagyobb számot kapnánk.

Mi a kérdéses adat forrása? --Fcsaba 2007. június 11., 12:21 (CEST)[válasz]

Időközben utánajártam a témának. Logikusnak és reálisnak tűnt az, hogy a pénztömeg teljes mennyisége 5.176.212 kvintillió (ami kb. 5 szextillió) pengő, ugyanis így a pénztömeg forintban kifejezve kb. 13 millió. Ez - figyelembe véve a forint akkori értékét, az ország általános gazdasági lerongyolódását és az elképzelhetetlen mértékű hiperinflációt - már reális.

Persze a Wikipedia nem logikus vélemények hanem tények gyűjteménye. A http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKIIII/13INDOEU.HTML oldalon, az infláció címszónál ezt találjuk:

"A bankjegyforgalom [...] 1946. VII. 31: 47,3 quadrillióra nőtt, ami mellett 5.176.212 quintillió P értékű adópengő is forgalomban volt."

Ezt alátámasztják még az egyéb nyelvű Wikipedia oldalak pengő címaszavai. Csak érdekességképpen: a pengő-forint, az adópengő-forint és a pengő-adópengő átváltási arányok helyesek.

Ennek alapján viszont kijelenthetjük, hogy 1946 júliusában Magyarországon valójában már nem a pengő volt a fizetőeszköz, mivel sem technikailag, sem gazdaságilag nem tette ezt lehetővé. Hogy is tehette volna, amikor a teljes pénztömeg a fillérnek kb. egy század része volt, ugyanakkor pl. 1 liter tej akkoriban kb. 2 Ft-ba került? Vagy: a legnagyobb címletű pénz, amit ugye forgalomba se hoztak, olyan kis értékű volt, hogy elviekben kb. 80 km magasra kellett volna tornyosulnia ahhoz, hogy egyetlen liter tejet vegyenek belőle? Egyéb leírásokból arra lehet következtetni, hogy az emberek az adópengőt fogadták el "rendes" pénz gyanánt, azaz az utolsó hetekben valójában az elméletileg is ideiglenes adópengő volt a valóságos fizetőeszköz.

Na, egyetlen szó magyarázata elég komoly utánajárásba került, amit jó hosszan sikerült leírnom, de örülök, hogy sikerült megfejtenem a "rejtvényt". A szócikket a fentiek alapján módosítottam.

Fcsaba 2007. június 18., 10:51 (CEST)[válasz]

Képfigyelmeztetés[szerkesztés]

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2007. október 11., 16:24 (CEST)[válasz]

1 milliárd B.-Pengő[szerkesztés]

"De ebből a bankjegyből csak nagyon kevés került forgalomba."

Ha jól tudom, ezt a bankjegyet egyáltalán nem hozták forgalomba. Ha nem ellenzi senki, a fenti mondatot törlöm a cikkből.

Fcsaba vita 2008. október 9., 13:11 (CEST)[válasz]

400 000 kvadrillió[szerkesztés]

Csak nekem furcsa így leírni ezt a számot a "négyszázkvadrilliárd" (vagy 400 kvadrilliárd) forma helyett? Szerintem így fölöslegesen sok nulla van benne és nem segít az értelmezésben (vö. "ezermilliárd"), mert a "kvadrillió" sem egy gyakran használt szám. – Somitomi vita 2019. november 13., 18:31 (CET)[válasz]