Vita:Magyar kalandozások
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. március 21. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. március 4. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. március 4. | |||
| |||
Kalandorok[szerkesztés]
Egy kaukázusi ó-bolgár nyelvet beszélő szkíta törzs.--Elder sun 2006. augusztus 13., 21:44 (CEST)
- Támogatom az átnevezését, ha van rá valami ötleted... --Csanády 2006. augusztus 13., 22:04 (CEST)
- Nem támogatom az átnevezést. De az ősszecsengés miatt érdekesek lehetnének. Esetleg kaphatnának egy pici linket mint a többi nadrágos-lovasijjász(~gall-kelta) nép.--Elder sun 2006. augusztus 13., 23:51 (CEST)
Nyugati hadjáratok?[szerkesztés]
Csak nyugati hadjáratok voltak? Nem kellet volna keletről is biztosítani a hátukat?
Vagy azt a besenyők (baskirok?) megtették? --Elder sun 2006. augusztus 13., 23:55 (CEST)
- Voltak hadjáratok Bizánc ellen is. A kérdés megítélése attól függ, hogy mit tartunk a kalandozó hadjáratok céljának. Üdv, László
- A téképen jelölt hadjáratok a Szent Római Birodalom ellen folytak és a kevésbé szent Kelet-Római birodalom elleniek is ott vannak. Da novgorodi Varég-Russ, a Balti álamok, és a Besenyő vagy Kun területek ellen nincs hadjárat. Ergó ezek vagy szövetségesek vagy a térkép (és német orosz történészeink) csak a hadjáratok nyugati felét mutatják és a keleti rész eccerüen le van vágva.--Elder sun 2006. november 4., 11:14 (CET)
- Biztos, hogy voltak arra is hadjáratok? Tudomásom szerint kelet felé a besenyők éltek, akikkel ismert okokból nem kezdtek a magyarok, északon pedig csak a lengyelek/szláv törzsek voltak, akiknél csábítóbb célpontok lehettek a német, olasz, bizánci területek. Arról nem is beszélve, hogy a kalandozások jelentős része idegen zsoldban történt a német-olasz területek urai maguk hívták be a magyarokat. Taksony besenyő nőt vett feleségül, ami baráti/rendezett viszonyra utal kelet felé. Üdv, László
- A téképen jelölt hadjáratok a Szent Római Birodalom ellen folytak és a kevésbé szent Kelet-Római birodalom elleniek is ott vannak. Da novgorodi Varég-Russ, a Balti álamok, és a Besenyő vagy Kun területek ellen nincs hadjárat. Ergó ezek vagy szövetségesek vagy a térkép (és német orosz történészeink) csak a hadjáratok nyugati felét mutatják és a keleti rész eccerüen le van vágva.--Elder sun 2006. november 4., 11:14 (CET)
- Vannak nyomok egy északi irányú hadjáratra is. A térkép fel is tünteti. --Csanády 2006. november 6., 19:18 (CET)
a Szent Grál[szerkesztés]
A Szent Grálról sokan és sokféleképpen írtak már. II. András korában magát II. András hívták a legendák hitelességét eldönteni. Melyik a leginkább hiteles grál történet. Az biztos hogy az avar kincsk közük a jogarm (jogar) egy keresztény szent helyen van. De átalakították serleggé. Forrásokat Szánta Lajosttól TACITUS 84.1.164.8 (vita) 2008. október 4., 12:42 (CEST)
Sok kérdésem van. Sorolom:
- Mi köze van II. Andrásnak a kalandozó magyarokhoz?
- Mi köze van a kalandozó magyaroknak az avar jogarmhoz?
- Mi köze van a kalandozó magyaroknak a Szent Grálhoz?
- Ki az a Szánta Lajos, akit nekem (mint történelemben nem igazán elveszett embernek) ismernem kellene?
– Lily15
üzenet 2008. október 4., 12:50 (CEST)
Kezdjük a Szent grál történet kezdeténél dióhéjban.(részletezve a zent grálnál kéne) Élt egy A'thil nevű fejedelem akinek a pásztora vagy saját maga egy napon a mezőn egy rendkívűli kardot talált. Ezt Jelnek vette és a kard jogán egyesítette a köröket (ghurokat). Sőt Diadalmat vesz a rómaiak felett is mind katonailag mind diplomáciailag. De Álnok cselszövés során meghal Ildikó keze által. Koronáját és jogarát az Avarok kincsi között elrabolják.
Az avarok (vagy МАГІАРУЛ МАТЦІ ) öröklik a jogart Attilától.
Az Onoghur birodalomban használatban is van.
A jogart egy zsákmány szerző hadjárat során (Talán Nagy Károly maga) nyugatra viszik sok kincsel együtt. A jogart mint szent ereklyét egy serleg talpához használják fel. A serleg jelenleg is ott van.
II András király a huni Árpád leszármazotta. Mivel pedig a kaladorok a legbátrabb bulghárok közül kerültek ki. A bulharok pedig egy törzs az onoghur törzsek között hát persze hogy valami köze van hozzá.
2-3) A szent krált keresik hogy újra itt hon legyen.
4) Szántai Lajos http://www.magyartaltos.info/index.php?option=com_content&task=view&id=113&Itemid=51
5)A Szent Grál üzenete és az eltitkolt magyar vonatkozások. ÁrpádHírTV 2007.11.19. Bunyevácz Zsuzsa: A SZENT GRÁL ÜZENETE - AZ ELTITKOLT MAGYAR VONATKOZÁSOK (Alexandra) cim? könyvét bemutatja Gradpierre Attila csillagász és Tábori László keletkutató. Vendégünk: Bunyevácz Zsuzsa a könyv szerz?je [348 MB] Lejátszás - Letöltés Zent Král lapon is van rá utalás.
A grál hun szó amit král-ként vesz át a szláv akiktől mi király-ként vesszük át:
Szóval: átverekedtem magam a betűrengetegen (helyesírási, nyelvhelyességi kérdésekbe most nem mennék bele), és utoljára néhány megjegyzés:
- Ha már valami egy legendával kezdődik, akkor azt történészileg egy az egyben komolyan venni kissé érdekes következtetéseket vonhat maga után.
- Nem tudom, neked mi a Szent Grál, a szövegből nem derül ki, hogy kard, korona vagy kehely. Ha kehely, akkor ha Attila után keletkezett, hogyan fogták fel benne Jézus vérét?
- II. Andrást, aki az egyik leggyengébb, legállhatatlanabb volt az Árpád-házi királyaink között, és nem utolsó sorban neki, az ő felelőtlenségének köszönhetjük a Magyar Királyság meggyengülését, a legbátrabbakkal (?) említeni ... nem kommentálnám.
- Nem tudom igazán, mennyire lehet komolyan venni egy újságíróból lett műkedvelő „történészt”, hogy Szántai Lajosról már ne is szóljak, aki szerint ugye Jézus egy párthus herceg.
U.i.:legközelebb légy szíves olyan forrásokat hozni, amelyek egy kissé komolyan vehetők. Mondjuk néhány korabelit. – Lily15 üzenet 2008. október 4., 17:39 (CEST)
Jobb térkép[szerkesztés]
Egy jobb térkép a kalandozó hadjáratokról - itt. Pl. jól látszik, hogy a 942. évi hadjárat során nem lépték át az Ebro folyót. (Honfoglalók fegyverben (2015))
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2016. május 16., 15:53 (CEST)
Egy jó forrás[szerkesztés]
„A vikingek (...) példája kevés kétséget hagy abban a tekintetben, hogy a magyar kalandozások részesei aligha egyetlen, szűk körű (és egyébként is alakuló) társadalmi csoport, a fejedelmi kíséret, a »harcos középréteg« képviselői voltak, hanem a hadak soraiban a tehetősek, az előkelők mellett a mindinkább fegyverforgatókká váló és az úri kíséretekbe utat találó elemek éppen úgy megtalálhatók, mint a társadalom tömegeit és gerincét alkotó szabadok, a köznép tagjai.”
Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Bp., Zrínyi, 1986, 181.
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2016. július 11., 16:19 (CEST)
Létszám[szerkesztés]
„Ám megállapítható, hogy az egyes törzsek teljesen önállóan tervezték meg hadműveleteiket, harcképes erejük egy részével megindulva. Nem volt központi irányítás, minden törzs maga dönthetett arról, hogy mikor és merre indítja meg hadjáratait. A 900-902 es évektől lett egyre jellemzőbb, hogy a magyar törzsek egyesével, vagy néha két törzs összefogva egyidejűleg indult kalandozni más – más irányokba. A 47 kalandozó portya közül hat esetében fordult elő, hogy egyszerre kettő vagy több irányba indultak el az egyes magyar csoportok. Ezek létszámáról a mai napig folynak viták, melyek összefüggnek azzal a kérdéssel is, hogy a honfoglaló magyarság hány lelket számlált. A becslések a 200 ezres számtól egészen fél millióig terjednek, így az egyes törzsek létszáma is 25 ezer illetve 62 ezer közti számra tehető. Ennek alapján a kalandozásokban az egyes törzsek akár 8-10 ezres haderővel is megindulhattak, ám a nyugati források mégis kettő és öt ezer közé teszik az egyes kalandozó seregek létszámát. Ennek magyarázatára két elmélet is létezik, az egyik szerint az egyes törzsek harcképes létszámuk jelentős részét – akár felét is - otthon hagyhatták a Kárpát-medencében, de az is elképzelhető, hogy a honfoglalás idején 200-500 ezresre becsült népességszám jelentős részét olyan csatlakozott és alávetett – a magyarokat kiszolgáló - elemek adták, akik nem vehettek részt a kalandozásokban. Így a teljes jogú magyarság talán csak 100 -120 ezer körül mozoghatott, ami megmagyarázza, hogy a 12-15 ezres törzsi létszámok csak maximum 2-5 ezres haderőt tudtak elindítani egy – egy kalandozó portyára. (Mindkét elméletnek akadnak hívei.)”
Harmat Árpád Péter: Magyar őstörténet, honfoglalás és a kalandozások kora. (2015)[1]
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. december 15., 10:09 (CET)
Hungarian raid in Spain (942)[szerkesztés]
en:Hungarian raid in Spain (942) a mi szócikkünk meg sem említi a spanyolokat... Xia Üzenő 2022. március 17., 12:05 (CET)