Vita:Magyar esszéirodalom

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Nyenyec 18 évvel ezelőtt a(z) Külső hivatkozás témában
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Irodalmi témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Az esszé mai helyzetét most már talán megfelelően és bőven tárgyalja, a múltja még hiányos. - Egy általános probléma. A két szögletes zárójellel kiemelt magyar nevekhez a ragot, toldalékot kötőjellel lehet csak beírni, hogy a kiemelés révén potenciális szócikké ("lappá") válva rag-nélküli, helyes formában jelenjenek meg a készülő lap címében. A magyar nevek kötőjeles toldalékolása ellentétes a helyesírási szabályzattal, de mégsem látok más megoldást.

Helló! Üdvözöllek a szerkeszők közt. Sajnos, még kevesen vagyunk.

Ha jól értelmezem a problémádat, próbáld az alábbi módon kötőjel nélkül. Ugyan a teljes szó kiemetté válik, de a link csak a zárójelek közötti kifejezést veszi figyelembe. Ha fölétartod az egeret, akkor látod a szócikket is (Windows alatt tuti).

Pl:

[[jog]]gal ez így néz ki:

joggal ez a "jog"-ra mutató link

üdv: --Joe bácsi 2004 április 11, 14:18 (CEST)

Bikácsy és a bőbeszély[szerkesztés]

Az egész cikk bőbeszédű volt eddig, én kicsit "befogtam a száját". Megírtam a Bikácsy Gergely szócikk csinkját, amelyben az idemásolt szöveggel aztán már végképpen nem tudtam mit kezdeni: "Buñuel-napló című 1999-es könyve, bár a filmet érdeklő olvasókat megtalálta - az irodalmi közvélemény előtt szinte ismeretlen maradt. Az irodalmi világ csak filmszakmai könyvnek fogta fel, tehát alig méltatta - holott valójában irodalmi esszé. A filmtudományi értékelés pedig némi joggal azt rótta fel kárára, hogy "filmtudományként" nem felel meg a kritériumoknak. Ez is lehet oka, hogy a szerző következő, nagyigényű, és évekig írt hosszabb terjedelmű "Róma-esszékönyve" (Római Piramis) évek óta kéziratban várja a megjelenést: a kiadók minősítése szerint utikönyvnek nem felel meg, viszont nem is novelláskötet vagy regény... akkor tehát micsoda? (Részletei olvashatóak a Liget c. folyóirat 2002-2003-as számaiban, a Terasz c. internetes honlap irodalmi részlegében és a tekintélyes Holmi 2004. áprilisi számában. Ezek a publikálások azonban a kéziratot ismerő és megjelentetését halogató könyvkiadókat (Osiris, Helikon, Balassi, Cartaphilus, Kortárs) korántsem ösztönözték arra, hogy a terjedelmes művet valamelyikük kiadja...) Végül A Dunánál Kiadó, Szőcs Géza irányításával vállalta publikálását. "Természetesen" Szőcs sem jelentette meg... Ugyanakkor nemcsak útikönyvek, hanem csacsogóan felszínes római vagy parizsi naplók villámgyorsan napvilágot látnak a kereskedelmi siker reményében." --Linkoman

Külső hivatkozás[szerkesztés]

Szerintem ez a link: [1] nem a magyar esszéirodalomról szól, nem egészen ide való.

-- nyenyec  2005. július 12., 16:55 (CEST)Válasz


Mégis megtartanám itt (is) - nagyon hasznos, gazdag információs lelőhelyek. (júl. 22) Folyt.: "KisPiramis" vagyok, de még nem regisztráltam és készítettem saját nick-lapot, főleg, mert nehezen boldogulok ilyesmivel.