Vita:Magyar Tudományos Akadémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez a(z) Magyar Tudományos Akadémia cikkben szükséges változtatások megbeszélésére szolgáló vitalap.

Világörökség logo.png Ez a szócikk témája miatt a Világörökség-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Albertistvan (vita), értékelés dátuma: 2007. augusztus 11.
Világörökségi témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Nuvola apps iconthemes.png
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel:

Tudtad-e, hogy…

2006-ban[szerkesztés]

Eredeti forrás: http://www.mta.hu/

Ez a forrás copyright alatt van ,ugye?. Nem kellene itt a Sablon:Jogsértő? Fransvannes 2006. július 28., 11:38 (CEST)

(Átmásolva Frasvannes vitalapjáról):

":Kedves Frasvannes, a Magyar Tudományos Akadémia szócikkének vitalapján felvetetted, hogy -valószínűleg a képre utalva- jogsértő a lap tartalma.

A magyar szerzői jogi törvény értelmében az épületkre vonatkozó szerzői jog nem terjed ki az épületről mások által készített fényképekre - ezt hiába is szeretnék egyesek. Tehát bárki egy középületről szabadon készíthet/publikálhat képet, és nem kell hozzá senkinek az engedélye. Remélem, ez megnyugtató.--Linkoman 2006. július 28., 12:24 (CEST)
Sajnos nem nagyon. Mert éppen a szócikk szövegére utaltam! Ez ugyanaz, mint a MTA honlapján (l. itt. Fransvannes
Sajnos, igazad van. Megnéztem a laptörténetből a legrégebbit, ahol tényleg meg van jelölve az általad éles szemmel megtalált forrás, amiből a "Története" fejezetet szó szerint bemásolták (copypaste). Ez azért is meglepő, mert a cikk számos részét én (is) szerketettem és nem vettem észre ezt a turpisságot. (Nyilvánvaló számomra, hogy a jogsértő minősítés csak a "Története" fejezetre vonatkozik.) Mivel a laptörténet nem része a lexikonnak, nagyjaink véleménye szerint ilyenkor az a megoldás, hogy kivágjuk a jogsértő részt a vitalapra, és az újraírt, jogtiszta szöveget írjuk be helyette. ezt minjárt megteszem, neked pedig köszönetet mondok.--Linkoman 2006. július 28., 21:06 (CEST)"
És most, íme a copypaste szöveg:

"A magyar reformkor egyik vezéralakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a kezdeményezésére 1825-ben határozták el a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére. Az Akadémia 1948-ig eredményes munkát fejtett ki a magyar nyelv és irodalom, a nemzeti színjátszás fejlesztésében. Felkarolta a magyar népköltészet gyűjtését. Országos érdekű kérdések megoldására pályázatokat hirdetett, színműveket íratott és fordíttatott. Megalapozta a hazai tudományos könyv- és folyóiratkiadást. Rendszeresen jutalmazta a kiemelkedő tudományos és szépirodalmi teljesítményeket.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után szüneteltetni kellett tevékenységét, majd csak szoros hatósági ellenőrzés mellett, korlátozottan működhetett. Az 1870-es évektől vált az ország tudományos életének központjává. A magyar nyelv és irodalom ápolása mellett a tudományok művelése került működésének előterébe.

Az Akadémia tagjai három tudományos osztályt alkottak: nyelv- és széptudományi; bölcselet, társadalmi és történettudományi; matematikai és természettudományi. Ebben a szervezetben működött az Akadémia 1946-ig. Ekkor a természettudományi osztályok számát kettőre emelték.

A magyar politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszer szovjet mintára történő átalakításakor került sor az MTA átszervezésére is. 1949-ben törvény deklarálta: az MTA az ország legfelsőbb tudományos intézménye, főhatósági jogkörrel ruházták fel. Lényegesen csökkentették az akadémikusok számát. A régi tagok többségét politikai és ideológiai szempontok miatt tanácskozó taggá minősítették, gyakorlatilag kizárták. Az átszervezés során megszüntették a széptudományi alosztályt, amelyhez az írók és a művészek tartoztak. Kezdetben hat, majd tíz osztályt létesítettek. A tudományos osztályok széleskörű bizottsági hálózatot hoztak létre, amelybe bevonták az Akadémia tagjai mellett a tudományos fokozatokkal rendelkező kutatókat is. Az 1950–60-as években elsősorban a természettudományi alapkutatások, valamint a társadalomtudományok művelésére akadémiai kutatóintézeteket szerveztek.

Az 1980-as évek végén új akadémiai törvény kezdeményezésével reformfolyamat bontakozott ki az Akadémián. 1989-ben rehabilitálták az 1949-ben méltatlanul kizárt tagokat, 1990-ben új alapszabályt fogadtak el. Az MTA nem gyakorolta tovább főhatósági jogkörét. A rehabilitációs folyamat arra is kiterjedt, hogy az irodalom és művészetek ugyancsak kizárt, kiemelkedő képviselői visszavétele céljából az MTA kezdeményezésére ún. társult, de önálló intézményként megalakult a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.

A reformfolyamat betetőzését jelentette az 1994 áprilisában kihirdetett, MTA-ról szóló új törvény és az annak alapján elfogadott új alapszabály. Az 1994. évi XL. törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete. Magyar Tudomány néven az MTA 1840 óta megjelentet egy folyóiratot is. [1]" Akkor lesz mit tenni ezzel.--Linkoman 2006. július 28., 21:10 (CEST)

Hi! Bocs, van egy szócikkem az MTA jogász akadémikus tagjairól, itt a wikin megtalálható. Valaki esetleg be tudná linkelni a kis keretes írásba (ahol a régész akadémikusokra vonatkozó link ott van). Nekem lövésem sincs, hogy kell. Köszönöm előre: Legislator

Szabó Csaba??[szerkesztés]

Sziasztok!

Szabó Csaba kutatót nem említitek a történeténél? Érdekes lenne nem? Aki felforgatta 2006-07-ben az akadémiát... --Peda 2007. február 10., 22:11 (CET)

Egy kivágott külső link[szerkesztés]

Kivágtam ezt a linket, mert nem a [[Magyar Tudományos akadémia] a témája.

KOPIPÉSZTGYANÚ[szerkesztés]

KOPIPÉSZTGYANÚ! Pasztillabot meglehetős számú kalapos betűt észlelt e szócikkben. Pasztilla 2007. augusztus 4., 23:54 (CEST)