Vita:Magas-Tátra

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Bencoke 7 évvel ezelőtt a(z) Legkisebb magashegység, miért? témában
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 17.

Általános dolgok[szerkesztés]

lene egy kerdesem mert nem tartalmaza ez az oldal az altalanos tudnivalokat mert ez negyon fontos lene van aki csak ezert keresi hogy tudja meg a fontosagokat mint peldaul hogy mien kozet vagy hogy altalanos eghajlat megozelithetoseg????

Kedves Ismeretlen, ezt a lapot bárki fejlesztheti, bővítheti. Te is.--Linkoman 2006. november 14., 16:05 (CET)Válasz

Szerintem ennek a szócikknek a nagy részét át kellene vinni a Tátra című szócikkbe. --Adapa 2007. május 27., 11:24 (CEST)Válasz

Ami egyértelműen, a bővebb értelemben vett Tátrára is vonatkozik, azokat a részeket átmásoltam. 2007. május 29. - 213.134.20.231 2007. május 28., 10:39 (CEST)Válasz

Referálás eredménye[szerkesztés]

Települések közigazgatása[szerkesztés]

A belinkelt, szlovák weboldalakról származó adatok, látom Diesirae számára nem világosak és egyértelműek! [1], [2], [3], [4]. Vagy, bele kezdtél a szórakoztatásomba!:( Remélem élvezted!:) Amennyiben ez utóbbi tetteddel magad minősíted VANDÁLLÁ! Kérem a "fegyőröket", hogy szigorú tekintetüket, emeljék az úriemberre! Köszönöm 87.97.71.2 2007. november 15., 13:56 (CET)Válasz

Idézet a szlovákiai magyar napilap, Az Új Szó Online-ből

Vysoké Tatry vissza akarja szerezni az üdülőhelyet Újra Csorbához tartozik a Csorba-tó

[5]

Csorba-tó. A külföldiek számára is jól ismert üdülőhely május elején „gazdát cserélt”. A legfelsőbb bíróság határozata értelmében Vysoké Tatry város helyett ezentúl Csorba községhez tartozik. A döntés érzékenyen érinti az eddigi tulajdonost, Vysoké Tatry önkormányzatát.

A Csorba-tó a második világháború végéig Csorba községhez tartozott, 1947-ben azonban az egy várossá olvasztott tátrai települések részévé vált. A Vysoké Tatry gyűjtőnéven ismert, csaknem ötezer lakosú településrendszernek így a Csorba-tóval együtt része lett például Ótátrafüred és Tátralomnic is.

Vysoké Tatry polgármestere, Ján Mokoš szerint a bírósági döntés nem helytálló, mivel a törvény lehetőséget ad a községeknek az 1948 és 1989 között elvett területek visszaszerzésére, ám a Csorba-tó még 1947-ben került el Csorbától. A csorbaiak 17 éve próbálkoznak az üdülőhely visszaszerzésével, és törekvésük a legfelső fórumon végül sikerrel járt. A négyezer lakosú Csorba referendumban járult hozzá, hogy a község az első öt évben minden bevételét az üdülőhely fejlesztésére fordítsa majd. A turisták szempontjából előnyös lesz például, ha a téli szezonban Csorba községből a tónál lévő síközpontokig sífelvonókkal juthatnak el, és nem kell majd autózniuk. Michal Sýkora, Csorba polgármestere szerint a turizmus fellendülése várható a tulajdonoscserétől. Mokoš viszont attól tart, szétzilálódik a Tátra egysége. A területből származó bevételek korántsem olyan jelentősek, hogy a város megérezze a kiesést, hiszen a tó környékének rendbentartása jelentős kiadásokkal járt. Az önkormányzat biztosította a 2000 hektáros területen a kaszálást, a világítást, az útkarbantartást, és a bevételek alig haladták meg a kiadásokat. Ennek ellenére próbálják az „elveszett” Csorba-tavat visszaszerezni, bár a legfelsőbb bíróság döntése után már csak az európai fórumokhoz fordulhatnak követelésükkel. (s, čtk, kozs)

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

[2007. 05. 22.] 80.253.189.210 2007. november 16., 22:39 (CET)Válasz

A bevezetőből áthozva[szerkesztés]

A Tátrai Nemzeti Park (Tatranský národný park - TANAP) látogatási rendje, az Eperjesi (Prešov-i) Kerületi Hivatal 1/1999 sz. általánosan kötelező rendelete a Tátrai Nemzeti Park látogatási rendjéről, kelt 1999. június 29-én. E látogatási rend a Štátna ochrana prírody SR (Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme), és a Správa Tatranského národného parku (Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága), P.O.Box 21 059 41 Tatranský Štrba 75, által került kidolgozásra.

Az első mondat ebben a formában még állítmányt sem tartalmaz, nem derül ki, miért van az egész cikk bevezetőjében. – Bináris ide 2007. december 24., 08:10 (CET)Válasz

A hegység látogatását a Tátrai Nemzeti Park (Tatranský národný park - TANAP) látogatási rendje, az Eperjesi (Prešov-i) Kerületi Hivatal 1/1999 sz. általánosan kötelező rendelete a Tátrai Nemzeti Park látogatási rendjéről, kelt 1999. június 29-én szabályozza. E látogatási rend a Štátna ochrana prírody SR (Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme), és a Správa Tatranského národného parku (Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága), P.O.Box 21 059 41 Tatranský Štrba 75, által került kidolgozásra. javítva80.253.189.210 (vita) 2007. december 25., 02:53 (CET)Válasz

Képfigyelmeztetés[szerkesztés]

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker vita 2008. január 9., 23:15 (CET)Válasz

Fogalmazás[szerkesztés]

Bármennyire is szép a Magas-Tátra, enciklopédiába nem való fogalmazás a "fantasztikusabbnál fantasztikusabb", stb. --Tudor987 vita 2014. december 13., 12:14 (CET)Válasz

Legkisebb magashegység, miért?[szerkesztés]

Hogyan lehet a világ legkisebb területű magashegysége, miközben a szöveg szerint a Bélai-havasok mintegy ötödakkora?– Bencoke vita 2017. január 10., 20:43 (CET)Válasz

A Bélai-havasok (a cikk szövege szerint is) részét képezik ennek a legkisebb magashegységnek, a Liptói-havasokkal együtt. – Peyerk vita 2017. január 11., 08:22 (CET)Válasz

Úgy tűnik, a cikk más részei szerint viszont anélkül kell érteni. Mindenesetre az tény, hogy nagyon sok különböző forrás tartalmazza ezt az állítást, de úgy tűnik, pontos tudományos definíciója nemigen van a dolognak. – Peyerk vita 2017. január 11., 09:21 (CET)Válasz

Ha jól látom, a Bélai-havasok nem része a Magas-Tátrának. Annyi biztos, hogy látványilag tényleg erősen eltér a két hegység jellege. Magas-Tátra = ténylegesen alpesi jelleg, alpesi tundra, nagy területek - négyzetkilóméterek (!) - komolyabb növényzet nélkül. A Béla-havasokban talán 3 kisebb csúcs van, aminek köves a teteje. (4 db, csupán egy rövid gerinc, 2000-2100 m körüli csúcsokkal.) -- Ulrich von Lichtenstein vita 2017. január 11., 11:39 (CET)Válasz

Jól látod, a Tátrára igaz, hogy a Bélai-havasok és a Liptói-havasok benne vannak, a Magas-Tátrára nem.– Bencoke vita 2017. január 11., 20:57 (CET)Válasz