Vita:Madárdomb

"a rendszerváltás előtti egy-két évben kezdte beépíteni az akkor még tanácsnak nevezett önkormányzat. Eredeti munkásosztálybeli építői közül már csak kevesen laknak itt, a helyükre beköltözők és az újonnan érkezők már egy anyagiakban feltörekvő, főként középosztálybeli rétegből kerülnek ki."

Egyrészt nem kellene megmagyarázni, mi az, hogy kerületi tanács, továbbá nem igaz, hogy munkásoknak szánták a területet, ugyanis a telkek kialakítását (parcellázás) nem a tanács, hanem az OTP (később az OTP Ingatlan Rt.) végezte és az OTP által finanszírozott sorházak értékesítése után fizette ki a telek árát a tanácsnak (illetve a kerületi önkormányzatnak).

A második mondat bármelyik kertvárosra illik, csupán az "anyagiakban feltörekvő" egy kicsit furcsa egy olan országban, ahol a lakások túlnyomó része magántulajdonban van és az állam egyáltalán nem építtet lakásokat, a helyi önkormányzatok pedig alig néhányat, nem is mindenhol.

A kertváros igényes életmódot kínál, de ez nem jelenti azt, hogy lakói csak "anyagiakban" feltörekvők.

Semmi másban nem különböznek a klasszikus budai kerületek lakóitól, csupán annyiban, hogy a fővárosban ebben a kerületben a legolcsóbbak a telekárak, ezért olcsóbban lehet építkezni, mint drágább helyeken - vagy nagyobb, igényesebb lakáshoz lehet jutni ugyanannyiért.

Ezekről a dolgokról tehát nem itt, hanem a kertváros szócikkben kellene szólni.--Linkoman 2006. június 19., 17:28 (CEST)

Pedig így van, csak ahogy Rákosliget, úgy a Madárdomb lakói sem munkások lettek, hanem középosztálybeliek. A madárdombra spec. szinte kizárólag újgazdagok költöznek. --Vince 2006. június 19., 19:06 (CEST)

A középosztály nem egyenlő az "újgazdagokkal". Vagy szerinted igen?

(" madárdombra spec. szinte kizárólag újgazdagok költöznek.")

Megint tipikusan nem akarja valaki érteni, mit állítottam. Azt állítottam, hogy mivel a kertváros tipikusan a gazdagabb rétegek lakóhelye, nem a sokak által méltatlanul lenézett XVII. kerület egyik kertvárosi negyedénél kellene ezt kifejteni, hanem egy kertvárosról szóló cikknél, mivel Kőbánya-Kertvárostól a Rózsadombig és Adyligetig ez a jellemző.--193.224.133.12 2006. június 19., 20:07 (CEST)

Jó, tedd azt. Amit mondtam: Középosztálybeliek - a madárdombra spec szinte kizárólag újgazdagok. Ergó az újgazdagok a középosztálybeliek részhalmaza. Seholsem állítottam, hogy vissza kéne tenni a cikkbe, csupán megemlítettem, hogy valóban a munkások építették maguknak, csak hát közbejött a rendszerváltás és elúszott az ingyelakás, pénzük meg nem volt megvenni. Ergó nem a legtöbbek nem volt lehetősége odaköltözni. Nem nagyon akarod megérteni azokat, amiket mondok, nem ez az első félreolvasásod. --Vince 2006. június 19., 21:58 (CEST)

Szó sincs félreolvasásról. Ki akart itt "ingyenlakásokat" építeni? Az egykori tanács bizonyára nem, mivel a tanácsi lakások tömbszerű panelházakban létesültek (vannak ilyenek a Borsó utcától a Kis utcáig a környéken is).

"valóban a munkások építették maguknak, csak hát közbejött a rendszerváltás és elúszott az ingyelakás, pénzük meg nem volt megvenni." - na, ezt honnan veszd? Ha egy "munkás" magának épít, akkor mit nem tud megvenni? akkor mi az "ingyenlakás"? Valóban előfordult munkáslakótelepekkel több helyen is, hogy gazdagabbak kezébe került. Csakhogy itt nem ez a séma működött. A kedvezményes telekjuttatás távol áll az "ingyenlakástól".

Te láthatóan keveseket ismersz az itteni "újgazdagok" közül. Én többeket, hiszen az ember körülnéz a kerületében. Pl. a Mansfeld Péter utcában vagy a Strázsahegyen, esetleg a Helikopter-lakóparkban.

A tanácsi lakásépítés az 1980-es évekre gyakorlatilag leállt, a Madrádombhoz semmi köze nem volt.--Linkoman 2006. június 20., 11:40 (CEST)

Nekem 3 volt gimis osztálytársam is ott él (a Madárdombon), össze-össze járunk, ez nem az én véleményem, ezt látom, nem mellesleg ők is ezt mondják (mind a 3 - és ők ott laknak) ergó kétlem, hogy akár te, akár bárki más jobban tudná náluk. Nem mellesleg a panelházakat korábban építették, és rákoskeresztúr részét képezték, képezik ma is. Maga a Madárdomb a mögötte elterülő önálló családi, illetve iker- és sorházakból áll [1], az iker és sorházakat építették a rendszerváltás hajnalán a tanács megbízásából a munkások (kb.1986-1993 között). (a sorházi lakások átlag 130-150nm-esek, ennél kisebb családi házakat sem láttam, pedig nagyrészt bejártam)

A helikopter lakópark pedig elsősorban 6 lakásos társasházakból áll (sőt, szinte kizárólag - bizony jártam ott, ellentétben veled). Ha a te fogalmaid szerint az is újgazdag, aki egy ilyen 60nm-es társasházban lakik hat másik tulajjal együtt, mely telep közvetlenül a szolnoki vasútvonal mellett fekszik, akkor megértem, hogy nem egyezik a véleményünk. --Vince 2006. június 20., 12:48 (CE

Kedves Vince, gyerekes vitát folytatunk.

• Az újgazdagot Te írtad le, én vitattam, hogy erről a telepről ezt ki kell hangsúlyozni.
• Te 3 gimis osztálytársadra hivatkozol - én pedig nem kívánom felfedni, hol lakom és hol jártam, hol nem. Csupán csodálkozom, hogy miért feltételezed, hogy én úgy beszélek valamiről, hogy nem ismerem.
• 1990-től nem volt tanács és nem építkeztek "munkások".
• A "munkások" a Pécsi Állami Építőipari Vállalat dolgozói voltak, később egyes Kft-k végezték a kivitelezést, olyan gyatrán, hogy az OTP 20 %-os kedvezményt volt kénytelen adni egyes lakások vételárából.
• Én csupán a leegyszerűsítéssel vitatkoztam, hogy "ingyenlakás".
• De most már tényleg hagyjuk abba. Rövidesen megyek haza - a Madárdombra. --Linkoman 2006. június 20., 14:04 (CEST)

Mindegy, legalább megtudtam, hogy a házakat nem (építőipari) munkások, hanem dolgozók építik. Mellesleg te közölted, hogy nem néztem szét a kerületben, gondoltam közlöm, hogy tévedsz. --Vince 2006. június 20., 17:44 (CEST)

???

Utcanévjegyzék minek kell? A képet miért kell törölni? A "(...)városrész elnevezését az itt található, madarakról elnevezett utcákról nyerte. Az utcanevek bokra főként madárnevekből áll." mondatcsokor miért is állítandó vissza az "elnevezését az itt található, főként madarakról elnevezett utcákról nyerte" helyébe? – Vince ^blabla :-) 2009. május 26., 15:58 (CEST)

Ha már minden egyes budapesti városrésznek külön szócikke van, nem kifogáasolható, hogy az adott területen található max. 20 név fel legyen sorolva.

Azt tapasztalom ugyanis, hogy sok a bizonytlanság ma még az egyes budapesti városrészek pontos területe és elnevezése körül. Márpedig nem érdektelen, hogy mely utca melyik háza melyik városrészben van. Ne ezen a kis helyen akarjál már spórolni, ha mégkérhetlek.--Linkoman ^vita 2009. május 26., 16:02 (CEST)

Én úgy hiszem, erre egy térkép a legmegfelelőbb eszköz. Az utcanevek felsorolásra esztétikailag rombolja a cikket; egy utcanévjegyzékkel nem lehet mit kezdeni egy szócikkben, mert fix, mint a beton. Folyószövegbe nem rendezhető, információértéke is gyakorlatilag nulla, mert nincs ott, hogy az adott utca fizikailag hol van (vö. térkép). – Vince ^blabla :-) 2009. május 26., 16:05 (CEST)

Fix, mint a beton? Vince fiam, te nem éltél még úgy 1990 körül? :D Legfeljebb Mucsajpusztán fix, ahol még mindig van Lenin és Vöröshadsereg utca. Mindenesetre szerintem városrészes cikkekben csak azok az utcák legyenek felsorolva, amikről lehet vagy van cikk. – Alensha ^sms 2009. május 26., 20:18 (CEST)

Lektorálandó: Környezet

Sajnos, a szócikk "Környezet" alfejezete csupa olyan infót tartalmaz - az uszoda kivételével-, amelynek nincs helye a városrész lexikoncikkében. Ez az alfejezet olyan mint egy kerületi idegenforgalmi propagandanyag. A Merzse és a Naplás egészen más városrészeket érintenek. Ebből a szócikkből ki kellene ezt hagyni.--Linkoman ^vita 2021. augusztus 25., 10:22 (CEST)

Írtam e tárgyban Andras0401 szerkesztőtársnak

"Most vettem észre, hogy a Madárdomb szócikken 2021. július 31-én nagy terjedelmű változtatást hajtottál végre. Ezek a változtatások szinte kivétel nélkül a XVII. kerület Madárdomb városrészen kívüli vonatkozásait tartalmazzák, márpedig ezért ezeknek nincs helyük a Madárdomb szócikkben!

Azt kellene megértened, hogy a Wikipédia mint lexikon szócikkeinek erény és nem hátránya az, ha nem terjeszkednek túl a címük adta kereteken. A címen túl információk nem segítik az olvasót, inkább összemossák a benne kialakuló képet.

A "környezete" alfejezetre semmi szükség! Egyrészt pontatlan fogalom, mert a TESCO nem "környezeti elem", másrészt pedig az említett földrajzi fogalmaknak a Madrádombon túl levő városrszek szócikkeiben van a helyük.

A magyar Wikipédia hagyományai szerint ugyanis az egyes budapesti kerületek valamennyi nevesített városrésze külön-külön szócikkel rendelkezik - ám ezeknek a cikkeknek a tárgya nem terjed túl a városrész határain! Vannak természtesen egyéb szócikkeink is, amelyek a kerület egészére vonatkoznak - ott valóban helye van a Naplás tónak, a Merzse mocsárnak és egyéb turisztikai célpontoknak is.

A Madárdomb azonban nem nem turisztikai célpont. Lakóterület.

Remélem, megérted, hogy itt a cikk színvonala érdekében a kevesebb a több!"--Linkoman ^vita 2021. október 2., 14:49 (CEST)