Vita:Madách Imre (író)

A(z) Madách Imre (író) egyike a jó szócikkeknek, így a Wikipédia minőségi szócikkei közé tartozik.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2015. március 3. – 2015. március 19. (változások)	Jelölték jó szócikknek	Megkapta a jószócikk-státuszt
Jelenlegi státusza: jó szócikk

E szócikk témája irodalom tantárgyból a középiskolai tananyag része.

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Hadtudományi szócikkek (bővítendő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. március 14.

Hadtudományi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Tomázia (vita), értékelés dátuma: 2008. augusztus 30.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

1848–49-es témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az 1848–1849-es műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

1848–49-es témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Untitled

Kivettem a http://www.theatredatabase.com/19th_century/imre_madach_001.html hivatkozást. Magyar íróknál célszerű magyar linket ajánlani... --JDM 2005. július 18., 11:26 (CEST)

ÁLMOK ÉS UTAK

„Tisztelt társaság! Nekem jutott a szerencse, hogy Madách Imrét e szépirodalmi társaságban bemutassam. Ezen bemutatás nem most történik először. Óh emlékszem én s mindenkor édesen fogok emlékezni a napra, midőn ama nevezetes művének, az Ember tragédiájának, habár csupán töredékeit olvasva önök előtt, majd örvendő meglepetés, majd lelkesült csodálkozás, itt javalló elégültség, ott elmélyedő figyelem, mindenütt pedig folyamatos, fokozatos érdek kifejezését láttam a hallgatók arcain. Jól esett nekem ily fogadtatása a költeménynek a t. társaság részéről; mert úgyszólván felelősséget, erkölcsi szolidarítást vállaltam vala a sikerre nézve az által, hogy e művet önök elé hozzam. Ugyanis a szerző – méltán jegyzem föl e vonást oly korban, midőn a leghalványabb irodalmi zöldség is, mint pincében kelt növény, a nyilvánosság napfénye elé nyújtózkodik – a szerző, mondom, egyedül az én ítéletemtől függesztené vala fel, lásson-e világot e tragédia, vagy örök homályba vesszen. (…) A költemény, önök javallása folytán, szépirodalmi társaságunk tekintélye alatt, ím megjelent, közkézen forog; és bár iránta, mint minden nevezetesb tünemény iránt, a sajtóban úgy, mint magán körökben, a kritikában úgy, mint az olvasóknál, többféle lehet a vélekedés: azt az egyet már bátran kérdhetem: van-e közöttünk – nem mondom e falak, de talán a két haza határai közt – olvasó, ki Madách művét irodalmunkra nézve kisebb-nagyobb mértékben nyereségnek ne vallaná; ki inkább azon időt szeretné visszahozni, mikor a szerzőnek egy szeszélyétől függ vala, semmivé tenni homályban lappangó költeményét? Azt hiszem, nincs. (…) De szinte megfeledkezém mostani feladatomról, mely nem egyéb, mint hogy ama jeles mű alkotóját e szépirodalmi társaságba, mint tagot bevezessem. Ím itt áll közöttünk: elég rámutatnom: ez ő! Szellemét ismerjük mindnyájan. Ki a gondolatnak, az általános emberinek oly derekas érvényt szerze faji s egyedi aprólékosságba s képzelmi üres játékba nagyon is elmerült költészetünkben: annak díszes helye van közöttünk. És így, tisztelt barátom, nincs egyéb hátra, mint alkalmi előadással elfoglalnod azon széket, melyre mindnyájunk egyhangú szavazata oly örömest, oly méltán hívta meg az Ember tragédiájának koszorús szerzőjét.”

Arany János köszöntő beszéde a Kisfaludy-társaságban, 1862. április 2-án.

Wikidézetek

A fenti részt bele lehetne tenni a Wikidézetekbe ha jól sejtem!? Filoma 2006. január 3., 00:11 (CET)

Megjegyzések későbbi javításhoz

• Életrajz kettő is van belőle, valahogy összevonandó
• Művei: csak felsorolás
• Újításai: hiányzik
• Szakirodalom: hiányos
• Forrás: hiányos

Tisztelt Szerkesztők! Madách feleségének élettörténetét sokoldalúan földolgozták, s ezért végtelenül szomorú, hogy Önök is - és még most is-, a sokáig elterjedt, egyoldalú megközelítést követve leegyszerűsítő, hamis megjegyzésekkel illetik őt ("állhatatlan nej", "hűtlenség"). Pedig az irodalomjegyzékben szerepeltetik Andor Csaba ezt korrigáló kötetét. Ha már megadták ezt, legalább annak előszavát elolvashatták és figyelembe vehették volna. (Andor Csaba: Fráter Erzsébet emlékezete, mek.oszk.hu) Egy ilyen sokak által olvasott lexikon mint az Önöké, nagy ERKÖLCSI felelősségérzetet követel. A Fráter Erzsébetre tett elcsépelt, egyoldalú megjegyzésük nem egyszerűen szakmai pontatlanság, hanem egy szomorú sorsú személyiség LEJÁRATÁSA:MEGBÉLYEGEZÉSE. Nem tudom ki minősíti szócikkeiket, de ez a Madách-szócikk egyébként is elég lapos, keveset mondó, nem értem, hogy kaphatott kiváló minősítést. Önök még azt sem tudják, hogy Fráter Erzsébetet újratemették, s jelenleg a nagyváradi Barátok templomában nyugszik. (Pedig Andor Csaba kötetéből ez kiderül!). Szomorú!De remélem elgondolkodnak észrevételeimen, és jelentősen javítani fognak e szócikken. SZ.L.

Családja

Madách Imre 1823. január 21-én született Alsósztregován (akkori Nógrád megye, ma Szlovákia), jómódú középnemesi családba. Édesapja id. Madách Imre 1834-ben meghalt, így édesanyjára, Majthényi Annára hárult a család négy vármegyében fekvő, 6000 holdnyi birtokának irányítása, 1850-ig.

Élete

Tanulmányait a váci piarista gimnáziumban (1829-1837) magántanulóként végezte, majd 1837-től a pesti egyetemen filozófiát és jogot hallgatott. Első műve egy verseskötet, 1840-ben jelent meg Pesten, Lantvirágok címmel, melyet főleg fiatalkori szerelme, Lónyay Etelka (1824-1896) ihletett. Jogi tanulmányait 1840-ben megszakította, mivel fiatal korától kezdve szívbajos volt, s gyengülő egészségét gyógyfürdőzéssel próbálta javítani. További vizsgáira magánúton készült, Sztregován, s tanulmányait 1840-ben fejezte be, egy évre rá ügyvédi képesítést is szerzett. Balassagyarmaton szerzett állást joggyakornokként, Fráter Pállal dolgozott együtt, kinek unokahugát később feleségül vette. 1844-ben ismerkedet meg Fráter Erzsébettel a losonci bálban, s 1845-ben Csécsén összeházasodtak, bár az esküvőt Madách anyja és legjobb barátja, Szontágh Pál is ellenezték, mivel szerintük az örökké nyugtalan, élményekre vágyó Erzsébet nem való feleségnek. Édesanyja, Majtényi Anna az esküvő után átadta nekik a Csesztvei birtokot a kúriával együtt. A párnak három gyermeke született, Aladár, Jolán és Borbála. Madách betegeskedései következtében nem vehetett részt a szabadságharcban, ugyanakkor nővérét (Mária) és családját felizgatott román parasztok kegyetlenül megölték, ráadásul öccse (Pál) belehalt a Kossuth alatt teljesített futárszolgálat közben szerzett tüdőgyulladásába, illetve másik öccse (Károly) menyasszonyának apját Haynau felakasztatta. 1849-ben Csesztvén volt szabadságharcosokat bújtatott, köztük Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát, melyért feljelentették. 1852-ben Csesztvén letartóztatták, s vasra verve Pozsonyba vitték, egy ideig ott raboskodott, majd Pesten. Birtoka jövedelmét lefoglalták, majd 1853-ban elegendő bizonyíték híján elengedték. Távolléte alatt házassága megromlott, s visszatérte után sem javult, végül válásra került sor. Fráter Erzsébet utána visszatért apja birtokára, majd Nagyváradra költözött, ott többször részegeskedésen kapták, adósságokba keveredett, elméje megzavarodott. 1875-ben hunyt el a nagyváradi kórházban. Madách elszigetelten élt Sztregován, 1859-ben megírta A civilizátor című művét, még ebben az évben kezdte megírni Az ember tragédiáját, melyet 1860-ban fejezett be. Kisvártatva belekezdett a Mózes c. művébe. Utolsó éveiben a kiegyezést megelőző események hatására (1859 Solferino, Bach lemondása, 1860. októberi diploma, 1861. februári pátens) ismét politizálni kezd a határozati párt oldalán, egészségi állapota rohamosan romlik. 1864. október 5-én hunyt el Alsósztregován.

Forrás: Budapest, 2002, Krónika Nova kiadó, Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára

Dupla életrajz ide.

Kata ^vita 2008. január 19., 10:33 (CET)

Születési dátum

Egyes források szerint 1823. január 20-án született, más források szerint január 21-én. Most akkor melyik legyen itt? – Kobeat ^vita 2017. október 11., 15:39 (CEST)

A forrásokban szerepel, hogy a január 21-i dátum elírás, valójában akkor keresztelték meg, de egyes forrásokban ez a dátum szerepel születési dátumként , de valójában 20-án született. JSoos ^vita 2023. március 25., 12:50 (CET)