Vita:Mássalhangzó

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Malatinszky 14 évvel ezelőtt a(z) Hangok vagy betűk? témában

"... amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges" – És mi a helyzet a réshangokkal (pl. s, sz, zs, z) meg a folyékony hangokkal (r, l)? Ádám 2007. november 8., 13:54 (CET)Válasz

Hát én nem tudom kiejteni az l-et és az r-et sem magánhangzó nélkül... egyébként a DRAE szerint az általad említett mássalhangzókat (is) félmagánhangzónak nevezik, de ezt magyarul nem alkalmaznám, mert a félhangzó megint teljesen más. Hagyományosan pedig ez a mássalhangzó meghatározása, a nevében is benne van: mássalhangzó, a más pedig a magánhangzó :) – El Mexicano (taberna) 2007. november 8., 14:05 (CET)Válasz

hát ez a te szakértelmedbe vág, ha tudsz jobb definíciót, szerkeszd bátran :) – Alensha üzi 2007. november 8., 13:59 (CET)Válasz

Igen, ez az általános iskolás megközelítés (ez nem okvetlen rossz, csak kevés és felszínes) – szeretnék bízni benne, hogy ennél többet kíván nyújtani a Wikipédia. Nem is kell messzire menni: az angol Wikipédia szócikke ezt írja: a consonant is a sound in spoken language that is characterized by complete or partial closure of the upper vocal tract, the upper vocal tract being defined as that part of the vocal tract that lies above the larynx. – A mássalhangzó a beszéd olyan hangja, amelyet a felső beszédszervek teljes vagy részleges zára jellemez, ahol „felső beszédszervek” alatt a beszédszervek gége fölötti részét értjük. – Ez nagyjából megfelel a mostani definíciónak, de nincs szükség hozzá a "mássalhangzás" fogalmára. Ádám 2007. november 8., 17:31 (CET)Válasz

Hangok vagy betűk?[szerkesztés]

A cikk bevezetője azt ígéri, hogy itt hangokról lesz szó, de aztán mégis az ábécé betűit csoportosítja kicsit erőltetett módon, minthogyha egy-egyértelmű megfelelés lenne a hangok és a betűk között. Ezért jönnek ki aztán olyan szerencsétlen állítások, mint hogy a j zöngés hang (aki ezt elhiszi, tegye a kezét az ádámcsutkájára, és nézze meg, hogy rezeg-e, amikor azt mondja, hogy „írj”), meg hogy az n alveoláris hang – ami gyakran igaz (mint abban a szóban, hogy „neodímium”), gyakran meg nem (mint abban a szóban, hogy „harang”, ahol egy szép kis veláris /ŋ/ lesz belőle.

A legjobb lenne átírni ezt a cikket úgy, hogy a példák mind IPA-jelekkel kódolt hangok, ne pedig a magyar ábécé betűi legyenek.

Amúgy ez egy nagyon jó kis cikk, nem is akarom lehúzni, csak háklis vagyok arra, amikor nyelvészeti tárgyú cikkek elmossák a hangok és betűk közötti különbséget. Malatinszky vita 2009. április 20., 17:47 (CEST)Válasz