Vita:Kozmológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Csillagászati szócikkek (vázlatos besorolás)
Automate planétaire de Huygens.jpg Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: KGyST (vita), értékelés dátuma: 2008. július 15.
Csillagászati szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Fizikai témájú szócikkek (jól használható besorolás)
P physics.png Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Vonzó gravitáció[szerkesztés]

Sajnos a kozmológia jelenleg elfogadott standard modellje abból indul ki, hogy a gravitáció vonzóerő. Erre azonban semmi bizonyíték nincs. Ellenkezőleg, borzalmas lehetetlenségeket kell feltételezni ahhoz, hogy fenntartható legyen a standard modell, pl. világegyetem képződése egyetlen matematikai pontból, vagy ennek ellenkező megfelelője: anyagmegsemmisülés a fekete lyuk szingularitásban.

Az 1983-ban törvénybe foglalt fénysebesség (299 792 458 méter/sec) valószínűleg nem állandó, a fekete lyuk eseményhorizontja közelében a föld felé kilőtt fénysugár bizonyosan lassul a földről nézve, ezért itt, az eseményhorizonton kívül lejátszódó események is lassulni látszanak. Pontosabban fogalmazva úgy látszanak, mintha nagyobb távolságban játszódnának le, mivel a fény lassabban ér ide. (A fény csak akkor jön lassabban amikor még a gravitácós erőtérben tartózkodik. A fekete lyuk hatóköréből kimászva a normális fénysebességre gyorsul és a földön ezt érzékeljük)

Semmi nem indokolja a fénysebesség maximális voltát sem. Ha pl. a gravitáció sokkal gyorsabban terjedne mint a fény, meg sem tudnánk mérni, mert mi, földi emberek csak a fény közvetítésével vagyunk képesek méréseket végezni. A gravitáció mibenlétéről pedig enyhén szólva fogalmunk sincsen.

A nyomó gravitáció nevetséges indokok alapján lett elvetve, pl. ha a föld a nyomó gravitációs erőtérben keringene a nap körül akkor fékeződnie kellene. Mivel ez a fékeződés nem kimutatható, ebből adódott a következtetés: nyomó gravitáció nem létezhet.

Ez a következtetés nagyon elhamarkodottnak tűnhet ha belegondolunk: a föld a kvantum vákuum erőtérben, sötét energia erőtérben, nullponti energia erőtérben, a nap fényzáporában vagy akár kozmikus neutrínózáporban rója útját a Nap körül. És ettől egyiktől sem fékeződik. Nyilvánvaló a következtetés: sötét energia nem létezhet, fény nem létezhet, sőt neutrínó sem létezhet...

A nyomó gravitáció teljesen új kozmológiát szül, pl.

  1. - értelmét vesztik a világegyetem tömegének meghatározását célzó kísérletek
  2. - a fénysebességet sokszorosan meghaladó felfúvódás feltételezése szükségtelenné válik
  3. - a szingularitás problematikája megszűnik
  4. - az ősrobbanás nem a semmiből, vagy egy matematikai pontból, hanem egy fekete lyukból indulhatott ki

Re: Kérek képleteket, addig nem hiszem...

Külső linkek[szerkesztés]

Hogyan magyarázza?[szerkesztés]

Hogyan vezethető le belőle,

  • hogy az alma lefelé esik, egyenletesen gyorsulva,
  • hogy a gravitációs állandó megmérhető a Cavandish által megadott módon,
  • hogy a bolygók ellipszis pályán keringenek.

Ha mindezeket megmagyarázza az elmélet, és még számosat, akkor lehet létjogosultsága, mert ezek tények.

-- 2004. november 22., 15:38 (CET)

Válasz a 2004. november 22., 15:38 kérdésre:[szerkesztés]

Valószínűleg elkerülte a figyelmét, hogy a fent említett 3 pontban csak az erők megléte számít, ennélfogva az, hogy ez az erő húzó vagy nyomó támadáspontú az a fenti 3 említett esetben teljesen mindegy.

Metafizika[szerkesztés]


A továbbiakat valahol máshol tisztázzátok. Ez a megbeszélés egyrészt nem a cikkhez tartozik, másrészt a Wikipédia nem az első közlés helye (tehát saját elmélet sem való a cikkbe). misibacsi*üzenet 2011. május 23., 21:24 (CEST)



Légy szíves, ne másolj be ide semmit, ez az oldal nem erre való! Helyette adj linket. Egyébként nem látom, hol függ össze az idézett szöveg (ami nem 1 mondat) a cikk tárgyával (ami a kozmológia akar lenni). A cikk témája ennek megfelelően nem: kozmológia, és ami eszünkbe jut róla, sem matematika, sem metafizika, meg még sok egyéb NEM tartozik ide, ami nem kozmológia.

Ezen az oldalon nem eszmefuttatásokat kell folytatni, hanem a cikkel kapcsolatos dolgokat megbeszélni. misibacsi*üzenet 2011. május 27., 20:02 (CEST)


Az, hogy én ki vagyok, személyes kérdés, ami nem tartozik senkire, nem illik megkérdezni (de elnéző vagyok).

Valóban úgy gondolom, hogy az általad beírt Kant-idézetnek semmi köze a szócikkhez.

Értsd meg, hogy mi itt szócikkeket írunk és nem eszmét futtatunk. Miért nem keresel egy fórumot magadnak, ahol bőven kifejtheted a véleményedet, vagy írjál blogot, de a honlapod is megfelelő erre a célra. misibacsi*üzenet 2011. május 30., 13:50 (CEST)