Vita:Komáromi csaták

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
1848–49-es témájú szócikkek (besorolatlan)
Magyar kokárda.png Ez a szócikk témája miatt az 1848–1849-es műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
1848–49-es témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Hadtudományi szócikkek (bővítendő besorolás)
Panzer aus Zusatzzeichen 1049-12.svg Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. február 18.
Hadtudományi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kérdések Tanerobacsitól[szerkesztés]

A második komáromi csata, 1849. július 2-án Herkálypusztánál. Piros ruhában Görgei kalapjával lovasrohamot vezényel a Poeltenberg hadtest lovasságának. Than Mór festménye

1.Kérdés: Than Mór festményén (Görgei a komáromi csatában - ld. oldalt) miért suhint a kardjával a magyar huszár a magyar fővezérre ? A közelben egyetlen osztrák lovas sincs, másra tehát nem emelheti a kardját ! A célszemély egyértelműen Görgei !

+ 2. kérdés: Ugyanezen a képen, baloldalt, az osztrák lovastiszt miért támad a saját katonájára, aki a magyarok - netán Görgei(?) - felé céloz a puskájával, igaz ehhez ferde az irány ? Netán tudja, hogy Görgeinek nem eshet baja ? De miért nem ?

+ Válasz lehetőség

+ - az 1.-re: Sokrétű és szerteágazó levéltári kutatásokra épülő és igen precízen adatolt(!!!) könyvben (Kéri Edit: Ki volt Görgei ?)idős tanú leszármazottja mondta, hogy Görgei az oroszoknak integetett ! Akikkel kezdettől fogva levelezett a megadás lehetőségeiről - a levelek megvannak a levéltárakban (Szentpétervár, Moszkva, ld.a könyvet). Ebben a korban már nem volt szokás, hogy vezénylő tábornok maga vezessen lovasrohamot az ütközet során! Görgei mégis miért tette? Ráadásul rikító piros atillában, mikor a honvédtábornokok atillája barna volt vörös sújtással, egységesen !

+ - a 2.-ra: Görgeinek császári tiszt korából rengeteg tisztismerőse volt mindkét oldalon. Az említett könyv kutatási eredményei alapján kétséget kizáróan biztos, hogy ezek nem tévesztették szem elől és a tábornok nem a Görgey családból származott, oda "beültették" a hasonló életkorú eredeti Artúr helyére, aki a tiszti iskolai évek végére rendkívül súlyos betegségben - ennek fokozatos súlyosbodásáról leveleiben, melyek megvannak(!), sorozatosan beszámolt a családjának! - elhunyt és a még feltárt bizonyítékok alapján bizton mondható, hogy a Görgei Artúr nevű tábornok nem áruló volt, hanem szabotőr, akire vigyázni kellett!

+ További információkért, jellemtanulmányért feltétlenül érdemes az említett könyvet elolvasni ! (balogha59@freemail.hu - Balogh András) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Tanerobacsi (vitalap | szerkesztései) 2015. március 19., 16:22‎