Vita:Kémiai kötés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Chemistrylogo.svg Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Szaszicska (vita), értékelés dátuma: 2009. március 21.
Kémiai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
E szócikk témája kémia tantárgyból a középiskolai tananyag része.

Másolmány[szerkesztés]

AZ oldal tartalma részben a http://articles.gourt.com/hu/k%C3%A9miai%20k%C3%B6t%C3%A9s weboldalról származik. Ssplat üzenőlapja  2008. november 23., 09:33‎ (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Másodlagos kötőerők[szerkesztés]

Csak 3-féle másodlagos kötéstípus van, nem hatféle:

  • Hidrogénkötés
  • Dipól kölcsönhatások (dipól-dipól; dipól-indukált dipól)
  • Diszperziós kölcsönhatás (magában foglalja a Van der Waals-KÖLCSÖNHATÁST (nem kötést), az indukált dipól-indukált dipól kölcsönhatást)

Erről a London-féle elnevezésről sem általános iskolai, sem gimnáziumi, sem a Kémia BSc képzés, sem a Vegyész MSc képzés alatt nem hallottam, szerintem jobb lenne kivenni, nem bonyolítani a dolgot, rettentően kusza minden.

Ha lesz sok időm, ígérem hogy én is összevissza-szerkesztem majd. Pedig úgy emlékszem egyszer már megtettem... valamikor...

Szerk: azért a Lásd még részből kivettem két olyan linket, ami a nem a témába vág, ugyanis Van der Waals egyenletekről és állandókról "A valóságban előforduló fluidumok (légnemű és folyékony halmazállapotú anyagok) tökéletes gáz állapottól való eltérését az egyenlet két állandója veszi figyelembe." Azaz semmi közük a kötésekhez, csak ugyanaz a fickó fedezte fel. Ennyi erővel a London címszó is szerepelhetne a Lásd még rovatban :) Javasolt irodalom: http://www.chem.science.unideb.hu/Oktatas/TKBE0101/TKBE0101kotes.pdf

78.131.54.52 (vita) 2010. október 12., 22:53 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Én gimnáziumban és a "régi", ötéves (osztatlan) vegyészképzés alatt is hallottam London-féle (vagy más néven diszperziós, átmeneti dipól-indukált dipól) erőkről (amit hirtelen találtam irodalom: Veszprémi Tamás: Szervetlen kémia, 425. oldal).

Nem tudom, hol van írva, hogy 6-féle másodlagos kötés van, a cikk 4-félét ír, ami szerintem korrekt, bár valóban olykor egynek veszik a dipól-dipól (orientációs vagy Keesom-erők) és a dipól-indukált dipól (indukciós vagy Debye-erők) kölcsönhatást. Ez utóbbi azonban nem szerencsés, mivel a két kölcsönhatás távolságfüggése (és erőssége) különböző. Szaszicska vita 2010. október 12., 23:44 (CEST)

Lehetséges hogy csak nekem nem volt szerencsém találkozni a London-féle kifejezéssel :), de magát a fogalmat természetesen ismerem. A cikk 5-féle másodlagos kötést ír, a tartalomjegyzék kettőt. A dipól-dipól kölcsönhatás az nem a Van der Waals része. Az orientációs hatás (dipól-dipól kölcsönhatás)és az indukciós effektus a dipól-dipól kölcsönhatás részei, nem a Van der Waals-é (lásd a linket). És a másodlagos kötőerők közül csak a hidrogénkötést nevezzük kötésnek, a többit nem, mert az erősségük nem közelíti meg egy elsőrendű kötését. 78.131.54.52 (vita) 2010. október 18., 00:06 (CEST)

A cikk egészen pontosan négyféle másodlagos kötést ír: 1. hidrogénkötés, 2. dipól-dipól, 3. indukciós, 4. London-féle, ebből az utolsó 3-at összefoglalóan Van der Waals-kötésnek nevezve. Azt el tudom képzelni, hogy nem mindenki ugyanazokat sorolja a Van der Waals-erők körébe, de az általam említett könyv így tesz, és pl. itt is így van. A 2-4-et szerintem sem szokás kötésnek nevezni, csak kölcsönhatásnak. Szaszicska vita 2010. október 18., 00:35 (CEST)

Látom a legtöbb helyen ezt (a számomra érdekes) felosztást alkalmazzák, úgyhogy én kérek elnézést. 78.131.54.52 (vita) 2010. október 22., 00:08 (CEST)

Azt hiszem itt össze lett keverve Gizike a gőzekével. Egyrészt van az atomok közötti kémiai kötés (kovalens, ionos, fémes), definíciót lásd az oldal első sorában, elektronhéjjal kapcsolatos. Az oldal többi másodlagos dolga erő, amely molekulákat tart össze. Sose épít atomból molekulát. Ezért nem kémiai kötés, hanem kölcsönhatás (Wechselwirkung). --Osmobenzene vita 2012. január 10., 17:26 (CET)