Vita:Julianus barát

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Középkori témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hadtudományi szócikkek (bővítendő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. február 24.

Hadtudományi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Magyar történelmi szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Magyar történelmi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Életrajzi szócikkek (besorolatlan)

Ez egy életrajzi szócikk. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Életrajzi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A cikkben szereplő Volgai Bolgárország ugyanaz, mint a Volgai Bulgária? --Hkoala ^vita 2007. július 14., 22:38 (CEST)

Nyilván. Mazarin 2007. július 14., 23:24 (CEST)

Akkor egyformán kellene nevezni, hogy ne legyen itt piros a hivatkozás, de nem tudom, melyik név az elfogadott. --Hkoala ^vita 2007. július 14., 23:52 (CEST)

Volgai Bolgárország a jó! A Bulgária szó XIX. századi. A török hódoltság előtti bolgár állam: Bolgárország, Bolgár Cárság, Bolgárföld, a volgai pláne. Javaslom ezt használni. Akela 2007. július 15., 00:58 (CEST)

800 év???

Jelenlegi változat: „Az elválás óta eltelt közel 800 év ellenére megértette nyelvüket.”

1236-800 = 436, tehát 436-ban indultak volna el a honfoglalók?

A mostani elképzelések szerint ez valahol a IX. század első harmada lehetett (~830)(első homályos említések), 850 körül Etelköz (régészeti leletek kormeghatározása). Szóval, a 800 inkább csak 400 év lenne.
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. március 31., 09:46 (CEST)

Nemzettudat...

Mivel az alábbi gondolatsorhoz nem láttam semmi forrást, inkább vitassuk meg, és utána kerüljön be a szócikkbe.

Csomorkány: „Julianus esete érdekes azon modern viták szempontjából is, amelyek a magyar nyelv és a magyar nemzettudat kapcsolatáról szólnak. A XIII. századi magyarság az Árpádok népe volt, a Szent Korona alattvalója, egységes nyelvi nemzettudat még aligha alakult ki. Mégis, Julianus elkötelezettsége, hogy épp a magyarul beszélőket kereste, és őket akarta keresztény hitre téríteni, jelzi, a nyelvi sorsközösség gondolata már ekkor jelen volt a Magyar Királyság magyar anyanyelvű lakóiban.” -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. április 7., 20:35 (CEST)

Nekem úgy tűnik, hogy mifelénk a domonkosok elsősorban téríteni akartak - előbb a bogumil eretnekeket, utána a kunokat, aztán kb. 10 évvel a rend magyaroszági megtelepedése után a keleten élő magyarokat (ekkor indulhatott Ottó barát csapata). Ha a fenti részről lenne valami jó forrás, akkor érdeklődve olvasnám. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. április 7., 20:46 (CEST)

Ez valóban az én gondolatom, de számomra legalábbis elég kézenfekvőnek tűnik. A domonkosok azért telepedtek meg Magyarországon, mert a rendalapító Szent Domonkos eredeti álma épp a kun misszió volt. Ezt bármely Szent Domonokos - életrajz megerősíti. Erre jön Julianus barát, hagyja a csudába a kun missziót, és elmegy az akkori világ legvégére magyarokat téríteni. Miért pont a pogány keleti magyarok halhatatlan lelke ennyire fontos neki? Mi más válasz van erre, mint valamiféle nyelvi alapú összetartozás-tudat? Nézd, nem vitatom, hogy a nyelvi alapú nemzettudatnak komoly vetélytársai voltak még ezekben az időkben, nyilván fontos pl. Zrínyi Miklós kijelentése arról, hogy "horvát vagyok, tehát magyar", de Julianus barát esetét éppilyen komolyan kellene venni. Magyarokat keresett térítési céllal, és azért, mert a királya őket megbízhatóbb katonai segédnépnek érezte, mint a kunokat. Mindkét szempont jól magyarázható a XIII. század viszonaival (és nem túl reális földrajzi megfontolásaival), de miért pont magyarokat?– Csomorkány ^vita 2016. április 16., 21:29 (CEST)

Ehhez csak annyit tudnék hozzáfűzni, hogy ha saját gondolat, akkor a Nem az első közlés helye irányelv vonatkozik rá. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. április 17., 17:01 (CEST)

OK, ezt elfogadom, bár attól még témába vágó kérdés marad, hogy a barát miért magyarokat keresett a XIII. században, az akkori világ végén, ha a magyar nyelvi nemzettudat csak a XVIII. században jelent meg... No, lehet, hogy írok erről egy publikációt. Annak pl. mindenképpen érdemes utánaolvasni, hogy Julianus maga írt-e valamit a saját motivációiról. Kristó Gyula konkrétan nem említi Julianust a magyar nemzet megszületése c. monográfiájában, amit alapvető hiánynak vélek. – Csomorkány ^vita 2016. április 17., 22:47 (CEST)

Rutének -> ruszinok

Szinte biztos, hogy hibás kékítés. A jelentésben szereplő „Terra Ruthenorum” az orosz fejedelemségek területére utal, nem a ruszin népre. Györffy könyvének egyik lábjegyzetében szerepel: „Ad ducem Magne Laudamerie, que est terra Ruthenorum”. A vonatkozó rész magyar fordításában Györffy Oroszországot írt.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. október 11., 07:40 (CEST)

Megoldva. Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. október 11., 08:09 (CEST)

Nem szinte, hanem egészen. A rutének a Kijevi Rusz nyugati felének lakói, akik nem Moszkva, hanem Litvánia, majd Lengyelország uralma alá kerültek (mai Ukrajna és Belarusz). – Hollófernyiges ^vita 2016. október 11., 07:59 (CEST)

Idézet

A konkrét idézet azért került át a Jelentősége szakaszból az Érdekességekbe, mert bár az első fele a mongol követtel való talalkozásról tudosít, a másik fele oltári tájékozatlanságról tanuskodik (nagy fejű stb.). (Látom, kivetted). Mellesleg a szövegben nem szerepel a Julianus szó, ezért került korábban lábjegyzetbe.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. október 13., 08:43 (CEST)

Szia, megértettem, viszont a tatárokról szóló idézetrész pontosan oda való szerintem, ahol most van. -Dencey ^vita 2016. október 13., 11:46 (CEST)

Szia! Teljesen jó. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. október 13., 19:12 (CEST)

Torgikán

„Innen kelet felé vették útjukat, és eljutottak Torgikánba, az alánok városába, ahol fél évig tartózkodtak, de nem találtak magyarokat.”

Furcsa ellentmondás: Bendefynél meg a Pallasban Torgikán = Asztrahán (Asztrakán), ez ugye a Volga mellett van, így nem lehet az alánok városa (lásd Alánia). Per pillanat nem sok minden támasztja alá, hogy Julianus járt volna Asztrahánban. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. július 29., 16:50 (CEST)

Térkép

A mostani térképek igen rosszak.

Az elsővel (2007) csak "ennyi" probléma lenne:

• nincs semmilyen (2), Hungaria Maior;
• Julianus idejéből nem tudunk semmilyen Madzsar nevű városról;
• a Kuma menti romváros (Madzsar) 230+ km-re van a tengertől, és nem közvetlenül a tenger partján;
• legjobb tudomásunk szerint Julianus nem kelt át Volgán: Bunda, Orenburg kilőve;
• (3), Levédia ábrázolt helye totál felejtős;
• Európa keleti határai?! Iszonyat!
• valószínűleg Orenburg is rossz helyre került.

A MÖT-sorozat valamelyik könyvében van egy igen jó és pontos térkép. [1] (Magyar őstörténet, Helikon). Ez a homályos változat innen van: [2]

-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2020. szeptember 29., 06:32 (CEST)

Egy korrekt és kevésbé homályos térkép.

Fodor István: A keleten maradt ősmagyarok: Julianus barát útjáról - új megvilágításban. História 2012/2 (ADT)

[3] --Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. február 4., 17:13 (CET)

Keresztény magyarok története vagy cselekedetei?

Üdv! Mindkét név korrekt? – Pharaph ^vita 2023. április 11., 15:51 (CEST)