Vita:Jány Gusztáv

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Wikizoli 1 évvel ezelőtt a(z) Itt valaki mindenkit hülyének néz! témában
Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. március 3.
Hadtudományi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index


A szövegből kivágva[szerkesztés]

„A 2. magyar hadsereg élén bátran vezette a Don-kanyarban, karizmatikus vezető, bátor katona, igazi hazafi volt. ” – Villanueva vita 2008. október 19., 09:59 (CEST)Válasz

Ez a Villanueva bizonyára szélsőjobboldali elfogultságú egyén.

Pár dolgot tegyünk helyre: 1, A német hadsereg nem titokban bombázott civileket, az egész világ tudott róla, a háborús bűncselekményeik nem titokban zajlottak. 2, A Szovjetúnió megtámadásakor már nyílvánvaló volt, hogy a háború emberek 10millióinak az életébe fog kerülni. 3, Aki az első két pontot aktívan támogatja, vagy akár szavakkal is, az BŰNÖS. Legyen az akár Horthy, tábornok, baka, színész, író(Wass Albert), polgár stb... 4, Nem tetszik, hogy a szócikk jobboldali elfogultságú írója mosogatni próbálja ezt a háborús bűnöst. 5, A népbírósági ítélet teljesen megállja a helyét. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 92.249.212.156 (vitalap | szerkesztései) 2009.04.11

Mindezek ellenére rehabilitálták. És ha megkérhetlek "kevésbé baloldali elfogultsággal" is el lehet mondani a véleményedet. Egyszóval udvariasabban. Szabi237

  • 1. Minden a háborúban résztvevő állam (ha volt légierője) bombázott titokban-nyíltan civileket. (hogy melyik miért minősült háborús bűnnek nem ide való)
  • 2. Szovjet-Oroszország megtámadásának nincs köze Jányi tetteihez.
  • 3. Magyarországon a háborút támogatók és a nyíltan ellenzők száma elég csekély volt. A két tábor közötti réteg tisztában volt vele, hogy kimaradni nem lehet (fikciókat persze lehet kitalálni) ezért a mérsékelt részvételre kell törekedni. (Ez 1944. márciusig többé kevésbé sikerült is)
  • 4. Nem kell mosogatni. Katona az a feladata, hogy parancsot hajtson végre. Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme valamint a tisztességes eljáráshoz való jog.
  • 5. A népbíróság jogilag és erkölcsileg egy inkorrekt társulat volt. Véleménye egyenlő a gittegyletével.

Hajramagyarok vita 2010. május 29., 19:07 (CEST)Válasz

Tárgyi tévedés[szerkesztés]

"Annak a 2. magyar hadseregnek a parancsnoka volt, amely 1943. januárjában a Sztálingrád körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteséget szenvedett."

1. A hivatalos hadrendben szereplő 2. magyar hadsereg parancsnoka. (és nem annak a hadseregnek) 2. Ezt hadrendben szereplő hadsereg-parancsnokságot bízták meg 1942-ben egy hadsereg felállítására (ez hadsereg nem szerepelt a hivatalos hadrendben, de a vezetését a 2. magyar hadsereg-parancsnokságra bízták.

Úgy gondolom, hogy van hely a pontosságnak.– Hajramagyarok vita 2010. május 29., 19:07 (CEST)Válasz

Kisludovikások írták ezt a szócikket, hogy ennyire történelemhamisító?[szerkesztés]

Szégyenletes és felháborító, ahogy ez a szócikk mentegeti a gazembert, aki egyszerű magyar bakák és halálra dolgoztatott zsidók tízezreinek gyilkosa volt!

Igenis kiszolgálta a nácikat! Az alábbi linken lehet elolvasni Jány Gusztáv saját kezűleg tett népbírósági vallomásának teljes szövegét, ahol önként elismeri és büszkélkedik azzal, hogy Hitler személyes ismerője volt és kitüntetéseket vett át tőle!

Lásd: http://donkanyar.gportal.hu/gindex.php?pg=13019420 [1]

Jány vallomásában továbbá elismeri a hadijog és genfi konvenciók legsúlyosabb megsértését, vagyis, hogy frontparancsnokként:

A genfi konvenciók csak 1949-től tartalmaznak utalás civil lakosságra.– Hajramagyarok vita 2010. október 24., 15:40 (CEST)Válasz


- szovjet civileket szedett túszként és lövetett agyon, úgymint: "Azt beismerem, hogy parancsaimban elrendeltem a polgári lakosságnak túszként való összeszedését, és azoknak - rongálás esetén - megtorlásképpen való felakasztását."

Ha rongált, akkor már nem civil, hanem partizán a korabeli elnevezése. Semmiképpen nem nevezhető a genfi konvenciók alapján "nem harcos" személyeknek.– Hajramagyarok vita 2010. október 24., 15:40 (CEST)Válasz

- kiraboltatta és robotoltatta katonáival a szovjet polgári lakosságot, úgymint: "Azt elismerem, hogy az orosz polgári lakosságot munkára és rekvirálásra igénybe vevő honvéd személyeknek a lakossággal szembeni kíméletlen eljárásra adtam parancsot."

1942- augusztusától a polgári lakosság a hadműveleti területekről kitelepítésre került. Több visszaemlékező is állítja, hogy a termények betakarítása parancsnoki utasításra történt, mert a civilek nem mertek a földeken katonai biztosítás nélkül dolgozni. A honvédek és a munkaszolgálatosok szintén részt vettek a munkálatokban, mert a civilek között alig volt egy-két munkabírású személy. – Hajramagyarok vita 2010. október 24., 15:40 (CEST)Válasz

- vallásuk alapján lövetett agyon orosz nazarénus hívőket, úgymint: "Ha hozott bármelyik tábori bíróság nazarénusok ellen halálos ítéleteket, mert azok hitüknél fogva nem akartak harcolni vagy hadi munkát teljesíteni, úgy ezeket az ítéleteket én jóváhagytam."

- a doni Urivnál templomokat robbantatott fel megtorlásként, ezeket az oroszok bűnjelként 1985-ig nem is voltak hajlandók újjáépíteni! Lásd: [2] és [3]

- agyonlövette a hazai nemzetiségeknek a magyar seregbe besorozott tagjait, úgymint: "A 2. hadseregben szolgálatot teljesítő nemzetiségi származású honvéd egyéneket (szerbek, románok, ruszinok), mert azok háborúellenes magatartást tanúsítottak, mint megbízhatatlanokat külön egységbe tömörítettem, valamint elrendeltem olyan irányú elhelyezésüket, hogy azokat saját nehéz fegyvereink tüzével bármikor elérhessük. Továbbá elrendeltem fentiek megtizedelését is."

A parancs a fentieket lehetővé tette, de nem tudunk olyan esetről, amikor ezeket alkalmazni kellett volna. Néhány elszigetelt eset biztosan volt, de kétséges, hogy azok az esetek ennek a parancsnak a hatására történtek volna.– Hajramagyarok vita 2010. október 24., 15:40 (CEST)Válasz

- Sebesültekkel, saját sebesültekkel is kegyetlenkedett! Úgymint: "A visszavonulás során, a harc alól magukat kivonni akaró, valamint bicegő, sánta, fagyott honvéd személyek kikötését rendeltem el, valamint elrendeltem testi fenyítésképpen, botozás alkalmazását. Beismerem, hogy ezen parancsaim folyamán több ízben alkalmazták alárendeltjeim az általam elrendelt felkoncolást, kikötést, testi fenyítést, de arról nem tudok, hogy ez tömegesen történt volna."

Ezek a aljasságok meghaladják akár a délszláv polgárháborúban tapasztalt atrocitásokat! Nürnbergben ennek a tizedéért nem golyó és sírhely, hanem bitófa és eltemetési tilalom/hulla-elégetés járt, úgyhogy nem kéne a szerecsent mosdatni! Még akkor sem ha a neo-hortysta antall-kormány megerőszakolta is a magyar bíróságot, hogy papíron nullázzák.

Ez nem történelem, hanem csak indulati vélemény. – Hajramagyarok vita 2010. október 24., 15:40 (CEST)Válasz

Arról nem is beszélve, hogy Jányi személyében is gyáva ember volt! Amikor 1943. március 31-én végül visszavonta hírhedt hadparancsát, annyi becsület nem volt benne, hogy önkezével kövesse a halálba az általa alaptalanul legyávázott, hómezőn megfagyott közkatonáit. Teleki Pál ellenben meg tudta találni a pisztolyát, amikor rájött, hogy katasztrófába küldte a magyat népét!

El kell olvasni Legeza János korabeli kézzel írt naplóját.– Hajramagyarok vita 2010. október 24., 15:40 (CEST)Válasz

Szégyenletes, ahogy a mostani szócikk mentegeti Jányi "utolsó csatlós" mentalitását! Át kellene írni a szócikket az igazság követelményeinek megfelelőn! 82.131.210.163 (vita) 2010. október 6., 21:32 (CEST)Válasz

Válasz[szerkesztés]

Vitéz Jány Gusztáv katonai parancsnok volt, egy háborúban. Az kétségtelen, hogy valóban kemény kézzel bánt beosztottaival, de azokat, akik becsülettel hely álltak, azokkal szemben ő is becsülettel viselkedett. A zsidó munkaszolgálatosokkal szintén keményen bánt, viszont éppen ő volt az, aki a fronton való kemény helytállása után a német vaskereszt kitüntetésre javasolta a zsidó Fuchs Jenőt, aki a kitüntetést meg is kapta.

Ami a nemzetiségeket, valamint a nazarénusokat illeti: háború volt. A háborúban pedig talán a legsúlyosabb vétség, ha a katona nem teljesíti a parancsot, vagy ha dezertál. Ezekért a vétségekért pedig annak idején halálbüntetés járt. A dicső Vörös Hadsereg tisztjei rengeteg katonát végeztettek ki dezertálásért és engedetlenségért, de őket soha senki ezért felelősségre nem vonta. Csak a veszteseknek volt kötelességük megbűnhődni.

Ami Jány németbérencségét illeti: valóban erősen szimpatizált a németekkel, de 1944. március 19. (a német megszállás) után nem vállalt semmilyen feladatot, habár Szálasi október 16. után mindenáron reaktiváltatni szerette volna Jányt.

Teleki Pál nem vitt katasztrófába senkit, éppen ezért lett öngyilkos, mert nem akarta látni, ahogy népe önként belerohan a katasztrófába. Jány távolról sem volt gyáva. Olvastam a periratait, vallomását, ezekben pedig mindvégig katonásan viselkedett, nem hazudott, nem próbált mindent másra kenni (ellentétben pl: Ferenczy Lászlóval, Hajnácskőy Lászlóval, vagy Feketehalmy-Czeydner Ferenccel). Ami pedig a gyávaságát illeti: amikor megtudta, hogy halálraítélték, nem kért kegyelmet, kijelentve, hogy ezáltal bűnösségét ismerné el. A NOT ennek ellenére kegyelemért folyamodott Tildy Zoltánhoz, az aktuális államfőhöz, aki azonban a kegyelmi kérvényt visszautasította, így Jányt kivégezték.

Jányt 1993-ban rehabilitálták, tehát már nem számít háborús bűnösnek.

Ami a cikket illeti, ebben csak tényeket fogalmaztunk meg. Kétszer is elolvastam, de szerintem megfelelően semleges hangvételű és nem kell átírni, annál is inkább, mert a wikipédia egyik lényege a semlegesség elve és szerintem ennek a jövőben is így kéne maradnia. Tisztelettel: – Szabi237 vita 2010. október 12., 15:27 (CEST)Válasz

"Fölmerül a gyanú, hogy Jány a hírhedt parancsával az egyszerű katonákra próbálta hárítani saját felelősségét és amikor látta ennek hatását akkor próbálta meg nem történtté tenni."

Ez a mondat nem tényszerű, hanem spekuláció. Még Kovács Gyula, aki ellenjegyezte a parancsot sem tudott egyértelmű magyarázatot adni arra, hogy miért. Tény, hogy a parancs kiadása előtt a repülőgépén a frontot bejárta s látta a valóságot. Az is tény, hogy a német hadseregparancsnokság számon kérte, hogy miért járult hozzá egyes alakulatok (VII. hadtest) frontról történő leválásáról. – Hajramagyarok vita 2010. október 24., 14:53 (CEST)Válasz

Aláírás[szerkesztés]

Babucs Zoltán hadtörténész szerint Jány Gusztáv nem írta alá az 1943 januári hírhedt hadparancsát, azt csak a vezérkari főnöke ellenjegyezte, ezért a parancs engedély nélkül ment ki a csapatokhoz. Forrás: mtv Videótár, Anno - A II. magyar hadsereg doni katasztrófája Az információ a műsor 23-24. percében hallható. --Ronastudor a sznob 2011. augusztus 8., 08:20 (CEST)Válasz

Ellentmondás[szerkesztés]

A Nemzeti Főtanács, legalábbis az alapján a szócikk alapján, amire hivatkozik, 1946. február 1-jével megszűnt. Így az h 1947-ben Tildy mellőzte volna értelmetlen. Taz vita 2021. január 31., 07:03 (CET)Válasz

Itt valaki mindenkit hülyének néz![szerkesztés]

> 1943. augusztus 5-én Horthy felmentette parancsnoki tisztéből, mivel nem volt hajlandó a nácikat és a nyilasokat szolgálni. A szovjet megszállás elől családjával Németországba távozott.

Itt most valaki hülyének nézi az olvasókat! Nyilván azért ment a náci III. birodalomba, mert nem volt hajlandó kiszolgálni a nácikat... 94.21.154.220 (vita) 2023. április 7., 20:01 (CEST)Válasz

Átfogalmaztam. Wikizoli vita 2023. április 7., 20:13 (CEST)Válasz