Vita:I. István magyar király/Archív01

Hibák

Talán nem kéne ennyire fetisizálni!? --Gnomon 2004. október 13., 14:49 (CEST)

Nem tudom, pontosan mire gondolt Gnomon, de én konkretizálom:

• a cikkből ki kellene irtani minden keresztény nézőpontot, és átírni semlegesre (pl. a "pogány" vallás pont olyan értékes, mint a "keresztény"; "isten segítségét kérte", ...)
• a keresztény gyilkosok után pont ugyanolyan hullák maradnak, mint a pogány gyilkosok után, ezért szerintem nem kellene az utóbbiakat sötét, negatív figuraként emlegetni az előbbi fényes, pozitív hősökkel szemben. (lásd beszúrásom koppánnyal... ;))
• úgy rémlik hogy István serege nem isten segítségével, hanem túlerővel győzött.
• nem vagyok benne biztos, hogy a cikk jelentős része tényeken alapul; néhány ponton - bár nem rendekezem részletes információkkal - úgy tűnt, mintha a "nem keresztény" szereplők motivációi népköltészeti magasságokba ívelnének
• emlékeim szerint a kereszténység felvétele azért történt, hogy a keresztény környezet ne gyilkolja halomra a más vallású magyarokat, és úgy rémlik, hogy a koronázás körül is voltak komoly üzleti és politikai huzavonák (pl. a pápával való üzletelés...)
• szintén úgy rmélik, mintha istván jelentősebb dolgokat is csinált volna, mint templomok tucatjainak építtetése. sőt, merem álítani, hogy történelmi jelentősége ezen templomoknak, apátságoknak és egyéb vallási helyeknek apró.
• az előző ponthoz kapcsolódva: nekem rengeteg minden hiányzik... szerintem istván fontos dolgokat is tett, gondolom politikai, gazdasági tevékenysége is volt, kapcsolatai szomszédokkal, stb...

A cikk jelenleg egy nagy "istenista" átszellemültség, pozitív, értékes tartalmának ellenére jelenleg komoly átírásra szorul. --grin ✎ 2004. október 14., 23:24 (CEST)

Izé... ismét egy lexikoncikk, amely nem lexikoncikk. Télleg átírandó. Gubb 2004. október 14., 23:36 (CEST)

Inkább többé, mint kevésbé, erre gondoltam. --Gnomon 2004. október 15., 12:28 (CEST)

Megjegyzem, hogy az intelmek következő mondatának fordítása: "mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő", némileg vitatott, és az "ország" helyébe esetleg csak "udvar" írandó. De ennek majd utánanézek. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 3., 09:17 (CEST)

Igazad van, a regnum kifejezés, akkor még királyi kíséretet jelentett, a mai országfogalomra István a monarchia szót használta. Bollók János ennek megfelelően már királyságnak fordította. Szerintem még sem hiba országnak fordítani, mert ekkor még az ország szó sem területet jelentet, hanem a inkább a hatalomgyakorlók személyét. Az ország szót kicserélem királyságra. http://www.szazadok.hu/archiv/pdf/0402figyel.pdf Üdv, László

Drága elvtársak! A politikai korrektség talán azt is megköveteli hogy Szent Istvánt leelsőistvánozzuk? Ki és milyen alapon engedheti meg magának ezt a pökhendiséget? Nincs olyan hűlye nép Európában, amelyik hasonló öncsonkító görcsökbe rándulna, amikor saját történelméról van szó, franciák, dánok, olaszok, szlovákok, stb. Talán még azért is bocsánatot kellene kérnünk, hogy volt néminemű történelmünk, vagy azért, mert magyarok vagyunk? Más büszke arra, hogy ő berber, inuit, kecsua nyelvű indián vagy arab, német, pápua. Esetleg amerikai. Nem veszi észre senki, mennyire káros, önalázó és értelmetlen a több évtizedes deheroizálás és mítoszrombolás? Talán meg kellene nézni, hogy szerepeltek/szerepelnek a pekingi olimpián a mieink (vagy inkább tieitek?), miután már korszerűtlenné vált a haza és önbecsülés fogalma. Ha nincs lélek, nincs semmi, ami az embert motiválná, legfennebb a pénz. Az minden?

És kinek mi baja a kereszténységgel? "a cikkből ki kellene irtani minden keresztény nézőpontot, és átírni semlegesre (pl. a "pogány" vallás pont olyan értékes, mint a "keresztény"; "isten segítségét kérte", ...)"--Mi az, hogy pont olyan értékes? Milyen szempontból? Talán valamilyen teológiai tőzsdén olvasta ezt a becses kijelentés szerzóje? Mit ért egyáltalán akkor kereszténységen? Az hit, életvitel, magatartás dolga, nem felekezeti, vallási ügy. És miért semleges? Minden érző,gondolkodó ember valamilyen szempontból elfogult, csak egy gép vagy egy zombi lehet semleges. (Meg aki agymosáson esett át. Az olyan semleges mint egy bakancstalp.) És ez így van rendjén. Jobban szeretem a családom, a rokonaimat mint a szomszédaimat vagy a járókelőket. Nem kötelező mindenkit szeretni, de akit nem szeretünk, azt nem feltétlenül akarjuk bántani. És mi ez az "istenista" cinizmus? Lassan ezen az úton az egykori anyaország lakosai mindenestül a közútálat és megvetés tárgyává válnak. Ilyen eszméktől hull szét az ország, züllenek fiataljai és röhög rajta a huszonhárom millió keleti szomszéd, aki érdekes módon nem szándékozik mégsem elvenni nyugdíjasaitok kenyerét.

Növekvő csalódással, Demirhám

Ha pedig minden áron ragaszkodunk a sorszámhoz, akkor I. István nem lehet I. Szent István, mert az utóbbi változat azt sugallja, hogy több Szent István volt, de itt speciel mi az elsőről akarunk valamit mondani. Szóval ez a hibridváltozat sem megy. Demirhám

Nem volt az abszolút első magyar államalapító

Nem volt az első magyar államalapító, csak az első keresztrény magyar állam alapítója. Ilyenben Kun Béle is volt már első, mint az első kommunista magyar állam alapítója.--Szabadítsuk fel a Wikit!

Hogy jön ide kunbelé, és mit alapított? OsvátA. 2005. augusztus 21., 19:26 (CEST)

Sehogy, barátunk megint valami olyanba szól bele, amihez nem ért, viszont véleménye az van, mert azt neki szabad. Még akkor is, ha nem tudja, mit is gondol, de fontos, hogy tudassa velünk, hátha mi igen. -- Serinde 2005. augusztus 21., 19:41 (CEST)

Sajnos alapított, és ennek itt az egyik eredménye a wikipédiában, mint láthatjuk... --JDM 2005. augusztus 21., 19:45 (CEST)

Most aug. 20-i tévéműsorban nagyon sok helyen pontosan is mondták be. A véreskezű I Pityu az első keresztény állam alapítója. Ez igy igaz, az viszont hogy ő lett volna az első magyar állam alapítója az hazugság.--Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 21., 19:33 (CEST)

Az van odaírva, amit kritizálsz. Állj már le. Végleg. OsvátA. 2005. augusztus 21., 19:42 (CEST)

Most írtam oda nemrég és azért írok ide, mert szeretném ha helyesen is maradna ott.--Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 21., 19:47 (CEST)

IGe, amit szerinted kicenzúráztak, az a Magyarország cikk vitalapján volt.

Ez mit akar jelenteni a cikkben: „Később évszázadokon át Magyarország védte Európát a pogányok inváziójától”? Amennyire én tudom, a pogányságot igencsak kiirtották elég hamar, utána vagy más európaiakkal csatáztunk, vagy a törökökkel. A „pogány” jelző talán csak a tatárokra húzható rá, de gőzöm nincs, nekik mi volt a vallásuk. Alensha  * 2005. augusztus 21., 20:15 (CEST)

Ami azt illeti az állam fogalma akkor még nem is létezett. De ha a modern fogalmakat vizsgáljuk, akkor Szent István volt az első magyar állam megalapítója, mert uralmi rendszerét területi elven és nem nemzettségi, vérségi elven szervezte meg. Minden a definiciótól függ. Ami pedig a véreskezűséget illeti minden forrás illetve komoly történeti munka kiemeli saját korában szokatlan kegyességét. Üdv, Laszlo.

Akkor most az államot a modern kor szerint, a véreskezüséget pedig saját kora szerint ítéljük meg? Vukkal szólva, nincs ebben valami hun-huncutság? --Gnomon 2006. június 15., 09:27 (CEST)

Nincs egy fia huncutság sem, mert az államnak nincsen korabeli fogalma. Ez egy modern fogalom, amit visszevetítünk az időben, mint megannyi más fogalmat. Istvánnak fogalma sem volt róla, hogy államot alapít, de mi tevékenységét utólag értékelhetjük így. Üdv, László

Kritikák

• A Szent István-i ökörség--A leglátogatottabb userlap szerkesztője 2005. augusztus 25., 23:52 (CEST)

Most olvastam el. Ez nem kritika, ez irónia, történelmi köntösben.--Linkoman 2005. december 23., 12:58 (CET)

Ez csak egy szánalmasan primitív szöveg, beteg szegény, aki ilyet képes írni. Vagy a felnőttéválás érzelmi zárványaiba gabalyodott, sehogy sem képes kibújni a kamaszkor zűrzavarából. Történelmi ismeretei pedig kétes forrásokra vezethetők vissza. Ilyenek etetik a közvéleményt, az meg elmegy szavazni s lesz, ami lett.-- Demirhám

Kép a Szent Koronáról

Ez a kép nem a Szent Koronát ábrázolja. Talán egy másolat lehet, de biztos nem az eredeti. Mások a színei

módosítások

Végeztem pár apróbb módosítást.

1. A korona küldője a többségi álláspont szerint formailag a pápa volt, azonban van olyan nézet is, hogy császár. Annyi bizonyos, hogy ketten egyetértésben cselekedtek, melyet az írásos források is igazolnak. Az egésznek csak Kálmán korában lett jelentősége az invesztitúra harc idején., ekkor készült az a Legenda is, mely a pápai koronaküldésről beszél. -> beszúrtam egy feltehetőleg szót

2. Töröltem a feudális szót az istváni állam kapcsán. Magyaroszágon sohasem volt igazi feudalizmus, István korában meg aztán végképp nem. (Forrásaim: Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban, Marc Bloch: A feudális társadalom) Üdv, László

1. Szerintem jól tetted. (néha olyan érzésem van, mintha a magyarban nem is lenne feltételes mód…)

2. Attól függ mit értesz "igazi feudalizmuson". (hűbériség az valóban nem volt)

+1. Nem akarsz a Közösség megbecsült tagjává válni? Csak egy regisztráció az "ára". (aki forrásokkal jön, haszontalan szerkesztővé nem válhat…)

Üdv. --Csanády 2006. január 19., 14:24 (CET)

feudalizmus: Tudom használják ancien régime értelemben is, de én ezt nem érzem megfelelőnek. Ennyi erővel írhatnánk azt is, hogy középkori stb.

Köszönöm, de inkább nem regisztrálnék. Valamiért ösztönösen húzodozom attól, hogy bárhová regisztráljak. Amíg lehet "névtelenül" írni addig az nekem elég.

Üdv, László

ország vagy királyság

A neten minden forrás országot ír, nem királyságot: Pl ez is: http://www.neumann-haz.hu/scripts/SGML/BHISGMLtr?gmistvan/gmistvan0002.sgml

A neten igen, mert ott még mindehol a régebbi, elterjedtebb fordítás szerepel. Nézd meg a korábbaan megadott linket. Visszacseréltem királyságra. Üdv, László 84.2.210.126 2006. június 14., 15:57 (CEST)

Szentté avatás

Máshol (pl. a mi Szent Imre cikkünkben) november 4-ét említik István szentté avatása dátumaként. Alensha _{(üzenet • műveim)} 2006. július 12., 16:54 (CEST)

Lásd pl.: KLANICZAY GÁBOR: Szentté avatások, 1083. István, Imre, Gellért felemeltetése --Csanády 2006. július 12., 20:14 (CEST)

Áthozat

Ez nem a cikkbe való, de törölni sem kellene, átettem ide - 84.0.230.147 2006. augusztus 16., 14:38 (CEST)

Szeretnék reagálni az előzőekben elhangzottakra:

1. "István 996-ban feleségül vette Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból."

R: tegyük tisztába ezt a dolgot, bajorok jöttek, nem németek. El lehet menni Németországba és meg lehet próbálni egy bajor atyafit németnek nevezni, sok sikert a követkeményekhez.

2. "Az ősi magyar vallás, a pogányság híveinek jelentős részét legyilkolták vagy lakhelyéről elüldözték. (De még évszázadok múlva IV. Béla uralkodása alatt is éltek pogány magyarok az országban.)"

R: nos először is tegyük tisztába a pogány megnevezést. A pogány a latin paganus kifejezésből ered, amely azt jelenti, hogy (központhoz képest) peremvidéki, illetve nem RÓMAI keresztény. Tehát akár lehet keresztény is, meg nem is: a római (azaz latin) keresztényhez képest a bizánci is pogány, a muszlim is pogány. Az ősi magyar vallás pedig a szkíta kereszténységből ered, akár tetszik a Akadémiának, akár nem. A szövegezésbe visszakérdezve, most akkor a jelentős részét legyilkolták a "pogány vallású magyaroknak" vagy sem, mert ha igen, akkor hogy a fenébe élhettek volna még cirka 240 évvel később...

3. "Istvánt az ezredfordulón, kb. 1000 karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban a feltehetően II. Szilveszter pápa által küldött koronával (nem azonos a későbbi magyar koronával), ami azt jelentette, hogy a pápa őt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a független Magyar Királyság."

R/1: Nem kb, hanem pontosan 1000 Karácsonyán koronázzák meg Istvánt, akinek a neve önmagában is koronát jelent.

R/2: álltólag a pápa küldte Szent Istvánnak a koronát. Tegyük tisztába ezt is, mert úgy látom ebben is zavar van. Először is a magyar király -egyedül az összes többi világi király közül- apostoli jogkörrel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a pápának annyi joga van beleszólni a magyar király által vezetett! egyházi ügyekbe, amit nem máshogy neveznek, mint a tudomás vétel joga. Tehát ha a magyar király aki aposoli, tehát világi és vallási vezető is egyben, bármilyen döntést hoz az országán belül, azt a pápa maximum acceptálhatja, abba bele nem szólhat. Tehát semmilyen módon nem befolyásolhatja a Magyar Királyságon belül alakuló politikai és vallási ügyeket, ergo egy ilyen politikai lépést sem tehet meg, hogy az ő engedélyével választatik meg a magyar király.

R/3: nem azonos a Magyar Szent Koronával. Aki ezt állítja, nyugdtan tegye, és majd igazolja az elszámoltatáskor ezt az állítását. Ennyire hülye azért nemhogy Szent István, de a mai magyar átlagpolgár sem lehet.

4. "Gellért honosította meg a Mária-kultuszt"

R: Gellért Nyugat-európából jött. Mai napig nem létezik olyan Mária kultusz mint itt a magyarok körében a Kárpát medencében. Szóval a dolgok kiindulási pontját sem árt tisztázni.

5. "Istvánnak tulajdonítják, de valószínüleg valamelyik püspök írta, a mélyen szeretett fiához, Imréhez íródott latin nyelvű Admonitionest (Intelmeket)."

R: Ahogy olvasom, lassan már kezdem azt hinni, hogy Szent István királyunk egy debil volt, esetleg valamelyik mai parlamenti pártnak volt a tagja. Ez a Szent István az eddigi leírás szerint csak szenvedést okozott a magyar nemzetnek... nem mondom ez is egy nézőpont.

6. "1083. augusztus 19-én szentté avatták..."

R: Tegyük hozzá: Szent László király kezdeményezésére avatja szentté a magyar keresztény egyház és a római egyház is, véletlenül sem Róma volt az, aki ezt a dolgot kezdeményezte.

Tisztelettel. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője User:Kronikas (vitalap | szerkesztései)

Valóban nem az enciklopédiába való, ezért töröltem is.

1. bajorok-németek: a szövegben nem szerepel egyik sem.

2. magyar pogányság: ha gondolod írj róla egy szócikket, csak kérlek adj meg pontos, értkelhető forrásokat is. Megjegyzem ha jelentős részüket legyilkolták, akkor nem az összeset, ergo maradhattak IV. Béla idejére is.

3. koronázás: Már javítottam is a kb. 1000-et. A magyar király nem rendelkezik apostoli jogkörrel, mert nincs. Ami az apostoli jogkört illeti, abban sem vagyok biztos, hogy ilyesmi egyáltalán létezik, de ha volt is nem biztos, hogy már István korában is volt ilyen, mert egy király jogkörei nem kőbevésettek, hanem változhatnak. (az apostoli királysdág megnevezés is csak Mária Terézia ideje óta hivatalos) István idejében a keresztény uralkodó 'quasi sacerdos' volt, a királlyá kenés pedig szentség, tehát ez a jellemző nem egyedi.

4. A Szent Korona eredetével kapcsolatos magánvélemények nem tárgyai egy enciklopédiának.

6. Persze mert ez akkoriban még beleesett a helyi egyházak jogkörébe. A gregoriánus pápaság aztán ezen is változtatott, Istvánt is csak később ismerte el szentnek az egyetemes egyház.

Üdv, László

korona: én úgy tudom, az alsó része (a görög korona) Szent István koronája, csak a felsőt, a latin koronát adták hozzá később. – Alensha  ^üzi 2006. augusztus 16., 15:30 (CEST)

Némileg átírtam, és most szeretném levenni a lektor sablont. Így jó lesz? --Vince ^blabla :-) 2006. augusztus 16., 15:45 (CEST)

Pár apróbb módosítást azért még tettem, de szerintem elfogadható.

Ami a görög koronát illeti azt pl. Dümmerth Dezső vélte István koronájának. Amennyire én tudom a legelfogadottabb nézett, hogy I Géza kapta Bizáncból. Ha gondolod néz be a Szent Korona cikkhez ott folyt erről eszmecsere. Üdv, László

Szerintem fölösleges itt vitatni, hogy ki írta a művet. Maga a mű - István intelmei fiához - a kor legjelentősebb alkotása volt. Magyarán az (egyesek szerint ismeretlen) szerzőt kihagyjuk és csak a könyvcím marad benne. Sugallmazásokat, feltevéseket nem szerencsés beleírni, a biztos viszont maradhat. --Vince ^blabla :-) 2006. augusztus 16., 15:53 (CEST)

Amenyire tudom ez az általános vélemény ebben a kérdésben. Ráadásul az egyértelműen tény, hogy a szöveget Istvánnak tulajdonítják. (Ami persze nem azt jelenti, hogy ő is írta.) Szerintem ebben a formában ez a bekezdés nem fogadható el. Ha mindent kihagynánk, amit valakik vitatnak akkor semmi sem maradna. Amint lesz külön szócikke az Intelmeknek ott lehet m,ajd részletezni a szerzőség kérdését, de mivel nincs így az istváni gondolatok/sugalmazás említése nem csak indokolt, de egyenesen szükségés is. A kérdés rendezéséig visszaállítom a korábbi formát. Egyébként szándékosan szúrtam be a vélhetőleg szót. Üdv, László

"A korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása az Istvánnak tulajdonított Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű mű, mely a trónörökös Imréhez íródott. A szöveget feltehetőleg valamely művelt egyházi személy fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetően istváni sugalmazású."

A problémám:

Ez így dettó azt suggalja, mintha István egy akkora mezei tahó lett volna, akinek két értelmes gondolata nem volt a fiához, csupán sugallta (a szöveg alapján még ezt sem biztos, csak "feltehetőleg") a tartalmat, és helyette egy művelt papnak kellett azokat "felturbóznia" és értelmesen leírnia. --Vince ^blabla :-) 2006. augusztus 16., 18:44 (CEST)

Szerintem éppen azt sugallja, hogy a lényeg Istvántól származott, és az egyházi illető csak formába öntötte. Esetleg ha azt a „művelt”-et kivennénk az egyházi személy elől (fölösleges, mert egyértelműnek tűnik), akkor nem tűnne úgy, mintha Istvánt nem tartaná műveltnek a mondat. – Alensha  ^üzi 2006. augusztus 16., 19:11 (CEST)

Egyetértek Alenshával. Vince, valóban igazad van, a királyok nem voltak tahók, de ezt a szövegíró is tudja vélhetőleg. Akkoriban a királyok általában tényleg nem maguk írtak, s nem mert tahók voltak, hanem mert egyszerűen az az írnokok és papok dolga volt. Arra tartották az íródeákot, hogy írjon. A főlovászmestert sem azért tartották, mintha a király nem tudta volna gondozni a lovakat (valószínűleg egész jól értett a lovakhoz, hisz már fiatal korától kezdve tanították lovagolni, és ez igazából nem lehetséges a lovak mélyebb ismerete nélkül), hanem mert nem a király dolga a lógondozás. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. augusztus 17., 08:30 (CEST)

A szövegben azt kivántam kifejezeni, amit Alensha is kiértett belőle. A lényeg Szent Istvántól származott a pap csak megfelelő irodalmi formába öntötte. A feltehetőleg szó nem a sugalmazásra, hanem a szöveg megfogalmazójára vonatkozik. A sugalmazásra a vélhetőleg szó utal. Ezt azért szúrtam be, mert nem voltam ott és azok akik a szöveget filologiailag elemzték azok sem voltak ott. De úgy gondoljátok, töröljétek a vélhetőleg szót.

1. Tahóság: Abban a korban ritka volt az olyan uralkodó, aki irodalmilag művelt lett volna. Bár a kései legendák ettől némiképp eltérnek, valószínűleg István sem volt kivétel.

2. Művelt egyházi személy: Ami azt illeti ez egyáltalán nem tautológia. A középkor tele volt műveletlen egyházi személyekkel.  :)

Üdv, László

nem is arra értettem, hogy aki egyházi személy, az alapból művelt, hanem hogy aki az Intelmeket megfogalmazta, az alapból csak művelt lehetett :D – Alensha  ^üzi 2006. augusztus 17., 14:31 (CEST)

Ok, értem. Visszatettem. --Vince ^blabla :-) 2006. augusztus 18., 11:02 (CEST)

Lexikoncikk vagy tömjénezés?

El kellene dönteni, vajon mit akarunk.

Idézek egy mondatot:"István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán." Tessék mondani, ez hogy kerül ide? A magyar államiság kérdése ezzel tutira eldőlt?

A kereszténység felvétele, az igen, az döntő szerepet játszott a magyarság fennmaradásában. De ezt Koppány felnégyeltetésével nagy királyunk végleg elintézte?

Én az ilyen rajongói mondatokat a történeti részekből törölném és István jelentőségénél tárgyalnám, kevésbé romantikus pátossszal.--Linkoman 2006. augusztus 16., 18:55 (CEST)

Csatlakozom Linkoman javaslatához. Valóban jobb helye lenne a jelentőségét tárgyaló fejezetben, bár a tömjénezés kifejezést kissé túlzónak érzem. Üdv, László

---

Ennek a cikknek a linkje is bekerült a Startlap.hu heti hírlevelébe („Mit mond a Wikipédia Szent Istvánról?”) – Alensha  ^üzi 2006. augusztus 17., 23:44 (CEST)

Géza Szent István?

http://www.pserve.hu/rovas/rovas2.htm

Tanuljon meg olvasni az alulművelt szerző, a CNH-1-es Szent István-denár hátlapi felirata nem az a zagyvaság, amit összehány, hanem egyszerűen REGIA CIVITAS. Még szerencse, hogy nem a szócikkbe tetted be ezt a marhaságot. Data Destroyer 2006. szeptember 13., 01:53 (CEST)

Szerintem nézd meg jobban. A jelek nem igazán latinosak.

Nekem az is gyanus hogy az "m"-et "t"-nek kel ejteni. Ez a LATIN ÉRÁBAN nem nagyon szokás, inkább csak a pravoszlávban. Persze én is csak müveleődöm

És Giazé tényleg István(családja keresztneve) is és Duka a rangja is. Na de az érmét Szent Istvánnak tulajdonitják.

Vannak fura dolgok, de az érme akkor is érdekes, sokféleképpen el lehet olvasni a szöveget.

A közepén csillag szkíta szimbolum vagy egyszerüen csak nyolc nyilvessző?--Elder sun 2006. szeptember 13., 23:05 (CEST)

[1][2] én itt tanulok olvasni :)

Középkori érmék a Német-Római Birodalomból [3] Több helyen jól megfigyelhetők a kereszt szárai közé tett pontok. István pénzeinek analóg volta elég egyértelmű, nem kell mindjárt szkíta példákat hozni. Üdv, László

Nagyon jó!Kifordított Kelta v.(máltai)keresztre hasonlít.De a ⊥ςmEþHANVS REX oldalán mintha inkább a szélrózsa lenne(ha jobban megnézem mind2 érme mind2 oldalán). Persze egy kis fantáziával 2 keresztet is látok.--Elder sun 2006. szeptember 18., 19:59 (CEST)

Én szély szerint isteni ragyogásnak vélem. Egyébként ez a minta számos más árpád-kori pénzen is látható. Üdv, László

Szélrózsa :DD Sziglák, nem szélrózsa. Data Destroyer 2006. szeptember 20., 22:46 (CEST)

Bővebben: az az M az azért T, mert a t felső száráról két vonalka húzódik le. Amikor szerkesztesz, nézd meg a nagy T-t, ott is látni fogod. Az "isteni ragyogás" meg marhaság, a háromszögecskék sziglák, amik a pénzverőben az ellenőrzőjegyek szerepét töltötték be. I. András után már nem csak háromszögek, hanem kis keresztek, körök, stb. is használatosak voltak, nekem van vagy tíz András-denárom, mind más sziglával. Data Destroyer 2006. szeptember 20., 22:54 (CEST)

Tehát sziglák. Ma is tanultam valami újat, köszi. Üdv, László

A T később feltünt és a þ~(pth:nordik /zártszájjal kezdve fogakközöttinyelvel:fsz/úgy mint Feleki Kamil) is értem már. Korábbi érméken is lehet sziglát találni? --Elder sun 2006. szeptember 23., 10:54 (CEST)

?

Én csak meg akarom érteni a szöveget, de ezt nem tudom hová tenni: a somogy iricek szerint tőrbe csalták Ez helyesen talán így szól: a somogyi igricek szerint tőrbe csalták ? Na de ki találkozott közületek akármilyen igriccel ? vagy bennem van a hiba?--Kaboldy 2007. január 11., 18:34 (CET)

Cím

Miért nem „Szent István király” a szócikk címe? Ez az I. istvánozás a kommunizmus szülötte, előtte és utána is Szent Istvánként emlegették. Rosszul gondolom? Erre egyetlen forrásom az, hogy az összes nevét viselő intézményt átnevezték I. Istvánná, rendszerváltáskor meg vissza. Maat 2007. november 2., 22:19 (CET)

Az I. Istvánnak a II. Istvánhoz van köze, és nem a kommunizmushoz. X. Lajost se a francia kommunisták találták ki vagy a XIV-et.

Egy lexikonban helyes a szócikket a sorszámmal indítani, Szent István stb. pedig redirekt.

Kár túlpolitizálni ilyen terchnikai kérdéseket.--Lexi ^vita

A Szent azt hiszem a reformátusoknál nem megengedett (legalább is ezt tanították a suliban). Ezért egységesen ezt használják, ill. az egységes királyelnevéznek ez az alakja: I. István, II. Béla, stb. Szajci ^reci 2008. március 11., 16:03 (CET)

Kedves Szajci, nem egészen pontos, amit a reformátusok szent-felfogásáról írsz. Hiszem a szentek egyességét - ez a református imában is benne van. Egy friss idézet a reformatus.hu oldalról:"A Szent István templomban február 3-ig Itáliai emlékek Szent Erzsébetrõl címmel kiállítás látható. A kiállítást rendezte: Horváth Zoltán György Református Egyházközség 2440 Százhalombatta, Szent István tér 7."

De a lényeg az, hogy az I. István valóban semlegesebb elnevezés. Üdv.--Lexi ^vita 2008. március 11., 16:21 (CET)

Igen megtaláltam, hogy van helyesen: "A szentek tisztelete nem bűn de a hozzájuk való imádkozás helytelen." No ez nem volt eddig világos. viszont arra gondoltam még, hogy lehetne esetleg így: I. (Szent) István. Talán még ez is valamennyire semleges. Szajci ^reci 2008. március 12., 10:44 (CET)

Kedves Szajci!

Helyesled-e a XIV. (Napkirály) Lajos alakot? Komolyan gondolod-e, hogy át kéne neveznünk ilyen formájúra:

• az összes olyan királyt, ur. herceget stb. (majd Te megmondod, meddig), akinek vmilyen mellékneve lett? (tágabb változat)
• az összes olyan királyt, ur. herceget stb. (majd Te megmondod, meddig), akit szentté avattak? (szűkebb változat, de ebből is van jó pár, kezdve mindjárt Lászlóval)

P/c ^vita 2008. március 12., 12:41 (CET)

ez csak egy ötlet volt. Nem kell mindjárt kiakadni. Szajci ^reci 2008. március 12., 12:46 (CET)

Semmi kiakadás, semmi indulat: csak megpróbáltam végiggondolni. I. (Boldog) Károlyig el se jutottam…

P/c ^vita 2008. március 12., 12:50 (CET)

I. (Boldog) Károly

Kedves társaim, alapértelmezésben kerülném az ilyen "kevert" szócikkcímeket.

Indokolás: a Wikipédia nagy lehetősége a redirekt, ezért teljesen feleslegesnek látszik 2 nevet "összezsúfolni" eggyé, amit nyomtatott publikációkban még megértene az ember.

A királyok neve nem minden esetben tartalmaz sorszámot. Ha viszont tartalmaz, akkor a legrövidebb megjelölése ez az uralkodónak.

A megtisztelő nevek (pl. Szent) és az értelmezők vagy ragadványnevek (Boldog, Ferdeszájú) redirektként remekül működhetnek - de a sorszámot nem igénylik.

Tehát: I. István + Szent István (redirekt) + Vajk (redirekt).--Lexi ^vita 2008. március 12., 13:00 (CET)

Kereszténység?

Van egy kis gond Szt Istvánnal:

• Képes Krónika / Gesta Hungarorum / stb. krónikáink (tehát az ősgeszta sem) nem jelzik, hogy volt keresztelkedés. Egy vallást az ember nem vesz fel/vet le csak úgy, ráadásul a kereszténység felvétele minden más népnél ki van domborítva, nálunk ez hiányzik
• A krónikáink szerint Attila volt az első magyar király
• Krónikáink nem, vagy csak mellékesen jegyzik meg Koppányt, jelentőséget nem tulajdonítanak neki
• A magyarok túl gyorsan tértek meg, és régészeti leletek nem tanőskodnak arról, hogy mészárlások lettek volna erőszakos keresztelésről

Tudom jól, hogy a mai áláspont szerint a krónikák nem megbízható források (amit vitatnék, mert egyes időszakokat hitelesnek tekintenek, pl. Árpád-házi uralkodókat), de azért elgondolkodtatóak.

A fenti állítások csak akkor állnak meg, ha az ősvallásunk egy kora-kereszténység volt, amit könnyen át tudtak venni őseink. Abdul ^vita 2008. március 20., 14:50 (CET)

"A krónikáink szerint Attila volt az első magyar király"

Attila hun király volt, nem magyar. Azért találták ki, hogy a magyaroknak is legyen nagy őse, akire büszkék lehetünk. A hunoknak meg a magyaroknak pedig annyi közük volt egymáshoz, hogy mindkettő népcsoport Ázsiából jött. Crimea ^vita 2008. március 20., 14:55 (CET)