Vita:Horváth Ede

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Linkoman 17 évvel ezelőtt
Legyünk pontosak.
1989 előtt nem voltak "vállalatcsoportok", mert az állami vállaltokat trösztök, mint középirányító szervek fogták össze. A "vállalatcsoport" kifejezés a rendszerváltás óta használatos, mióta általánossá vált, hogy a vállalatok is alapítanak vállalatokat. (Ez persze korábban is, korlátozott formában, létezett, pl. leányvállalat, egyesülés).
Nem lehetett 1949-től MSZMP tag, mert az MSZMP 1956 októberében alakult. Horváth Ede a szocdem párt és a kommunista párt egyesülése után létrejött Magyar Dolgozók Pártja tagja volt, az MDP megszűnéséig.--Linkoman 2007. január 27., 18:36 (CET)Válasz


Horváth Ede nem volt kommunista? "Az MSZMP Központi Bizottságának póttagja 1957 - 1966 között, majd rendes tagja 1970-től 1989 szeptemberéig." Ez a hét legjobb vicce.
Persze, ha egyesek valamennyi kommunistát emberevő gyilkosnak látnak, akkor tényleg fucsa, hogy egy alapvetően tanulatlan ember hogyan lehetett hatásos gazdasági és politikai vezető egy időben.
A szociáldemokrata minősítés is vicces. Magyarországon nem volt szociáldemokrata párt a két párt egyesülésétől 1989-ig - azután több is lett, akik egymás lábára léptek, midaddig, amíg el nem jelentéktelendtek. Vicces tehát az állítás, hogy Horváth Edére a kommunista becsmérlő jelző lenne, a szocdem pedig nem.
Magyarország történetében 1949 és 1989 között nem volt szünet - Magyarország az Magyarország volt, olyan, amilyen. De ne esse nehezünkre méltatni egy Nyers Rezsőt vagy Horváth Edét - a maga helyén.
Magyaroszág egy állam volt egypárti renszerrel 1989-ig (Igy helyes) , állami tulajdoni túlsúllyal, ezért a kiemelkedő vállalatok vezetői is a pártállam hierarchiájhoz tartoztak, gyakran politikai funkciójuk is volt. Mint horváth Edének, burgert Róbertnek Tatai Ilonának, de. Orbán Istvánnak - soroljam?--Linkoman 2007. január 27., 19:00 (CET)Válasz