Vita:Holokauszttagadás/Archív01

fordítás

felesleges, sztem ezt a szócikket, így nem szabad megírni. Túl sok enbert sértenél meg azzal, hogy publikálod a holocaust tagadók nézeteit ill. idézel az írásaikból.--m3peti 2007. május 8., 03:05 (CEST)

NPOV-ban meg lehet, ha valakinek van rá ideje ilyennel tökölni. Csörföly D Csörföly D 2007. május 8., 03:16 (CEST)

Egy mondatot kivágtam: "Tulajdonképpen a törvény nem hivatkozik a holokausztra és nem tagadható félreérthetetlenül."

Ez a mondat figyelmen kívül hagyja a jogértelmezést. Bár a törvény nem említi meg szó szerint, viszont egy tágabb kategóriát említ - ebből az következik, hogy a jelenség ez alá vonható.

A "félreérthetetlenül" szintén tipikusan a jogértelmezést figyelmen kívül hagyó kifejezés. Pontosan azért van szükség föggetlen igazságszolgáltatásra egy jogállamban, mert az ellentétes nézetek, érdekek, indulatok esetenként eltérő jogértelmezésben is megjelennek. Bármely jogszabállyal kapcsolatban keletkezhetnek jogértelmezési viták, még a leginkább egyértelmű rendelkezésekkel kapcsolatban is.

Ezért erre a mondatra a cikkben nincs szükség.--Linkoman 2007. május 9., 13:05 (CEST)

Spanyolország 2007 októberében törölte el a holokauszttagadás büntethetőségét. Olaszország 2007-ben utasított el egy holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tevő törvényjavaslatot, amely 4 évig terjedő szabadságvesztéssel javasolta büntetni azt. Hollandia 2006-ban elutasított egy törvénytervezetet amely 1 évig terjedő szabadságvesztést indítványozott. Ezt megelőzően az Egyesült Királyság két alkalommal utasított el holokauszttagadás büntethetőségének bevezetését indítványozó törvényt. Dánia és Svédország szintén elutasította a holokauszttagadás büntethetőségét. A szöveg erről az angol nyelvű erősen kampány ízű oldalról való. A fejezet címe Laws against Holocaust denial . Svájcot ezek is tévesen tüntetik fel a holokauszttagadást büntető országok között.– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. február 27., 17:05 (CET)

Holokauszttagadás ellenes törvények, mint hivatkozott oldal (Törvénnyel a holokauszttagadás ellen)

Már csak Izrael és Lengyelország fordítása van hátra: Szerkesztő:Fejszés/Holokauszttagadás ellenes törvények Az Izraeli törvény fordítását szívesen átengedem másnak. A lengyel törvény fordításához sem ragaszkodom. A lengyel törvény érdekes. A valóságnak nem megfelelő tagadást tiltja.

Ennek a lapnak lapnak a formájából indultam ki. Tartalmilag nem mindenben követtem az eredeti oldalt, mivel erősen kampányízű oldalról van szó, amely ott is tagadást tiltó törvényt akar látni, ahol csak a gyűlöletre izgatást titlják. Ahol tehettem, ott csak a hivatalos törvény forrásokból fordítottam és kerültem fordítás fordítását. Olvasható, szerkeszthető-e ez a lapom: Szerkesztő:Fejszés/Holokauszttagadás ellenes törvények másoknak is?– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. március 1., 12:36 (CET)

Van egy-két fordításra váró angol szöveg a "Törvénnyel a holokauszttagadás ellen" részben, amely olyan állításokat tartalmaz, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Csak szólok. A BBC szerint ezek azok az európai országok, ahol a holokauszttagadást büntetik:

• Austria
• Belgium
• Czech Republic
• France
• Germany
• Lithuania
• Poland
• Romania
• Slovakia.

Szerintem is csak ezek az országok tartoznak ebbe a körbe. Tehát Olaszország sem! A többi, az oldalon ide sorolt ország pl. Svájc - jelenlegi magyar szabályozáshoz hasonlóan - csak a valamely (faji, nemzeti, stb.) csoport tagjai elleni gyűlöletre uszítás bünteti. Magát a tagadást nem.– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. március 5., 18:44 (CET)

Kategória:Áltudományok?

A holo. tagadás miért lenne áltudomány? Egyrészt nem önálló tudomány, csak egy történelmi kérdésben elfoglalt olyan álláspont, amit a történészek elsöprő többsége cáfol. A Karl Popper féle tudományelméletet alapul véve éppen akkor lenne áltudomány, ha a történettudomány érveivel nem lehetne „falszifikálni”. Ugye nem ez a helyzet? Egy kicsit perverz dolog pont azokat vádolni áltudománnyal, akik egy tudományosnak vallott állítást próbálnak megkérdőjelezni, falszifikálni, de ezt hatóságilag tiltják meg nekik, és börtönbe csukják érte őket. --Villanueva 2007. május 23., 16:33 (CEST)

A 2006/06-os Kommentár-ban volt egy elég nívós cikk az áltudományokról általában és ott eléggé jól ki volt fejtve, hogy a Holokauszttagadés miért is az. "Az alábbiakban amellett érvelek, hogy valójában nincs is sok tudományos vonzata a vitának, a holokauszttagadás vagy revizionizmus nem a történeti relativizmus sokszor gyümölcsöző programjának terméke, hanem egyszerű hazugság, tudatosan rosszul művelt tudomány." Linkelem pdf-ben, ha érdekel. --salander 2007. május 23., 16:41 (CEST)

Köszönöm a linket, elolvastam, de nem találtam benne annak igazolását, hogy a h. t. áltudományos módszereket használna. Azt állítja, hogy a h. t. szándékos hazugság abból a célból, hogy bizonyos embercsoportokban gonosz szenvedélyeket ébresszen. Én nem vagyok szakmabéli, így nem tudom eldönteni, hogy egy tudományos(nak szánt) állítás mögé a rosszindulat feltételezése és ezen az alapon való negálása a (valódi és nem ál-) tudomány módszerei közé tartozik-e vagy sem. Szerintem a hazugságot megcáfolni, nem megmagyarázni kell. --Villanueva 2007. május 23., 19:29 (CEST)

A holokauszttagadók véleménye

Az odaillő cáfolatokkal szerintem egyértelműen meg kell jeleníteni a holokauszt revizionisták véleményeit és azok cáfolatait is. Ez szükséges a semlegseség fenntartásához, ami jelenleg NEM jellemző a lapra. Ugyanis kizárólag az egyik fél érveit ismétli.

Természetesen a habzószájú gyűlöletbeszédeknek nincs helye, de sehogy sem nevezhető semlegesnek egy olyan szócikk amiben az egyik fél részéről 3 idézet van, a másik fél véleményéről meg egyetlen szó sem volt eddig!!!

Amennyiben a wikipedia komolyan gondolja a semlegességet úgy azt erre az esetre is alkalmazni KELL.GaborV 2007. július 22., 04:16 (CEST)

Forrásokkal alá kellene támasztani ezt a szövegrészletet, ez így pillanatnyilag saját kutatásnak tűnik (mellesleg tele tárgyi tévedéssel). – KovacsUr 2007. július 22., 19:17 (CEST)

Pár dolgot revertáltam, amit beleírtak. Főleg a „Ha Auschwitz halálgyár volt, miért volt még bordélyház is?” vágta ki a biztosítékot. Ja, mert a zsidó nőknek olyan marha nagy élvezet lehetett, hogy odakényszerítették őket... – Alensha ^{üzi m} 2007. december 26., 02:20 (CET)

Erősen antifasiszta szöveg, tehát nem pártatlan. {{SN}} kellett, még ha ezért lenáciznak is. Messiah ^vita 2008. január 15., 02:37 (CET)

A holocaust-revizionisták érvelései szakasz teljes egészében nagyon gáz ciki, a revizionistáknak is, és a velük vitatkozóknak is olyan állításokat tulajdonít, ami nem felel meg sem a valóságnak, sem a vélekedéseiknek. Ideiglenesen az egészet ki kéne venni a cikkből, mert félrevezető. – Villanueva ^vita 2008. január 15., 10:00 (CET)

A holokauszt-revizionisták vélekedése szerint ezek a vádak nem állják meg a helyüket szakasz elnagyolt és ezáltal a revizionisták elleni előítéletet látszik felkelteni. Nem említi, hogy a revizionisták - a korabeli kortárs amerikai jogásztársadalom több prominens képviselőjéhez hasonlóan - nem tekintik a Nürnbergi eljárást valódi pernek és az ott felvonultatott vádakat hitelt érdemlőnek az alábbiak miatt:

- A vádakat vád képviselője nem volt köteles egy a polgári életben megszokott büntető eljárás során elvártaknak megfelelően bizonyítani. Pontosítva, a vádirat összeállításában résztvevő országok által benyújtott "bizonyítékokat", mivel egy állam állította ki, okiratnak tekintették. Az okirat eredetiségét tartalmának valóságtartalmát nem kell bizonyítani egy bírósági eljárásban. Magyarországon sem.

„A A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA 2/2004.BJE.szám alatt szereplő Jogegységi Határozat

Az okirat bizonyítás, hitelesítés céljára készült irat. Fogalmát a Pp. 195. §-a határozza meg, mely szerint az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.

A közokirat bizonyító ereje abban áll, hogy az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja

- az okirattal tanúsított adatok és tények fennállását vagy fenn nem állását. Így a hatóság által vezetett anyakönyv közhitelesen igazolja a benne foglalt adatok valódiságát (anyagi bizonyító erő);

- az okiratban foglalt határozat, intézkedés tartalmát, annak megtörténtét, az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint azt, hogy az érdekelt személy a nyilatkozatot mikor és milyen módon tette meg (alaki bizonyító erő). A közokiratba foglalt hatósági határozatnak, intézkedésnek és nyilatkozatnak anyagi bizonyító ereje nincs, mert a benne szereplő tények valódiságát nem bizonyítja.

”

„London Charter of the International Military Tribunal, V. POWERS OF THE TRIBUNAL AND CONDUCT OF THE TRIAL a bizonyíték kezeléséről szóló cikkelyei Article 19. A Törvényszéket nem fogják kötni a bizonyítékkal kapcsolatos technikai szabályok. A lehető legnagyobb mértékben elfogad és alkalmaz eredményes és nem technikai eljárásokat, valamint elfogad bármely bizonyítékot, amely bizonyító erejűnek tűnik.

Article 21. A Törvényszéknek nem kell bizonyítékot kérnie köztudomású tényekkel kapcsolatban, de figyelembe veszi azokat. Szintén figyelembe veszi a hivatalos kormány dokumentumokat és az ENSZ jelentéseit, valamint a különböző országokban a háborús bűnök kivizsgálására felállított bizottságok ténykedéseit és dokumentumait, katonai vagy az Egyesült Nemzetek bármely más törvényszékeinek a feljegyzéseit és megállapításait. ”

- A vádirat jellegéből következően a védelemnek kellett bizonyítania, hogy a vádak alaptalanok. Ugyanakkor a védelem munkáját minden eszközzel akadályozták.

- Amennyiben a zsidó holokauszttal kapcsolatos állítások egy része nem igaz, akkor elvileg a fennálló törvények alapján, azok akik új hamis "bizonyítékokat" halásznak elő, hamis vád és közokirat-hamisítás vádjával bíróság elé állíthatóak lehetnének. Kérdés, hogy ki vállalná ennek az anyagi és büntetőjogi(hamis vád) vonzatait.

A Nürnbergi Per előkészítésével megbízott Robert H. Jacksonnak a kinevezése előtti jogászi ellenvéleménye a következő volt: Ha politikai okokból le akarjuk lőni a németeket, ám legyen, de ne bujtassuk ezt egy bírósági tárgyalás mögé. Ha mindenáron ki akarsz végezni egy embert, arra nem egy bírósági tárgyalás a megfelelő alkalom. Úgy gondolta, hogy a világ nem tisztelne olyan pereket, amelyeket eleve kész ítéletekkel szerveznek. Az ilyen eljárások a törvények megvetéséhez vezetnének ezért a jogot tisztán kellene megőrizni ezektől. A véleménye az volt, hogy ha a vádlottakat ki akarják végezni, akkor a kivégzések tisztán katonai vagy politikai döntésre történjenek. Jackson a Truman elnök által történt kinevezése után elveit feladni látszott. Részt vett a Nürnbergi perek előkészítésében, valamint ezen eljárások alapjául szolgáló A Nemzetközi Katonai Törvényszék Londoni Chartája megalkotásában, a vádirat összeállításában, de a tárgyalásokon már nem. A Londoni Charta létrehozásában a győztes hatalmak képviselői vettek részt. A charta célja: visszamenőleges hatállyal alkalmazni kívánt új nemzetközi katonai törvények és törvényszéki eljárások lefektetése. Egy rengeteg forrást felvonultató könyv a témáról : David Irving Nuremberg the Last Battle (Focal Point)

London Charter of the International Military Tribunal

David Irving is in the first rank of Britain’s historical chroniclers – (THE TIMES) – Fejszés 2010. február 17., 10:12 (CET)

Törölhető

Összevontam a holokausztrevizionizmus szócikkel, szerintem törölhető. blogadmin 2007. augusztus 28., 20:22 (CEST)

A holocaust-revizionisták érvelései cmű cikket kegészítettem

Megpróbáltam rendezetebb formába hozni több kevesebb sikerrel. A cikk még így sem 100%-os de több minden kiderül belőle mint eddig. Matyi10 ^vita 2008. február 21., 16:25 (CET)

Cenzúrázott részek

Még mindig azt gondolom, hogy a holokausztrevizionizmus név jobb volna, tudniillik mi így hívjuk. A holokauszttagadás hülyeség, nem tagadjuk a holokauszt megtörténtét, hanem annak méreteit és okait vizsgáljuk. Ezért a jelenlegi név félrevezető és csaló. Kérem tehát egyértelműsítés elhelyezését a szócikkben. Alapul szolgálhat az én 2007. augusztus 29., 12.06-os változatom, mely – nem meglepő módon – szinte teljesen át lett írva. Tessék csak megnézni, mi maradt ki a mostani szócikkből:

A revizionista általában nem vonja kétségbe, hogy a II. világháborúban sokan elpusztultak a koncentrációs táborokban, többségük pedig zsidó volt. A haláluk okait azonban nem megtervezett és parancsra végrehajtott népirtásban, hanem az ellátási nehézségekben és betegségben (főleg tífuszban) látják.

       :* A revizionisták nem kívánják kisebbíteni a III. Birodalom esetleges bűneit, a halottak emlékét tisztelik és nem bagatellizálják el a veszteségeket.
       :* Nem tagadják, hogy a náci Németországban diszkriminálták a zsidókat, és koncentrációs és munkatárborokba gyűjtötték őket. Csupán úgy vélik, hogy a táborok célja nem a likvidálás, hanem a munkára bírás volt.
       :* Nem hisznek a gázkamrák és egyéb tömegirtó eszközök létezésében.

A jelenlegi változat nem semleges, sérti a Wikipédia alapelveit. Míg én pontokba szedve fölsoroltam érveink legkisebb, legegyszerűbb elemeit, addig most látszik is, milyen összeszedetlenül és kétségbeesetten állnak ellen és magyarázzák ki és át. Tessék megérteni: a Wikipédiának nem feladata ítélkezni, nem kell megmagyarázni, hogy miért hülyeség az, hogy szerintünk a Zyklon–B nem ölhet így embert, hiszen húszórás felszívódása van és nem gáz, hanem granulátum

Szintén érdekes, hogy érvek, bizonyítékok vagy szavazás nélkül törölték az én változatomban még szereplő híres revizionista zsidók listáját. Kellemetlen, tudom, de tényszerű. – Blogadmin ^vita 2008. április 4., 17:21 (CEST)

Kivágott rész

„Magyarországon a szélsőjobboldali csoportokon kívül szkinhed szervezetek és a metapedia nevű neonáci internetes oldal hirdett holokauszt-tagadást és zsidógyűlöletet. Ezek az oldalak egyúttal Izrael állítólagos világuralmi törekvéseit is állítják.”

én vágtam ki: – Villanueva ^vita 2009. május 28., 20:21 (CEST)

Ez sajnos tény. Az utóbbi időben rendkívül erős az Izrael-ellenesség és zsidógyűlölet Magyarországon, ok nélkül. Azonkívül a budai események miatt felvetődött a holokauszttagadás büntetése. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. május 29., 08:11 (CEST)

„Az utóbbi időben rendkívül erős az Izrael-ellenesség és zsidógyűlölet Magyarországon, ok nélkül.” Biztos vagy abban, hogy ok nélkül? 84.1.198.144 (vita) 2009. május 29., 08:16 (CEST)

Nehogy azt mond, hogy Izrael l akarja rohanni Magyarországot, mert ez blamázs! Ugyanúgy ne hozd ide az izraeli-palesztin konfliktust sem, mert annak a magyarokhoz semmi köze nincs. Több ok miatt is, amit itt nem kell részletezni, egyrészt mert a palesztinok nem ártatlan bárányok. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. május 29., 08:22 (CEST)

1. Ha valami tény, akkor nem elég, hogy azt mondjuk: ez tény, hanem valamilyen normális forrással alá is kell támasztani.
2. Ez a cikk a holokauszttagadásról szól, nem pedig az antiszemitizmusról, vagy Izrael állam politikájának megítéléséről. Lehet ezek között a dolgok között kapcsolatot feltételezni, de akkor ezt rendesen ki kell fejteni, és főleg megbízható forrásokkal alátámasztani.
3. Lehet, hogy „az utóbbi időben” erős az Izrael-ellenesség, de ne ez határozza meg a cikkeink tartalmát, mi nem valami aktuálpolitikai sajtóorgánum vagyunk, hanem egy enciklopédia.
4. Könyörgöm, miért hozod ide a szerencsétlen Metapédiát? Ha már itt tartunk, van egy csomó sokkal olvasottabb, fontosabb, színvonalasabb netes orgánum, ami revizionizmussal foglalkozik. Itt van mindjárt a Kurucinfó, aminek elég tekintélyes rovata van Holokamu-dosszié címmel, amit valószínűleg ezerszer többen olvasnak, mint a Metapédiát. Vagy ennek is szeretnél egy kis reklámot csinálni? – Villanueva ^vita 2009. május 29., 09:39 (CEST)

Ha forrást akarsz olvasd el a metapédiának a holokausztról, a náci vezetőkről és a többi ezzel kapcsolatos dologról szóló cikkeit. Ezt az oldal tiltó listára vették, tehát még egy tény ami emellett szól. Nem reklám ez, ahogyan ha a kuruc.inforól írunk azt is lehetne reklámnak nevezni. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. május 29., 10:15 (CEST)

Kösz, nem vagyok rá kíváncsi. Mint tudod, a WP szabályai szerint nem használhatunk elsődleges forrást. Ha azt állítod, hogy X. Y. költő neoposztkubista stílusban ír, ahhoz nem elég azt felhozni forrásként, hogy tessék elolvasni a műveit, a napnál világosabb hogy neoposztkubista, hanem kell találni egy megbízható forrást, ami ezt állítja. Természetesen ettől függetlenül lehet, hogy teljesen igazad van, de az itt senkit sem érdekel.

Az a tiltó lista az micsoda? Én erről nem tudok. De abból, hogy valamit valakik tiltanak, ugye nem következik, hogy az holo-tagadás?

– Villanueva ^vita 2009. május 29., 10:38 (CEST)

Tévedsz, elsődleges forrásokat is felhasználhatunk a Wikipédiához, a rájuk vonatkozó szabályok betartásával. Olvass utaána! – Peyerk ^vita 2009. május 29., 11:00 (CEST)

hol? – Villanueva ^vita 2009. május 29., 11:11 (CEST)

Kezdheted mondjuk a saját állításod forrásában – Peyerk ^vita 2009. május 29., 11:40 (CEST)

Javaslom tegyél egy próbát és próbálj ide belinkelni egy metapédiás lapot, nem fogja engedni, mert nem megy át a szűrőn. Ez az oldal nem egyszerűen tagadja a holokausztot, ennek a repertoárjában egy csomó szélsőséges dolog benn van. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. május 29., 10:40 (CEST)

Megjegyzés

Őszintén szólva nem értem, miről szól a vita, valaki elmagyarázhatná tömören.

A cikk - már nem először írom le ebben a témában -, hallatlanul összegányolt és trehány. Nem azon kéne vitázni, hogy kell-e (kell), létezik-e (igen), se nem a mai magyar közállapotokról, aminek ehhez semmi köze. Max a végén egy alfejezetben lehetne megemlíteni a magyar vonatkozásait (végülis így korrekt), amik azonban lényegében elenyészők a nemzetköziekhez képest, mert csak szerény átvételek.

„egyetlen olyan, Adolf Hitler vagy más nemzetiszocialista vezető által kiadott parancs vagy hivatalos dokumentum nem ismert, amely a zsidók fizikai megsemmisítésének szándékára utalna.” -- Amennyiben ismerjük azt a köztudomású tényt, hogy Hitler a saját parancsairól semmiféle dokumentációt nem készített és hogy ezeket zártkörű megbeszéléseken, Luther után szabadon, „Asztali beszélgetések” közepette adta ki, vagy inkább mondta el, ezen nincs mit csodálkozni. Egyébiránt pedig létezik a Wannsee-i dokumentum (remélem, jól írtam). Pluszba vegyük hozzá a nácik intenzív iratmegsemmisitő tevékenységét a háború végén. Ez az érv lényegében erre épül.

És kivételesen - egészen kivételesen - egyetértek egy fentebbi hozzászólóval, hogy van különbség a tagadás és a revizionizmus közt, és ezt szépen ki kéne fejteni.

A „Robert Faurisson professzor” és hasonlók általi érvek helyből cáfolhatóak. Iszlám forrásból pedig itt hadd ne idézzünk már. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 29., 10:19 (CEST)

Nekünk itt nem az a feladatunk, hogy igazoljuk vagy cáfoljuk a holo-revizionizmus/-tagadás téziseit, hanem hogy a jelenségről/irányzatról lehetőleg értelmes, lényegre törő ismertetést írjunk. Ebből a szempontból látom aránytévesztésnek a Metapédia nevű jelentőség nélküli izé szerepeltetését, de valóban, ez legyen a cikk legnagyobb hibája. De azért ha javítani nem tudunk rajta, legalább ne rontsuk tovább. – Villanueva ^vita 2009. május 29., 11:03 (CEST)

Most, hogy a balfék körzet nálunk is törvénybe iktatta a holokauszttagadás büntethetőségét, meg kéne várni, amíg Sólyom László normakontrollra nem küldi Mesterházyék törvényét. Addig foglalkozzunk a Télapóval. Amíg lehet. Már készül az új Btk. módosítás:

„269/D § Aki nagy nyilvánosság előtt a Télapó méltóságát azáltal sérti, hogy a Mikulás és a világító vörös orrú rénszarvasa, Rudi létét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” ”– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. február 23., 21:34 (CET)

Helló! itt szabad rövid kommentet hozzáfűzni? Találtam a cikkben egy mondat (részt): "vagy annak tagadása, hogy a szisztematikus pusztítás áldozatainak száma hatmillió körüli volt." Bizonyított tény hogy annyi nem lehetett. Akár holokauszt tagadó vagy állító valaki azt azért tudnia kell hogy az Auswitzi tábor áldozatainak száma hivatalosan a háború végén 4millió volt 1991ben hivatalosan változtatták ezt az adatot 1.1 millióra!!! Ami az emléktábla lecserélésével is járt. És szintén a témával kapcsolatban jegyzem meg a valóságban 300ezer volt (Nemzetközi Vöröskereszt és ez már nem Auschwitz hanem az összes tábor adata) ez szintén hivatalos adat.

Az eredeti, az áldozatok számának nemzetiségi megoszlására vonatkozó szovjet álláspont szerint az áldozatok 2/3-a lengyel és szovjet állampolgár volt. A zsidó áldozatok aránya 1/3, akik többségükben Magyarországról érkeztek. A halotti könyveknek csak egy része maradt Auschwitzban. Ezek nagyon durva, elképzelhetetlenül nagy ember veszteségekről tudósítanak, de ezek az alultápláltság és járványok miatt bekövetkezett veszteségek is jóval 100 ezer alatt maradtak. A halotti könyvek másik részét a szovjet elvtársak magukkal vitték . Ma már valószínűleg ezek a könyvek is kutathatók. Nem valószínű, hogy ezek a könyvek túl sokat adnának hozzá az áldozatok hivatalosan alátámasztható számához. Ellenkező esetben már régen elérhetők lennének. – A széles fejszés :-) 2010. február 16., 11:54 (CET)

"hogy ez a tömeggyilkosság úgynevezett haláltáborokban, tömeges kivégzőeszközök felhasználásával, gázkamrákban történt" -Akik e témával foglalkoznak gondolom ismerik Rudolf Germar német vegyész nevét is akit egy holokauszttagadási ügyben védőként kirendelt ügyvéd bízott meg egy vegyészeti elemzés elkészítésével. Sem Germar, sem pedig az őt követő vegyészek egyike sem tudott értékelhető cianid nyomokat kimutatni az állítólagos kamrák falában, kizárólag a fertőtlenítő helyiségekben. a Vizsgálatot (bár számadatot sajnos nem tudok) de már rengetegen elvégezték. És orvosszakértői vélemények tömkelege mondja ki, idézem az egyiket (többi is hasonló): "Nem találtunk egyetlen, bizonyíthatóan cianidmérgezésben elhunyt áldozat holttestét, sem annak földi maradványait." -mert állítólag ez még csontból is kimutatható.

Mielőtt törölnétek a hozzászólásom nézzetek majd utána. Köszi.

Magyarországi statisztika

Egy felmérést szerint Magyarországon a lakosság 12%-as tagadja a holokausztot, ez valamivel több mint egy tizede az összlakosságnak. A megkérdezetteknek nem mindegyike „náci,” vagy pedig „radikális nemzeti” szellemű. Példának okáért ismerek olyasvalakit, aki őskommunista beállítottságú és vak fajgyűlölő. A megkérdezettek azon része, aki nem szélsőséges nézeteket vall, úgy indokolta holokauszttagadását, hogy a zsidók azért találták a ki holokausztot, hogy népszerűsítsék magukat a világon.
Vannak viszont olyanok is nem kis számmal, akik hajlanak a holokauszttagadásra vagy ezen indokok miatt, vagy mert azért, mert a szélsőjobb és az ún. radikálisok néhány sztárja szerintük „felvilágosította” az embereket az utóbbi időben. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. október 27., 08:24 (CET)

Forrás? (egyébként én is hallottam valahol) Szajci ^reci 2009. október 27., 08:37 (CET)

Híradóból. De kereshetek hozzá mást is, ha rajt van az interneten. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. október 27., 08:39 (CET)

A Szonda oldalán olvasható, ő készítette a felmérést. A fiatalok között tapasztalható sok, de ismeretes, hogy sokan vannak itt olyanok, akik valamilyen szélsőséges csoport, vagy a radikálisok hívei, esetleg tagjai. Fontos velük kapcsolatban megjegyezni, hogy egy pár éve, amikor még nem volt túl nagy szám ez a mostani nemzetieskedés, a címlapokon volt egy neonáci felvonulás Budapesten, amely ellen sokan tüntettek. Egy pszichológus a Napkeltében elmondta, hogy számos szülő bűne, hogy a fiatalok ide sodródnak. Tudniillik Hitlert is az apja vadul verte és az anyja nem védte meg, s ezért lett olyan, amilyen. A nácik és a szélsőségesek ilyen gyerekeket keresnek.
A másik része a holokauszttagadóknak alulképzett, őket könnyen befolyásolja bármi. Láttam már olyan egyént, aki a közismert egyenruhában (fekete dzseki, csizma, árpádsávos ing) járkált, de az alapfokú műveltsége teljesen hiányzott, szerinte minden könyvet, ami „nemzetietlen, hazafiatlan, cionista” el kell égetni, ebbe persze belesorolt minden könyvet, ami világon van, csak a „vezetőiknek” a művei a számára elfogadható irodalom.
A felmérés azt is megállapította, hogy ezek a személyek döntően férfiak. Egyébként szociológián az egyetemen foglalkoztunk hasonlóval, elsősorban abból szempontból, hogy az alulképzettség mihez vezet. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. október 27., 08:48 (CET)

Itt a teljes cikk a felmérésről. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. október 27., 08:52 (CET)

Volt egy másik felmérés is még korábban, hogy mennyire elterjedt az antiszemitizmus a fiatalok körében. Kérdeztek egyetemistákat és gimnazistákat is. Elsősorban Budapesten igen sok fiatalt találtak aki „vallja az antiszemita nézetét,” de(!) amikor azt kérdezték tőlük, hogy tudja mi az antiszemitizmus és mi a zsidóság, nagyon kevesen tudtak konkrét választ adni. Nyilván ez is tanulatlanságot mutat, mert mások képesek őket befolyásolni. Valószínű, hogy a szélsőségesek között is alig akad olyan aki ismeri a zsidó kultúrát és Bibliát is olvass egyáltalán. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. október 27., 08:55 (CET)

Ezeket a felméréseket meglehetős óvatossággal kell kezelni, mivel sok esetben politikai érdekek vagy egyéni- v. csoportfélelmek, előítéletek befolyásolják a készítőiket, és az eredmények sokszor vitatottak, ld. [3]. Egy tapasztalt intézet simán össze tudja állítani úgy a kérdőívet, hogy a kívánt választ adók aránya igénytől függően, tág határok között legyen beállítható. Csak tudni kell jól kérdezni. Az egyetemek, főiskolák szociológiai előadásait érdemes hasonló kritikai attitűddel kezelni. ♥♥♥ Gubb ✍ 2010. február 13., 10:44 (CET)

Ha a felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi időben nőtt az antiszemitizmus, az három dolgot jelenthet:

1. a zsidók az utóbbi időben utálatosabbak lettek
2. a nemzsidók az utóbbi időben utálatosabbak lettek
3. a felmérést végzők az utóbbi időben utálatosabbak lettek

– Villanueva ^vita 2010. február 13., 12:44 (CET)

A holokauszttagadó fiatalok növekvő száma nyilvánvalóan a növekvő internet használattal függ össze. Addig amíg fiatalkoromban német-ellenességre nevelt a hivatalos média és a koncentrációs táborok történetét csak a hivatalos forrásokból ismerhettem én sem foglalkoztam azzal, hogy a belém diktált tényállításoknak van-e bármi alapja, bizonyítéka. Manapság a fiatalok nagy számban és hatásosabb módszerekkel tanulják az angol nyelvet mint korábban. Az angol nyelv ismerete nélkül aligha kutatható a téma. Meggyőződésem, hogy ez az eset, amikor a fadzsi(kérdés) visszanyal. Addig amíg a fiatalság nem volt arra kényszerítve, hogy (Pokorninak hála) iskolai tananyagként tanulja a zsidó holokausztot, addig nyilvánvalóan kevesebb fiatalt került olyan helyzetbe, hogy megkérdőjelezze a tananyag valóságtartalmát.– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. február 22., 10:17 (CET)

Az, hogy a holokauszt tagadók többsége férfi magától értetődő. Egy kisgyermekekkel és az édesanyjukkal végzett pszichológiai kísérlet szerint a kislányokat az anyjuk maga körül tartja, míg a kisfiukat arra ösztönzi, hogy ne az anyja körül sertepertéljen, hanem fedezzék fel a környezetüket. Úgy is fogalmazhatnék, hogy egy hím oroszlán nagyobb valószínűséggel barangol el holokauszt hívő falkától, mint a nőstények.:-)

Ami a képzettség - alul képzettség kérdését illeti.. Számtalan alul képzettel találkoztam, aki fenntartások nélkül hisz a holokausztban (tehát üdvözül). Egyetlen egy olyan magasan képzettel nem találkoztam az internetes fórumokon, aki képes volt cáfolhatatlan bizonyítékokkal alátámasztani hitét/meggyőződését. – A széles fejszés :-) 2010. február 16., 11:55 (CET)

A képzettség valóban lényeges dolog, de ettől szinte függetlenül, a valamilyen közösséghez való tartozás kényszere is könnyen rávesz embereket arra, hogy állítson valamit, amiről csak féligazságokat tud. Az olcsó szimpátiakeltés, és az érvényesülési lehetőség egyik módja a bólogatás, és a „menő” vélemény hangoztatása. A felmérések eredménye mindenképpen nagyon torz. Stewe ^Feedback 2010. február 24., 13:24 (CET)

Törvénnyel a holokauszttagadás ellen

"A holokauszt bárminemű megkérdőjelezése, vitatása és tagadása az alábbi országokban büntetőjogilag büntetendő" kitétel enyhe túlzás. Javaslatom az, hogy az ilyen nagy ívű hangzatos kijelentések helyett az országonként felsorolt törvényeknél legyen leírva, hogy milyen logika alapján büntethetők általuk a holokauszt tagadás.

A Németországi büntetőtörvénykönyvet megnéztem. Az "Auschwitzlüge"-ként hivatkozott StGB § 194 vonatkozó részei (1. 2.) egy tisztességes bírósági eljárás esetén eredendően nem lennének alkalmasak a veszedelmes holokauszttagadó "gondolatbűnözők" elleni keresztes hadjáratra. Ha a gyakorlatban mégis vissza lehet vele élni (erre vonatkozóan egyre több hír lát napvilágot), akkor szerény véleményem szerint, valami másodlagos frissességű bűzforrás rohad az ottani államgépezetben. – Fejszés 2010. február 17., 10:03 (CET)

Az Auschwitzlüge-ként hivatkozni a (Strafgesetzbuch) StGB § 194 (1. 2.) -re leegyszerűsítő és ponygyola . Annál is inkább az, mivel nem kizárólag a nemzeti szocialista éra alatt elkövetett bűnökre vonatkozik, hanem más diktatórikus és önkényuralmi kormányzatok (DDR) által elkövetett bűnökre is vonatkoztatható. Véleményem szerint az Auschwitzlüge kifejezés ne szerepeljen zárójeles kifejezésként a StGB § 194 (1. 2.) mellett , mivel nem ez a neve. Emellett a törvényi hely felsorolás nem teljes. A hivatkozásnak szerintem így kellene kinéznie Németország ( StGB § 194 (1. 2.) , StGB § 130 ). Azt, hogy a StGB § 194 (1. 2.) törvényt az antifák a mindennapokban Auschwitzlüge néven hivatkozzák a forrás hivatkozás leírásában kellene leírni.

Az oldalt nem kívánomtam szerkeszteni. Ennek legfőbb oka egy a Nickor Project oldalra való hivatkozás. Nevezett oldal igen gusztustalan és kegyeletsértő feltételezésekkel próbálja igazolni álláspontját. Ezt az álláspontot sem hivatkozni, sem megtárgyalni nem vagyok hajlandó. – Fejszés 2010. február 17., 22:34 (CET)

A cél érdekében készítettem egy fordítást:

StGB § 130 Volksverhetzung (Izgatás) (Strafgesetzbuch, Besonderer Teil (§§ 80 - 358) 7. Abschnitt - Straftaten gegen die öffentliche Ordnung (§§ 123 - 145d) )

(1)Az aki a közrend megzavarására alkalmas módon ,

1. gyűlöletre bujt a népesség tagjai ellen vagy velük szemben erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy

2. mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza, három hónaptól öt évig terjedő elzárással büntetendő.

(2) Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az

1.aki olyan írásokat, amelyek gyűlöletre bujtanak a népesség része vagy egésze, nemzetiség, emberfajta, vallás vagy nemzeti karakter meghatározta csoport ellen, illetve ellenük erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait vagy egy a már említett csoportot szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza,

a. terjeszt,

b. nyilvánosan kiállít, közzétesz, bemutat vagy egyéb módon hozzáférhetővé tesz.

c. 18 év alatti személy számára felkínál, átad, vagy hozzáférhetővé tesz,

d. előállít, szállít, beszerez, raktáron tart, felkínál, hirdet, feldicsér , importálni vagy exportálni kezd azért, hogy azokat vagy azokból kinyert részeket az a-c pontokban leírtak értelmében használjon, illetve egy más hasonló felhasználást lehetővé tegyen, vagy

2. Az 1. pontban megjelölt tartalmak bemutatása műsorszórással, média- vagy távközlési szolgáltatásokon keresztül.

(3) Öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az aki valamely a nemzetiszocializmus uralma alatt megtörtént, a nemzetközi büntetőtörvénykönyv(?) (Völkerstrafgesetzbuch) 6. 1. (népírtásra vonatkozó) bekezdésében megjelölt cselekményt nyilvánosan vagy összejövetelen helyesel, tagad vagy kisebbít, oly módon, hogy az alkalmas a közrend megzavarására.

(4) Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az aki nyilvánosan vagy összejövetelen a köznyugalmat az áldozatok méltóságát sértő módon azáltal zavarja, hogy a nemzeti-szocialista diktatúrát és önkényuralmat helyesli, dicsőíti vagy igazolja.' – Fejszés 2010. február 17., 10:03 (CET)

Az Auschwitzlüge-ként is hivatkozott (Strafgesetzbuch) StGB § 194 (1. 2.) fordítására tett kísérlet:

StGB § 194 Strafantrag (Büntetőjogi vádindítvány, kérelem)

(1) A becsületsértés csak kérésre üldözendő. Ha a cselekmény terjesztés vagy valamilyen, a (11. § 3. bekezdése szerinti) írott/rögzített anyag nyilvánosan hozzáférhetővé tétele, összejövetel vagy műsorszórás útján lett elkövetve, úgy a kérelem nem szükséges, ha a sértettet a nemzetiszocialista vagy más diktatórikus és önkényuralmi kormányzat által üldözött csoport tagja, (ugyanakkor) ez a csoport a lakosság egy szegmensét alkotja és a becsületsértés a már említett üldözéssel függ össze.Mindazonáltal, a tett nem üldözhető hivatalból, ha a sértett személy ennek ellentmond (ez ellen tiltakozik). A ellentmondó (tiltakozó) nyilatkozat nem vonható vissza.Ha a sértett személy meghal, a kérelmezési jog és az ellentmondásjog a 77. § 2. bekezdésében megnevezett hozzátartozókra száll.

(2)Ha egy halott emlékét meggyalázzák, úgy a kérelmezés jogával a §77 2. bekezdésben megnevezett hozzátartozók vannak felruházva. Ha a cselekmény terjesztés vagy valamilyen a (11. § 3. bekezdése szerinti írott/rögzített anyag nyilvánosan hozzáférhetővé tétele, összejövetel vagy műsorszórás útján lett elkövetve, úgy a kérelem nem szükséges, ha a sértettet életét a nemzetiszocialista vagy más diktatórikus és önkényuralmi kormányzat áldozataként vesztette el és a halottgyalázás ezzel összefügg. Mindazonáltal, a tett nem üldözhető hivatalból, ha a kérelmezésre jogosult ennek ellentmond (ez ellen tiltakozik). A ellentmondó (tiltakozó) nyilatkozat nem vonható vissza.

Ausztria: Verbotsgesetz 1947 StF: StGBl. Nr. 13/1945

A 3g paragrafus szerint büntetik azt, aki nyomtatott formában, műsorszóró vagy más médiumban illetve más nyilvános módon, úgy hogy az sok ember számára elérhető legyen, a nemzetiszocialista népirtást vagy más nemzetiszocialista, az emberiség ellen elkövetett bűnt tagad, durván lekicsinyel, helyesel vagy igazolni próbál.

A 3g paragrafus szerint a kiszabható büntetés egytől tíz évig terjedő szabadságvesztés, a tettes vagy a tett különös veszélyessége esetén pedig akár húsz évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Magánvélemény: Nehezen képzelhető el olyan tagadás, durva lekicsinylés, helyeslés, igazolási próbálkozás amelyik különösen veszélyes lenne, így a táblázatban szereplő maximum 20 év valójában maximum 10 év, kivéve ha az elkövető más módon bizonyul különösen veszélyesnek. – Fejszés 2010. február 17., 22:09 (CET)

A fenti fordításaimat forrás megjelölése nélkül bárki szabadon felhasználhatja, javíthatja, toldozgathatja, foldozgathatja vagy ignorálhatja. Az egyedüli felhasználással kapcsolatos kérésem az, hogy az esetleges javítás ne az eredeti jogforrásoktól elszakadva jöjjön létre. Ha lehet, akkor legyen jobb, mint az enyém, de minőség ellenőrzést az átdolgozó tőlem nem várjon... Ha valaki tudna egy olyan internetről elérhető forrást, amelyik már készen fordításokat tartalmaz, az lenne a legjobb. – Fejszés 2010. február 17., 15:26 (CET)

Nem feltétel a neten elérhető forrás, csak ellenőrizhető legyen. A magánvéleménnyel kapcsolatban: az eseti elbírálásokat, Magyarországon a különböző jogegységi határozatok által meghatározott ítélkezési gyakorlat befolyásolja, a német gyakorlatról szóló forrásolt példák hasznosak lennének.Stewe ^Feedback 2010. február 23., 12:25 (CET)

Sem a magyar, sem a német szabályok nem relevánsak Nürnbergi per szempontjából. Legfeljebb csak színesebbé teszik a történetet azáltal, hogy párhuzamosságokat találunk.– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. február 24., 13:14 (CET)

Az országok, amelyeket tévesen sorol a lap a holokauszttagadást büntető országok közé:

A felsorolás tévesen tartalmazza a Hollandiát, mint a holokauszttagadást büntető országot. A holokauszttagadás nem bűncselekmény Hollandiában. A bíróságok - egyesek szerint - a gyűlöletkeltés egy formájának, kihágásnak értékelhetnék. Más kérdés, hogy torvényi megalapozottsága ennek nemigen látható. A holland ügyészség szerint, offenzív megjegyzések csak akkor büntethetőek a holland törvények szerint, ha azok megfelelnek a valamely csoport elleni diszkrimináció ismérvének. Nem kellene ugyanabba a hibába esni, mint az a holokauszttagadásért akciózó angol nyelvű wikipedia oldal, amely azt az érzetet akarja kelteni elhallgatásokkal, szándékos félreértelmezésekkel, mintha Európában szinte minden ország büntetné. – aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. február 27., 13:38 (CET)

A holokauszttagadás önmagában szintén nem büntethető Svájcban, de a népirtás illetve egyéb emberiség ellenes bűnök tagadása börtönnel vagy pénzbírsággal büntetendő ha ez együtt jár valamely személy, vagy személyek csoportja elleni gyűlölet keltéssel, diszkriminációval.– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. február 27., 13:46 (CET)

Magyar végső megoldás

Üdv,

A most elfogadott törvénymódosítás - de tudtommal még nem írta alá Sólyom László - az mit mond a kérdésről? Hogyan bünteti a holokauszttagadást? – Peda ☎ 2010. február 27., 17:12 (CET)

Véleményem szerint a most elfogadott törvénymódosítás semmi olyat nem tartalmaz, ami miatt Sólyomnak alá kellene írnia a törvényt. Mindenki tudja, hogy alkotmányellenes az új kiegészítés. A beterjesztők is. Akkor is az lenne, ha a Fidesz verzióját fogadták volna el.– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. február 27., 21:12 (CET)

„ 1978. évi IV. törvény új paragrafusa így szól:

„269/C § Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” ”

Magyarországon a holokauszttagadás nem büntethető, amíg az megmarad vélemény nyilvánítás keretein belül és nem párosul gyűlölet szításával . Ezt a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB határozatában, egyértelművé tette.

Az indoklás főbb megállapításai

1. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi.
2. A büntetőjog axiómái közé tartozik, hogy pusztán a gondolat nem lehet büntetőjogi felelősségre vonás alapja.
3. Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el.
4. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással.
5. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.
6. Az Emberi Jogok Európai Bizottsága több határozatában úgy foglalt állást, hogy a 10. cikk 2. pontja értelmében a fajgyűlölő közlések megtiltása a szabad véleménynyilvánítás érvényes korlátozásának tekintendő.
7. A holokauszttagadás büntethetősége ütközik az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott, az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányával, valamint a Az emberi jogok európai egyezményével.– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. február 27., 21:22 (CET)

Azóta próbálkoznak a fijjuk, amóta az Európai Unió rasszizmus és idegengyűlölet elleni kerethatározatában olyan ajánlást fogalmazott meg amely közvetve, nem nevesített módon érinti a holokauszttagadás büntethetőségét. Ez az ajánlás egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné az elkövetőt. Az ajánlásoknak nincs jogkövetkezménye az aláíróknak arra a kötelezettségére, amely változatlanul előírja számukra az alapvető jogok és alapvető törvényes elvek, köztük a szólásszabadság és a szabad társulásra vonatkozó jog tiszteletben tartását. Tagállamoknak nem kell módosítaniuk az alkotmányos szabályaikat és alapelveiket, amelyek a társulás szabadságára, sajtószabadságra és a szólásszabadságra vonatkoznak.

Európai Unió rasszizmus és idegengyűlölet elleni kerethatározatának megjelenése óta, a holokauszttagadás büntethetőségére számos, az alkotmányos jogok aránytalan sérelmével fenyegető, ezért megalapozatlan törvényhozási kísérlet történt. Ezek közé sorolhatók az alábbiak:

1. 2010 Január 27-én Mesterházy Attila MSZP holokauszttagadással kapcsolatos törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény módosításával kapcsolatban, amelyet T/11705 számon iktattak. A törvényt az Országgyűlés február 22-ém megszavazta

„ 1978. évi IV. törvény új paragrafusa így szól:

„269/C § Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” ”

1. T/9861. számú törvényjavaslat.A 2009. május 27-én benyújtott törvényjavaslat a Büntetőtörvénykönyvben új tényállás megalkotására tesz javaslatot, a „Holokauszt tagadása” címmel.

„ 1978. évi IV. törvény 269/C.§: 269/C.§ (1) Aki mások előtt

a) a holokauszt történelmi tényét, pusztítását vagy az áldozatok nagyságrendjét kétségbe vonja vagy tagadja,

vagy

b) a holokauszt áldozatait e minőségükben becsmérli, vagy

c) a holokauszt elkövetőit dicsőíti vagy tetteiket helyesli, vagy

d) a holokauszt megismétlésére felhív,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetésére nagy nyilvánosság előtt került sor, vagy az erőszakos cselekményhez vagy a köznyugalom súlyos megzavarásához vezetett . ”

1. A T/2785. számon a Büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény módosításáról 2007. április 16-án Arató Gergely, Bárándy Gergely, Avarkeszi Dezső, Csákabonyi Balázs, Suchman Tamás és Szabó Zoltán szocialista képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. február 27., 21:31 (CET)

"2010 áprilisától akár 3 év szabadságvesztést is kaphat az, aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel." Kijelentés pontatlan. Több okból. Először is a törvény 30 nap múlva lép életbe. Bár a törvény egy röhej, de aligha fog ettől még 2010 április 1-én életbe lépni. Emellett az, hogy a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal lehet sérteni, hogy a valaki a holokauszt tényét tagadja egy szimpla spekuláció, normális jogrendszerben ilyen hiba nem fordulhatna elő. Az "aki a törvény szerint nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel" pontosabb lenne és kevésbé lenne elfogult.– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. március 10., 19:31 (CET)

References

Forrás

Itt van egy jó cikk sok forrással + kapcsolódó anyagokkal érdemes lenne felhasználni: http://kuruc.info/r/9/55939/ Ami a cikk tagolását illeti szerintem a legfontosabb holokausztcáfoló pontonként kellene szétszedni pl: szövetséges légifelvételek; fizikai, kémiai, biológiai képtelenségek; revizionista történészek vizsgálatai a helyszíneken stb. - remélem vki megcsinálja, most még büntetlenül lehet:)– Sasuke88 ^vita 2010. március 1., 21:29 (CET)

Nem jó az a cikk, semmi új nincs benne. De persze ez is csak egy vélemény.

Viszont a holokauszttagadás és -revizionizmus sok évtizede hajtogatott "érveinek" megfelelő bemutatása nyilván igényli ezek szintén sok évtizede meglévő cáfolatainak bemutatását is. Mondjuk például az alkalmazott gáz lényegileg különböző élettani hatását rovarok és emlősök esetén. – Peyerk ^vita 2010. március 2., 08:29 (CET)

Azért arra kiváncsacsi lennék, hogy hol találom meg ezeket a "cáfolatokat". Ha olyanok ezek a cáfolatok, mint amilyenekkel nem is oly régen a halottgyalázó, nem túl meggyőző, ám rendkívül undort keltő Nickor Project házalt, akkor javaslom az olvasás előtt mindenki vegyen be valami erős hányinger elleni orvosságot. Egyébként nekem tetszene egy ilyen összehasonlítás, csak az a bibi, hogy ha valóban semlegesen közelítenénk a kérdéshez, akkor ez az oldal tiltólistára kerülne, mint revizionista botránykő.– aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. március 5., 12:18 (CET)

Ungváry Krisztián, Karsai László vs. Perge Ottó, Jürgen Graf http://kuruc.info/r/6/59019/ – aSzélesFejszés^{A széles fejszés mosolyog} 2010. május 4., 18:25 (CEST)