Vita:Hidrolízis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Lektorálandó[szerkesztés]

A cikk enwiki fordítás, de sajnos már az angol cikk is problémás, ráadásul a fordításba néhány plusz hiba még becsúszott. A cikk fontos kémiai témát tárgyalna, így megérdemelne egy alapos rendberakást.

A példa kedvéért pár problémás rész:

  • „Az efféle reakciókban a célmolekula egyik töredéke (vagy a kiindulási anyag) egy hidrogéniont szabadít fel a vízből.” Ez némileg pongyola megfogalmazás, azt jelentené, hogy pozitív töltés keletkezik a semmiből.
  • „A hidrolízis egyik legközönségesebb formája amikor egy híg savnak vagy egy híg bázisnak (vagy mindkettőnek) a sója ionokra bomlik a vízben.” A híg itt talán gyenge akar lenni.
  • „Ilyenkor a víz spontán ionizál, hidroxidionok (OH-) és hidrogénionok (H+) keletkeznek.” A víz nem csak ilyenkor ionizál spontán, megteszi oldott só nélkül is.
  • „A nátriumionok kis mértékben reakcióba lépnek a vízben lévő hidroxidionokkal, míg az acetátionok pedig ecetsavat képezve a hidrogénionokkal. Ebben az esetben a hidroxidionok túlsúlya miatt lúgos kémhatású oldat alakul ki.” Itt a fordítás az angol eredetihez képest elcsúszott, az ugyanis azt írja, hogy a nátriumionok alig reagálnak, miközben az acetát az oxóniumionokkal ecetsavat képez. A fordítás ezt a reaktivitásbeli különbséget nem ilyen egyértelműen jelzi.
  • „Erős savak is átmehetnek hidrolízisen. Például a kénsav (H2SO4) vízben oldása hidrolízissel jár, oxóniumionok (H3O+) és biszulfátionok (HSO4) keletkeznek, majd később még egy hidrogénion leadásával a biszulfátion szulfátionná (SO2−4) alakul.” Ezt disszociációnak vagy ionizációnak szokás nevezni, nem hidrolízisnek.
  • „nukleofil (nukleon-vonzó szer)” a nukleofil (magkedvelő) a pozitív töltéshez vonzódik, a nukleon az atommagot alkotó részecskék összefoglaló neve, a kémiában nem játszik.

A kiragadott hibákon túl is eléggé csapongó a tartalom, jelentős átírást igényelne. Szaszicska vita 2018. május 31., 00:09 (CEST)