Vita:Hármaspont
Új téma nyitásaA fázisdiagram a térben[szerkesztés]
Ha jól értem a térbeli fázisdiagram ábrát, az egységnyi anyagmennyiségű anyagra van vonatkoztatva.
Nekem ezzel a problémám az, hogy például víz-gáz vonalon az értékek, amennyire tudom, nem határozzák meg a térfogatot.
Teszem azt, egy egységnyi méretű dugattyús tartályba bezárok egységnyi tömegű vizet, felmelegítem T<Tkrit hőmérsékletre, akkor a dobozban víz-vízgőz elegy lesz, és a nyomása meghatározott lesz. Ha összébb nyomom a dugattyút, de T hőmérsékleten tartom az egészet, akkor szintén víz-vízgőz elegyet kapok, ugyanazzal a nyomással. Tehát szerintem az anyagmennyiség, a hőmérséklet (és a nyomás) nem határozzák meg a térfogatot, például a folyékony-légnemű vonal mentén, ellentétben azzal, ahogy az ábra mutatja, hogy nőne. (Gondolatkísérlet 2: fix méretű dugattyúba zárok víz-vízgőzt, és melegítem, nem változik a térfogat).
--Bé Masni üzifal 2014. június 1., 22:16 (CEST)
- Válasz
- Jó kérdést tettél fel. Ezt a legkomolyabb szakkönyvek sem tárgyalják. Az ábrán ugyanis két intenzív és egy extenzív mennyiség szerepel. Az ilyen ábrákat nem szokás léptékezve megrajzolni. Javaslom, értelmezd úgy, mintha egységnyi snyagmennyiségre (moláris mennyiségre) vonatkoznék. További lehetőség, hogy az ábra nem a térfogatot, hanem a fajlagos térfogatot ábrázolja. Az ugyanis már intenzív mennyiség. Ilyen értelemben fogom javítani. MZ/X vita 2016. augusztus 13., 21:57 (CEST)
szerk: No jó, már értem, hogy akar ez lenni. Minden rögzített hőmérséklet és nyomás értékhez a középen a térfogatirányú sáv vagy a szilárd tartozik. Akkor, azt hiszem, a mondat, hogy "A hármaspont a térfogat változása mentén egyenes vonallá bővül" nem tartalmaz érdemi információt. Talán csak annyit, hogy ha úgy haladunk, hogy a hármaspont hőmérsékletétől nagyobbról indulunk, és csökkentjük, akkor itt egy ugrás következik a sűrűségben, mert innentől kezdve képes az anyag szilárd is lenni, ha jól értem. Ez nem valami hasznos, de legalább misztikáltan van megfogalmazva.