Vita:Gyula (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Eltévedt szöveg[szerkesztés]

Nem tudni,hogy került bele az a kb. 30 sornyi szöveg Békés megye lakóinak faji összetételéről a fürdőről és a várró szóló szakaszba. – Holdkóros vita 2008. július 9., 23:38 (CEST)[válasz]

Turizmus és látnivalók helyett nevezetességei[szerkesztés]

A sok jó adat mellett is lesújtó véleménnyel vagyok arról, hogy egy város lexikoncikkében a nevezetességek a turizmusnak alárendelten jelennek meg!
Ez vezet azután az idegenforgalmi szövegekből ismert fordulatokhoz pl. milyen rohadt jó a turistáknak ez vagy az a szolgáltatás.
Nem egyszerűen "reklám" jelleget ad a szövegnek mindez, hanem a kultúrát rendeli alá az idegenforgalom érdekeinek. Így válik beharangozóvá egy nevezetesség bemutatása.
Javítani kellene az egész fejezeten.--Linkoman vita 2009. június 22., 01:36 (CEST)[válasz]

Gerlóczy Gedeon[szerkesztés]

Amennyiben Gerlóczy a Gyulai evangélikus templom tornyán kívül is tervezett Gyulára, nagyon örülnék, ha megtudnám mit, - szakirodalmi forrás megjelölésével - mivel a Gerlóczy szócikkemben felhasználnám. Sajnos eddig nem találtam erre vonatkozó szakirodalmat. A Gyula (település) szócikkben "A két világháború közt (1920-1944)" a következő szöveg olvasható: ". A városépítés szempontjából szerencsés volt Gerlóczy Gedeon budapesti műépítész megnyerése több épülettervezésére. Az építész, akinek legtöbb vidéki alkotása épp Gyulán található, lényegében biztosította a városkép további egységes fejlődését." Üdv: – Rimanóczyjeno vita 2009. szeptember 13., 19:54 (CEST)[válasz]

Lektorálás[szerkesztés]

Sziasztok; a feléig ellenőriztem és javítottam (lektoráltam) kb, nyelvi szempontból; folyt. köv. Utána tartalmilag is ellenőrzöm. Üdv – Kristiano vita 2009. szeptember 16., 08:27 (CEST)[válasz]

A történészi tévedések (?) "vígjátéka"[szerkesztés]

Vegyes érzelmekkel olvastam a Gyula város történetét bemutató szócikket. Úgy vélem, a szerzője vagy szándékosan hagyta ki a város történetében legfontosabb szerepet játszó személyek és körülmények ismertetését, vagy pedig nem elég körültekintően végezte a kutatómunkát. A hiányosságait és a tévedéseit szó nélkül hagytam volna, ha azok nem sértenék mind a város idegenforgalmi érdekeit, mind pedig a történészi tárgyilagossággal kapcsolatos íratlan szabályokat. Itt és most csak néhány hiányosságra hívom fel a figyelmet.

1. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a gyulai nemzetőrséget a forradalmárok oldalára átállt alsó és felső nádaskai gróf Gyulai István császári táborszernagy szervezte meg és irányította. Ugyanis az ő tulajdonában volt a város nagyobb része, beleértve a gyulai várat és a mintegy 1400 fős magánhadseregét is.(Egyébként elsőként ő telepített a feltöltött mocsarakat is magukba foglaló birtokaira pl. német ajkúakat és zsidó menekülteket.) A szabadságharc alatt az egyik legjelentősebb pénzügyi támogatója volt a Kossuth-kormánynak. Közte és a kormány közt többek közöttt a költő Petőfi Sándor tartotta a titkos kapcsolatot. Éppen ezért mielőtt Petőfi Segesvárra indult, a grófnál látták utoljára. Azon a gyulai házon amelyben utoljára és egy éjszakára megszállni látták, kb. az 1960-as években emléktáblát helyeztek el. A gróf és a családja Petőfivel együtt távozott el a városból. A gróf a továbbiakban Itáliában, Franciaországban és más helyeken bujkálva élte le hátralevő éveit. A birtokait a császár elkobozta és az Andrásy grófoknak adta. Őt magát pedig távollétében minden családtagjával együtt halálra ítélte.

2. Igen sajnálatosnak tartom azt is, hogy a város történetét ismertető részből kimaradtak olyan tények is, amelyek a többnemzetiségű, de a lokálpatriotizmus szempontjából igen összetartó város lakosságát dicséri. Pl. azt, hogy a néhai Wegroszta Gyula mestercukrász és népi iparművész, akit 2004-ben Gyula Város Kiváló Polgára címmel tüntettek ki, 17 éves korában (!), 1944 őszén több mint harminc zsidó iskolás gyermeket szöktetett meg az akkori megyeháza, a mai polgármesteri hivatal fegyveresekkel őrzött pincéiből. Őket a csak kevesek által ismert igen régi szennyvízcsatornákon és még a törökellenes harcok idején épült alagutakon át mentette ki a nyilasok karmaiból és a német koncentrációs táborokba való elhurcolás elől. A szökevények a szovjet csapatok bejöveteléig az akkor még (már) elhanyagolt állapotban levő gyulai vár pincéiben húzták meg magukat. Élelmezésükről ismereteim szerint egy dr. Blanár nevű orvos gondoskodott.

3. Elszomorítónak tartom a város jelenlegi idegenforgalma szempontjából fontos Gyulai Várfürdő történetével kapcsolatos hiányosságokat is. Pl. a következők kihagyását: a gyógyvíz jelenlétét már a 19. században felfedezték a geológusok, akik megtalálták az említett Gyulai István gróf erre vonatkozó feljegyzéseit. A második világháború alatt próbafúrásokkal felszínre hozták a vizet. A próbafúrás helyén, a városon végig haladó ún. élővízcsatorna mellett, sokáig kicsiny fürdőmedencét tápláltak azzal a vízzel. Amikor a mai gyógyfürdőhöz szükséges kútfúrások és építkezések megkezdődtek, a város lakossága ún. téglajegyek vásárlásával jelentős pénzügyi támogatást adott a Várfürdő kialakításához.

4. Jó lett volna azt is tudatni, hogy éppen a néhai Wegroszták anyai ági felmenőinek köszönhetően is alakulhatott meg több mint 150 évvel ezelőtt a város első zsidó hitközsége és az első magyarországi zsidó női egylet.

5. Azt pedig kifejezetten tragikomikusnak tartom, hogy miközben a szócikk szerzője a város olyan világhírű szülötteiről megfeledkezett, mint pl. ajtósi Dürer Antal ötvösmester(szül. 14. sz. vége - meghalt 15. sz. eleje), eközben hangsúlyozott szerepet tulajdonít - és ezek szerint mások is -, egy szerintem fasisztoid politikusnak, Gömbös Gyula néhai miniszterelnöknek. Az utóbbit ugyanis a város díszpolgárainak sorában említi.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Csoszta (vitalap | szerkesztései)

Néhány tévedést szeretnék eloszlatni. Először is a Wikipédia cikkeinek nincsen szerzője (többnyire). Általában mindenki ír hozzá valamit, amit érdekesnek/értékesnek tart. Ez nyitva áll bárki előtt, a fent felsorolt adatokat bárki beszerkesztheti a cikkbe. Persze nem árt megfelelő forrásokkal alátámasztani. A másik tévedés az előzőből ered: ez nem egy történészi munka, hanem a fellelhető források alapján összeállított adathalmaz. Senki sem kényszeríthető mélyebb kutatásra, mint amennyit a saját belátásából ráfordít. Ha a szerkesztők eddig nem találkoztak az említett adatokkal, akkor nem írták bele. Szerkessz bátran! ez a Wikipédia alapelve. A harmadik megjegyzésem az lenne, hogy a város idegenforgalmának fellendítése nem célja az enciklopédiának. Üdvözlettel Dis LA ék.jpgpankuš→ 2011. március 10., 21:45 (CET)[válasz]

Makacs dolgok a tények[szerkesztés]

pankuš! Tudomásul vettem a lekezelő kioktatásodat. Attól még azonban az előző hozzászólásokban leírt tények továbbra is tények maradnak.

Ahogy a válaszban leírt tények is tények maradnak. A cikket nem a vitalapon kell szerkeszteni. Tessék beleírni ami hiányzik! – Peyerk vita 2011. március 13., 14:26 (CET)[válasz]

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

Nem tudom, mi volt lekezelő vagy kioktató abban, amit írtam. Valóban a tények tények maradnak. De maguktól nem repülnek bele a cikkbe. Nem tudom, kitől kéred számon a be nem írt „tényeket”. Peyerkkel egyetértve. Dis LA ék.jpgpankuš→ 2011. március 13., 14:29 (CET)[válasz]

A település neve[szerkesztés]

Hibásan szerepel a település román neve Jula-ként. Valójában Giula. Erről a német és román nyelvű szócikkből is meggyőződhetünk (vagy ha az ember kimegy a határba, kint van a városnévtáblán is): http://ro.wikipedia.org/wiki/Giula. http://de.wikipedia.org/wiki/Gyula

A hibát javítom, légyszi ne írjátok vissza. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 31.46.64.153 (vitalap | szerkesztései)

Köszönjük, jóváhagytam. --Pagonyfoxhole 2011. július 10., 23:29 (CEST)[válasz]

3 éves sablonok és más semmi?[szerkesztés]

kivágtam a cikkből:

{{lektor} {{reklám|indok=mintha a város brosúráját olvasnám...|dátum=2011-10}

Gyula az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa, és Békés megye turisztikai központja. A város Uniós támogatású fejlesztési terve azt célozta meg, hogy Gyula városa neves fürdő-és fesztiválvárosként váljon ismertté. Ennek érdekében nagyobb beruházások indulnak el a városban. A gyulaiaknak régi álma teljesült a Kossuth tér rekonstrukciójával. A Gyula szívében található tér a legnagyobb forgalmat bonyolítja a városban. A Kossuth tér, valamint a történelmi belváros rekonstrukciója keretében új körforgalmakat, ezzel új forgalmi rendet alakítottak ki a téren, amely biztonságos közlekedést tesz lehetővé, emellett pedig vonzó környezetet teremt. A tereken szökőkutakat, és egy világórát, valamint rendezvényteret alakítottak ki. A belvárosban a városrész hangulatához illő turisztikai információs táblarendszert építettek ki."

Szép, csak lexikont nem látott fogalmazás. Esetleg másolmány valahonnan...
Így ne maradhat a cikkben, remélem.----Linkoman vita 2014. június 29., 19:05 (CEST)[válasz]