Vita:Germanus Gyula
Új téma nyitása | A(z) Germanus Gyula jószócikk-jelölt volt. Itt találod meg, miért nem kapta meg a státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze. | |||||||||
|
| ||||||||||
| ||||||||||
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
| Teljes | Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2011. április 17. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2018. szeptember 19. | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Erre nagy szükség volt már[szerkesztés]
jaj, de jó, erre nagy szükség volt már. jó cikk nagyon. – Alensha 
üzi m 2007. december 30., 15:48 (CET)
Kiss Dávid Sándor[szerkesztés]
Az eredeti szöveget Kiss Dávid Sándor írta [1], akinek aktív közreműködésével született meg a wikis cikk. A végleges formázásra most sajnos nincsen időm, kérem a tisztelt szerkesztőtársak segítségét! – Lassi vita 2008. január 19., 10:32 (CET)
Származása Ha a későbbi, 2.vh-s részben le van írva, hogy Dávid-csillag viselésére kötelezték, akkor az elején a származás részén miért csak a részben német származás van megemlítve? Zsolt
Magyar Iszlám Közösség[szerkesztés]
Germanus Gyula nem volt a Magyar Iszlám Közösség megalapítója, hiszen annak alapítása előtt kilenc évvel halt meg, ahogy Gül baba sem volt az első budai pasa, mert az csupán az ő mártíromsága után lett beiktatva.Yakup vita 2008. április 9., 00:01 (CEST)
Germanus Gyula valóban nem konkrétan a Magyar iszlám Közösséget alapította meg, hanem annak jogelődjét, hiszen a Gül Babáról elnevezett Magyar Mohamedán Autonóm Egyházközség kultúrkommitéjének volt a főtitkára. Ez a szervezet a kommunizmus alatt betiltott egyház volt, s 1988-ban e szervezet újbóli engedélyeztetése révén Magyar Iszlám Közösség néven született legálisan újjá a Magyar muszlimok egyháza. Germanus mindig is a magyar muszlimokat képviselte! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.160.178.206 (vitalap | szerkesztései) 2009. február 8., 17:47
Nem hiszem, hogy a muzulmánok igénylik az „egyház” meghatározást, ami nemkeresztény vallásra nem, de még a kereszténységen belül is csak a szentháromsághívőkre helyes. Voxfax vita 2016. július 31., 10:15 (CEST)
Lektor és SN sablon indoklása[szerkesztés]
Többek között az alábbi mondatok miatt:
- "1928-ban az indiai Kalkuttába hívta Rabindranáth Tagore Nobel-díjas hindu költő, író és felkérte, hogy az elnöksége alatt álló Nizam al-Mulk, Hyderabad fejedelme által alapított santiniketani egyetemen szervezze meg az iszlámtörténeti tanszéket" (kinek az elnöksége alatt állta a fejedelem?!)
- "Első, magyar kiadása (Révai Kiadó, Budapest, 1936) ma már könyvritkaság, ennek ellenére érdemes kutatni utána antikváriumokban, mert tartalmazza azokat az eredeti fényképfelvételeket és térképeket városrészletekről, karavánutakról, melyek nem találhatók meg egyik későbbi kiadásban sem, és amelyek nélkül nem teljes az iszlám eme enciklopédiája."
- "Az asszony meghalt, és a férj itt maradt riadtan, szívetörötten, élete legnagyobb kérdőjelével."
– Hkoala .jpg){kind=small}
2019. november 6., 07:44 (CET)
Áthozva a cikkből[szerkesztés]
Mivel nagy része idézetgyűjtemény, regényes költői elemekkel, jobb ide, nem enciklopédikus tartalom. Ogodej vitalap 2020. június 16., 15:49 (CEST)
Egészen 1979-ben bekövetkezett haláláig dolgozott. „Két nap választotta el 95. születésnapjától. Egy kívánsága volt, hogy megérje Az arab irodalom története harmadik kiadását. Kívánsága teljesült. A gyors tempóban kinyomott első nyomdai példányt még kezébe vehette.” Angliából postán megkapta a kedves tanáráról, Vámbéry Árminról szóló angol nyelvű kiadványt is, melyhez tucatnyi anyagot küldött. Halála előtt két nappal, éjjel hirtelen megszólalt a régi hangján: „Üzenni akarok! Üzenni akarok!” Kórházi ágyán felesége jegyezte fel utolsó szavait: „Hitem, hogy a világegyetemet erkölcsi erő hozta létre, és az önzetlen szeretet tartja fenn. Szépség és jóság az emberi élet célja. Ez a meggyőződés vezérelt egész életemben, és az a kívánság, hogy a nagy szellem árnyékában jobblétre szenderülve pihenjek meg. A szeretet az élet célja, nem a gyűlölet és a kapzsiság. Életem egyetlen zavartalan boldogsága Katókám volt, az én ihletem. Hálával és szeretettel halok meg, és a túlvilágon várom őt, a nagy szellemek árnyékában. Ott fogok pihenni. Mert az esztétika és etika, a művészet és a jóság az erő, és nem gyűlölet. A halál végső jutalom egy bűntelen élet után, amelyben senkinek nem ártottam. Mindenkin segíteni akartam. A szellem és az igazság érvényesítése az ember kötelessége. A szépséget és a jóságot az emberek társaik javára fordítják. Minden tudomány, ha igaz, hasznos. Az emberi élet célja nem a karrier, hanem a családi boldogság. Mindig a közre, embertársaimra gondoltam, sohasem voltam karrierista. Folytattam tanáraim munkáját, szeretettel és kegyelettel gondolok reájuk…” „Ez volt utolsó üzenete. Utána fáradtan elhallgatott. Reggel már nem beszélt folyamatosan, csak olykor szólalt meg. November 6-án, születésnapján ellepték a táviratok, levelek, és köszöntötték személyesen a Külügyminisztérium és az Oktatásügyi Minisztérium képviselői. És öt órával később – november 7-én hajnalban – elment közülünk örökre. És azóta? Papír, írás dokumentum! Elárvult otthon. Elárvult könyvtár. Elárvult tanítványok itthon és szerte a világban. És ha csak egy emberrel is, de árvább Magyarország. Egy nagyon hűséges fia ment el a nagy Csönd felé. És soha-soha már nem jön vissza többé Keletről…” /Germanusné Kajári Kató, Kelet vándora/
Germanus Gyula 1979. november 7-én hunyt el egy nappal lépve be 96. évébe.
Germanus Gyulának sohasem született gyermeke; első feleségének, Hajnóczy Rózsának ugyanis nem lehetett. Az örökbefogadásra is gondolt a házaspár. Germanus sokszor és szívesen töltötte szünidejét a hangulatos, festői, szepességi kis városban, Lőcsén. A Szepesség volt édesanyja szülőhelye és innen erednek a Hajnóczy család gyökerei is. Hajnóczy Rózsa szülei a főtéren egy majd ötszáz éves lábasházban laktak akkoriban; apja, Hajnóczy József a város evangélikus iskolájának köztiszteletben álló igazgatója volt. Germanusék nemegyszer akarták magukkal vinni Pestre a Hajnóczy-ház cselédjének tizenéves lányát, Katókát; de persze ő nem akarta otthagyni, és felcserélni az ismeretlenre az édesanyját.