Vita:Germán nyelvek finnugor szubsztrátuma

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Zigomer trubahin 11 évvel ezelőtt a(z) Összevetés az angol és német cikkel témában

A germán nyelvek hangtanilag valóban eléggé eltérnek a nyugat-európai indoeurópai nyelvektől, de nyelvtanilag is erősen le vannak egyszerűsödve a többi ieu. nyelvhez képest, még az újlatin nyelvekhez képest is. Ebből következően elképzelhető a finnugor szubsztrátumhatás. Viszont több ponton vitatnám a leírtakat. A hangsúly pl. az archaikus latinban is kötött, szóeleji hangsúly, a zenei hangsúlyt csak feltételezik az ólatinban, de nincs rá bizonyíték. A baszk nem tudom hogy jön ide, ugyanis kicsit abszurd állítás, hogy egész Európában azt beszélték az ieu. népek betelepedése előtt (ez gondolom egy nacionalista spanyol nyelvésztől származik, mert ők állítanak ilyeneket).– Mex 2010. július 9., 13:57 (CEST)

Nagyon úgy tűnik, hogy egyetlen forrásból (vagy saját kútfőből) dolgozik itt egy anon. Nincsenek alátámasztva semmilyen hivatkozással ezek a tényszerű megállapítások. – Ary vita 2010. július 9., 14:30 (CEST)Válasz

Az iw-kből lehet tájékozódni. Az elmélet nem mainstream, de bőséges irodalma van. Bennóiroda 2010. július 9., 14:57 (CEST)Válasz

A szubsztrátumoknál az a fő probléma, hogy nem lehet bizonyítani, hogy "A" nyelvre hatott-e "B" nyelv, vagy fordítva, vagy éppenséggel egy ismeretlen (megfejtetlen) "C" nyelv hatott mindkettőjükre, melynek nyoma sincsen. Ugyanez a probléma a spanyol vs. baszk esetében. Senki nem tudja, valójában melyikre hatott melyik, ami miatt eléggé hasonló a fonetikájuk, vagy esetleg mindkettőre egy kelta nyelv hatott. Az iberoromán és galloromán nyelvek, valamint a baszk közös jellemzője ugyanis a többi újlatin nyelvhez képest a nagymértékű palatalizáció és leníció, amely köztudottan a kelta nyelvekre is jellemző volt. – Mex 2010. július 9., 15:57 (CEST)

Az utolsó mondat nekem már magas. :-)Ary vita 2010. július 9., 17:27 (CEST)Válasz
Ajánlom figyelmedbe (de nem azért, hogy törlésre jelöld őket :P): leníció, palatalizáció. VigyorMex 2010. július 9., 17:43 (CEST)

Ekkora hülyeséget rég olvastam. Minden van benne. Jégkorszak, rekonstruált (= nem létező) ősnyelvek,... szóval egy bravúr. A finnugor, mint germán (és így közvetve indoeurópai) ősnyelv. Nyamm. Most kéne még hozzáírni a szkítákat, meg a szumírmagyarokat. • Minden ilyennek "bőséges irodalma van". – eLVe kedvesS(z)avak 2010. július 9., 17:54 (CEST)Válasz

Vigyázz, a nosztratikus nagynyelvcsalád elmélete nem új: ez magában foglalná a finnugor, az indoeurópai, az afroázsiai nyelvcsaládokat, és a baszkot (!). Vagyis az alapfeltételezés az, hogy ezek az ősnyelvek rokonságban voltak egymással. Erre pedig úgy jutottak, hogy van néhány teljesen hasonló szótő, főleg a számneveknél, olyan, a mai tudomány állása szerint nem rokon nyelvek között is, amelyek soha nem találkoztak egymással. – Mex 2010. július 9., 17:58 (CEST)

Egyrészt, másrészt ez nem szíruszi vonal, hanem a Sigmund Feist-féle, azonkívül valóban bőséges irodalma van, és mint ilyen, természetesen nem negligálható. Bennóiroda 2010. július 9., 18:13 (CEST)Válasz

Összevetés az angol és német cikkel[szerkesztés]

Nem vagyok szakértője a témának, de nem lehet nem észrevenni, hogy az angol és a német cikkekben az itt részletezett finn(ugor) teória csak egészen kis részt képvisel, és mind a két cikk vitatott elméletként említi ("eine sehr kontroverse Hypothese"). Ehhez képest itt kész tényként van tálalva egy csomó minden, ami nyilvánvalóan hülyeség. Nem hiszem, hogy ilyen kótyagos, semmilyen komoly nyelvész által el nem fogadott állításoknak (pl. "E régióban a lingua franca Kr.e. 13.000-re valószínűleg a finnugor, vagy annak egyik őse lett") ekkora teret kellene hagyni egy komoly enciklopédiában. Még akkor is, ha van irodalma. Az ugyanis a fényevésnek meg a szumír-magyar rokonságnak is van. Zigomer trubahin vita 2013. február 16., 04:47 (CET)Válasz