Vita:Forráspont

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Szaszicska 3 évvel ezelőtt a(z) Észrevétel témában

Észrevétel[szerkesztés]

T. Szerkesztők!

Egy észrevételem lenne a következő szövegrészhez:

"A világűrben pl. bármilyen alacsony hőmérsékleten felforr a víz."

1.) A világűrben (azt feltételezve, hogy nem egy objektumon vagyunk) nincs víz, csak vízjég. (mert elég hideg van ott kint) 2.) A "bármilyen alacsony hőmérséklet" lehet a víz fagyáspontja ((0C vagy -48C?)vagy kevesebb). Akkor itt nagy az ellentmondás.

Ha tévedek, és mégis igaz a fenti kijelentés akkor legalább pontosítani kellene, megmagyarázva.

Üdvözlettel: SzZs – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2a02:ab88:cc6:6180:224:21ff:fe7b:408d (vitalap | szerkesztései) 2020. június 8., 13:17

Jogos felvetés. A világűr alatt közel tökéletes vákuumot értve a nyomás nem éri el a víz hármasponti nyomását, tehát a víznek itt nincs folyadék halmazállapota, csak szilárd vagy légnemű. Így forrni sem tud, csak a szilárd jég szublimálni. A kérdéses mondatot kivettem a szövegből. Szaszicska vita 2020. június 8., 17:42 (CEST)Válasz


Másik észrevétel: A forráspont fogalmát csak folyadékokra vonatkoztatja a cikk szerzője. Szilárd halmazállapotú fémeknél is használatos a forráspont fogalma, itt viszont erre nem tér ki a magyarázat, pedig szerintem kellene. Üdv: István– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.0.87.183 (vitalap | szerkesztései) 2021. február 3., 21:48


@Szaszicska: ? Apród vita 2021. február 3., 21:57 (CET)Válasz

Néhány definíció a forráspontra:

  • az a hőmérséklet, melyen a folyadék egyensúlyi gőznyomása eléri a külső nyomást (Veszprémi Tamás (2017): Általános kémia [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó)
  • egy folyadék adott nyomás mellett azon a hőmérsékleten forr, melyen telített gőzének nyomása eléri a külső légnyomást (Holics László (szerk.) (2017): Fizika [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó.)
  • Azt a hőmérsékletet, amelyen a folyadék saját gőzével egyensúlyban van, forráspontnak nevezzük. (Náray-Szabó Gábor (szerk.) (2016): Kémia [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó.) Szaszicska vita 2021. február 3., 23:28 (CET)Válasz
  • A forrás esetén egy rögzített nyomáson azt a hőmérsékletet, amelyen az anyag egyensúlyi gőznyomása megegyezik az adott nyomással, forráspontnak (forrpontnak) nevezzük. (László Krisztina–Grofcsik András–Kállay Mihály–Kubinyi Miklós (2017): Fizikai kémia 1. [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó.)
  • Az a hőmérséklet, amelyen egy anyag folyadék- és gázhalmazállapotú fázisa termodinamikai egyensúlyban vannak. (Römpp vegyészeti lexikon)

A forrás folyadék halmazállapotban történik, ezért a forráspont definíciójában szükségszerűen folyadék szerepel – ahogy az fentebb is látható –, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szobahőmérsékleten nem folyadék halmazállapotú anyagoknak (például fémeknek) ne lehetne forráspontja, és szerintem a cikk sem ír ilyet: a folyadék vagy cseppfolyós anyag itt nem (csak) szobahőmérsékleten cseppfolyós anyagot jelent, hanem tetszőleges anyag folyadék halmazállapotát. Esetleg úgy lehetne pontosítani, hogy „A forráspont az a hőmérséklet, amelyen az anyag folyadék halmazállapotának gőznyomása...”, bár ez már nekem kicsit erőltetetten hangzik.Szaszicska vita 2021. február 3., 23:28 (CET)Válasz