Vita:Fiat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Flag of Italy.svg Ez a szócikk témája miatt az Olaszország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Mathias (vita), értékelés dátuma: 2010. március 9.
Olaszországgal kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Boekenwurm.JPG A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

Licencia[szerkesztés]

A licencia az maga a megállapodás, vagyis iparjogvédelmi tulajdonjog (szabadalom, védjegy) használatának engedélyezése, tehát nem maga az autó! A Fiat egyébként sohasem engedélyezte a Fiat védjegy használatát a volt szocialista országokban, hiszen
  • a Zsiguli az a folyó neve, ahol Togliattiban a Szovjetunióban a Fiat 124 modellből kifejlesztett (nem azonos az 1966. évi év autója valamennyi jellemzőjével) autókat gáyrtották, később a Lada (= az ifjúság istennője a szláv mitológiában) néven
  • a Zastava szerbül zászlóz jelent, mivel a cég neve Crvena Zastava, tehát vörös zászló volt. ráadásul nem a Fiat 500 licenciáját vették meg, hiszen a Zastava 750 modell erősebb motort kapott.
  • a Polski Fiat = lengyel FIAT, mégpedig az év autója FIAT 125 Polski Fiat 125p, a "kis" FIAT 126 pedig Polski Fiat 126p jelzéssel - két különböző lengyel gyárból.A többit a vitalapodra.--Linkoman 2006. július 22., 22:54 (CEST)


A legkülönlegesebb a Fiat 130! Ebből a típusból volt néhány darab amit a Ferrari-val együtt készítettek. Egy ilyen autót kapott Kádár János is.

1973-ban születtek ezek a járgányok. Ebből a típusból a jelenlegi tulaj szerint 23 darab érkezett hazánkba, érdekes úton. Olaszországban akkoriban pusztító marhavész ütötte fel a fejét. Hogy az ország ne maradjon marha nélkül, magyar tenyészállatokat szállítottak Olaszországba amikért Fiatokat adtak cserébe. Az olaszok jó üzletet kötöttek, hiszen a kibontakozó olajválság idején nem volt épeszű ember, aki hathengeres 3235 köbcentis, benzines autót akart volna vásárolni. Itthon a megyei párttitkárok pedig boldogan pöffeszkedtek a kor technikai színvonalát megelőző autó bőrüléseiben.

Mosolyogva nyomogathatták az elektromos ablakok kapcsolóit, miközben télen az ülepüket az ülésfűtés melengette, nyáron légkondi óvta meg a pártállami homlokot a gyöngyözéstől, a sofőr pedig már akkor több irányban állítható kormányt tekergethetett, miközben a Ferrarikban is helytálló műszerfal mutatóinak kavalkádján legeltette a hétköznapokon ezerötöshöz szokott szemét.

A sikeres vásárlás után következett a forgalomba helyezés édes pillanat, ami már az elején megtorpanni látszott. Mivel az autónak sosem volt magyar rendszáma, - a pártállami130-asok nagy többsége bécsi, gráci rendszámmal futkározott az utakon, és szervizbe is oda hordták őket - a hivatalban csak bután néztek az új tulajra.Aztán persze gyorsan kiderült, kié is volt az autó, beindultak a régi reflexek, így első tulajdonosként gyorsan bejegyezték a boldog tulajt, majd még grátiszként a műszakit is megadták az autóra, úgy, hogy az még a műszaki ellenőrzésnek még csak a környékén sem járt. Bár talán nem is volt erre nagy szükség, hiszen a magnézium keréktárcsák mögött hűtött tárcsafékek bújnak meg és az autó még akkor is bőven az utcai autók műszaki színvonala felett volt.Természetesen a fékrásegítés, szervokormány, sperdifi szépen működik azóta is, bár az autó nem kerülte el a napi munkavégzéshez többé-kevésbé szükséges átalakításokat sem. Került bele állófűtés, xenonlámpa, DVD-lejátszó és néhány egyéb apróság is.

Időközben egyre jobban kellettek az alkatrészek, így sorra járva a vidéki bontókat, idővel 16 darab került hősünkhöz. Volt, amelyikért egy láda sörrel fizetett, de akadt olyan is, amelyért komoly pénzeket kértek, bár a legtöbb Fiat már siralmas állapotban került az autótemetőbe, de egy-egy értékesebb alkatrész mindegyikben volt.

Szomorú történet is kapcsolódik a modellhez, hiszen az olaszok kedvelt miniszterelnökét, Aldo Morót is egy ilyen autóból rabolta el a Vörös Brigádok nevű szélsőbaloldali terrorcsoport, akit később meg is gyilkolták. A merénylet után kis túlzással a kutyának sem kellettek a 130-asok, nagyjából olyan negatív kép társult az autóhoz, mint manapság a 140-es Mercihez, amit ha az ember meglát, azonnal baseballütős adósságrendező menedzsert vizionál a volán mögé. Olaszországban máig hasonló a helyzet a 130-assal, nemegyszer még a benzinkutas is inkább elszaladt mikor begördült a kútra némi üzemanyagért.

Az igazán érdekes dolog az autó orrában lapul. A V6-os motort kis túlzással egy fél Ferrari motornak is nevezhető, hiszen hasonló dolgozik néhány ágaskodó paripával büszkélkedő modellben is.

Végül jöjjön a csomagtartóban lapuló, érdekes folyadékkal töltött üveg titka. A palack állítólag tömény fagyállót rejt, aminek tartalmát szükség esetén a forró kipufogócsőbe lehet spriccelni. A csap a műszerfal alatt lapul, ha kinyitjuk a folyadék a kipufogóba kerülve átláthatatlan fehér füsttel borítja be az autó mögötti világot. A volt pártgarázs ügyes kezű szerelőit minden bizonnyal egy kokakóla-mámorban megtekintett korabeli James Bond-film ihlethette, mikor a szerkezetet szegény Fiatba eszkábálták. Bár arra senki sem emlékszik, hogy valaha is szükség lett volna a használatára. (szöveg: Földes Attila, vezess.hu)

Fiat[szerkesztés]

Át kéne nevezni a Fiat (cég) névről a Fiat változatra. Mit gondoltok? – Gregorius P. vita 2010. január 18., 18:32 (CET)

Megtörtént. – Winston vita 2010. január 19., 09:29 (CET)