Vita:Fekete István (író, 1900–1970)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt 89.133.13.125 9 hónappal ezelőtt a(z) javaslatok a szocikk modositasara témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Sport témájú szócikkek (besorolatlan)
Irodalmi témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Kedves Harp,

Remek szócikket írtál, ez így kerek egész. Feltűnt viszont, hogy a "született" kifejezés után jelen időben írtál mindent. Különösen a "hal meg", "temetik el" érdekes. Nyilvánvalóan szokásos a jelen idő használata életrajzi kronológiáknál is, mert ez a jelenhez közel hozza a múltat. A magam részéről szerencsésebbnek tartom ezzel szemben a múlt lezárt eseményeire a múlt idő, a jelenben is fennálló állapotok leírásánál a jelen idő használatát. Mindezt azért írom, mert más nyelvekkel (pl. angol) szemben a magyar nyelvtani időrendszer igen leegyszerűsödött és képtelen az előidejűség, az angol present perfect stb. árnyalatok kifejezésére.

Érdekelne a véleményed. --Linkoman 2004. augusztus 28., 22:12 (CEST)Válasz

Nyugodtan írd át múlt időbe, ha szerinted úgy jobb. Valószínűleg igazad van. --- Árpi (Harp) 2004. augusztus 30., 13:37 (CEST)Válasz

  • Nemsokkal nagyon érdekes cikk jelent meg a Szabad Földben az újre temetés kapcsán: ebben a cikket író azt állította, hogy néhány illetéktelen személy hóbortból temette újra Fekete Istvánt, hogy reflektor fénybe kerüljön. Egy ajkai levélíró is megemlítette, s számomra is furcsa, hogy ezek, akik az újságíró szerint reflektor fénybe akarnak kerülni nem más mint az író lánya Edit, a fia István, aki szintén író és Jókai Anna az írónő. Doncsecz


kivágtam: "==Fekete Istvánról===
  • Fekete István az Édesapám volt… – ifj. Fekete István
  • Fekete Istvánra emlékezve… – ifj. Fekete István".--Ez komoly? Ifj. Fekete István osztálytársa voltam - emlékezés Fekete István fiára, ifj Feket Istvánra. + Fekete István szomszédja voltam: ismeretlen szomszéd visszemlékezése Fekete Istvánra stb.
Legalább év, kiadó, ISBN kellene.--Linkoman 2007. május 2., 14:19 (CEST)Válasz
visszaírtam a korábban kivágott műveket, kiegészítve más tanulmányokkal, komplettírozva a kiadó és kiadási évszám, ill. ISBN szám megjelölésével. -- Egyébként komoly!

Megjegyzem K. Linkoman, hogy amit kifogásoltál azt Te is pár perc ráfordításával megtehetted volna! - Gondolom, ha kócos vagy fésülködsz és nem tar kopaszra vágod a hajad! A tartalomhoz hozzátegyél, ne csonkítsd! 87.97.71.2 2007. augusztus 29., 08:21 (CEST)Válasz

Szemléletbeli különbség van köztünk. Én egy lexikont szeretnék szerkeszteni, vannak viszont olyanok, akik egy szócikk kapcsán mindent fontosnak tartanak, válogatás nélkül. Ezen élcelődtem. Nem ér meg ez ennyi társalgást, hónapokkal később.
Az pedig nyilvánvaló, hogy más egy forrás egy lexikonban ISBN számmal és más anélkül. Lehet, hogy sohase került volna bele a cikkbe, ha nem szólok.
A "csonkítás" olyan túlzó kifejezés a szituációra, mint amikor egy homokvár összedőlését cunaminak nevezik.
Én sohasem ragaszkodom a saját ízlésemhez, de más ízlését sem szoktam átvenni.
Sztem túl vagyunk ezen.--Linkoman 2007. augusztus 30., 07:57 (CEST)Válasz

A Tíz szál gyertya novellákat a Móra Ferenc könykiadó már kiadta 2004-ben. User:Doncsecz

80.253.189.210 szerkesztései[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 16 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő
  • Egyrészt másolt egy csomó mindent innen, ezt kicsit át kellene foglamazni, pl. múlt időbe kéne tenni.
  • Másrészt az alábbi szakaszt is írta, amit én kivettem a cikkből annyira rossz a stílusa. Hasznos információ lehet benne, bár erősen le kéne ellenőrizni. – Totya (vitæ) 2007. október 26., 19:04 (CEST)Válasz

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója! Bizonyítottan, minimum 8.700.000 példányban adták műveit magyar nyelven 2002. decemberéig! Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei 2002. év végéig.

Az irodalmi életben Fekete István, mintha nem is létezett volna! Könyveit csak azért adták ki milliós példányszámban, mert ez hasznot jelentett. Erre pedig nagy szüksége volt a kommunista párt- és állami vezetésnek, mert az újabb és újabb nyugati kölcsönök ellenére (vagy éppen a kölcsönkamatok hatására) az ország gazdasági helyzete folyamatosan romlott, egyre nehezebb gazdasági helyzetbe került.

Az irodalmi életünk "párthű" vezetői, pedig ahelyett, hogy hálásak lettek volna Fekete Istvánnak, és legalább a könyvei által hozott hasznot elismerik - agyonhallgatták őt!

Az Akadémiai Kiadó, 1965-ben megjelent 3 kötetes nagy irodalmi lexikonban foglalkoznak ugyan Fekete Istvánnal, de életével munkásságával kapcsolatban az alábbi tényeket szándékosan elhallgatták, egyszerűen kihagyták a munkássága taglalásakor:

  • Egyik versét már 14 éves korában közölte a Zászlónk című, népszerű ifjúsági folyóirat;
  • 1940-ben írta a Hajnalodik című drámai színművet, melynek nagy sikerére jellemző, hogy több mint száz folytatólagos előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban;
  • 1941-ben ő írta minden idők egyik legnagyobb sikerű - és nagy szenzációt kiváltó - magyar filmjének a Dr. Kovács Istvánnak a forgatókönyvét;
  • 1942-ben írta a Túlsó part és Féltékenység című filmek forgatókönyvét;
  • 1943-ban írta az Aranypáva című film forgatókönyvét;
  • 1941 - 1948 között több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett;
  • Az 1940-es évek elején az egyik legkeresettebb és legsikeresebb magyar író volt;
  • Csi című könyve 1942-ben megjelent német nyelven;
  • 1936-tól az akkori évek legjelentősebb irodalmi-társadalmi folyóirat - az Új Idők - rendszeresen közölte novelláit, folytatásos regényeit. (Hajnal Badányban, Emberek között, Végtelen út, Gyeplő nélkül);
  • Kihagyták, hogy a Kisfaludy Társaság tagja volt. (Ami ugyebár 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított. Ez éppen olyan, mintha egy Kossuth-díjas író életrajzi ismertetésében a lexikon szerkesztői nem tennének említést a kitüntetésről)

Az Akadémiai Kiadó "szocialista" szerkesztői, akik A magyar irodalom története 1919-től napjainkig című 1100 oldalas, Budapesten 1982-ben kiadott "mamut" kötetben meg sem említik Fekete Istvánt. Ezzel szemben százszámra említenek meg olyan írókat és költőket, akik esetleg egész életükben csak 2-3 kötetet adtak ki.

iskola kezdes...[szerkesztés]

A Ballago ido c. konyveben azt irja F.I.,hogy az elso osztalyt ot es fel evesen kezdte: tehat az 1905 augusztusa. /Ballago ido, 1970, 84. old./ Tisztelettel, Vasadi Barnabas & Judit, New York.

A Tudakozóban kérdezték[szerkesztés]

Jó lenne beleszőni a cikkbe:

== Fekete István tanulmányai ==

mélyk tantárgytol félt alegjobban fekete istván
--79.121.73.72 (vita) 2009. szeptember 23., 09:43 (CEST)

December elsején kérdezték ezt már tőlünk, és bár a kérdés szebben nézett ki, mert a kérdezőnek jobban sikerült eltalálnia a billentyűket, máig sem jelentkezett senki a válasszal. Karmelaüzenőlap 2009. szeptember 23., 13:45 (CEST)

„ Egy-egy fiúval való kivételes bánásmód. . . egy-egy rosszul sikerült feleletem felett való viccelődése valamelyik tanárnak, amikor pedig igazán készültem, gombóccá gyűrte a feleletet a torkomban, és egyszerűen megnémultam. A végeredmény: szekunda vagy valami nyomorult félszekunda. Magam sem értettem magamat. Különösen a számtan lett végleges ellenségem, mert olyan kérdéseket sem tudtam megoldani, amelyeket pedig, ha magam voltam, fejből felírtam a táblára. Mindezeken felül pedig állandó zavaros és rémes álmokkal küzdve, néha csodálatosan szép, néha pedig borzongatóan fájdalmas orgonazúgást hallva, olyan melódiák zengtek a fülemben, amelyek borzalmasságukban is feledhetetlenül szépek voltak, és - nagyon ritkán és nagyon röviden - néha nappal is újra jelentkeztek. Mivel azonban általában rendesen viselkedtem, szüleim talán megnyugodtak, hogy majd csak lesz valahogy, és csak akkor döbbentek meg, amikor a félévi bizonyítványban latinból, földrajzból és számtanból megbuktam. Bizonyítvány-kiosztás után tócsát sírtam a zsebkendőmbe, és hazamenve a bizonyítványt beletettem a misekönyv vastagságú Családi levelező című könyvbe, amelynek állandó helye volt a szekrény tetején, a sarkon, és nemcsak szerelmes levelekkel, de különféle szükséges okmányok kiállításával, jogi tanácsokkal, sőt végrendeletekkel is foglalkozott. ”
– Fekete István: Ballagó Idő, Móra, 1976

A válasz szerintem itt van. VadszederkeMágika 2009. szeptember 23., 13:50 (CEST)

Képek az íróról[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Egyszer a Fekete család tagjai keresték valamilyen ügyben a tudakozót. Vajon nem lehetne őket elérni és megkérni arra, ha rendelkezésére bocsátanák a lexikonnak képeket az íróról? Tudniillik én szeretném bővíteni és már tervem is van hozzá, csak még egy könyvet kellene szereznem hozzá. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. szeptember 28., 12:24 (CEST)Válasz

javaslatok a szocikk modositasara[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 9 hónappal ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Nem tudom, hogy ki írta a szócikket, de javaslom, hogy írja át a következők szerint: "Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója" kérem ezt alátámasztani valamilyen számszerű, elfogadható bizonyítékkal, amely nem az, hogy a fia szerint mennyi könyvet adott el.

Másrészt, kérem kigyomlálni az egyértelműen érzelemdús, sugalmazó és közel sem szakmai megfogalmazásokat, mint például azon jelzök használata, amelyek kizárják más világnézetű Fekete István rajongók bevonódását egy enciklopédikus szócikkbe és amelyek azt sugallmazzák, hogy Fekete István Zsellérek című kaotikus fércmüve (melyet újra meg kellene írnia úgy, ahogyan azt Fekete István megírta volna: a humanista mesteríró tollával) valamely nagy összeesküvés miatt "nem a tananyag része"

Összességében, Fekete István szellemiségéhez is jobban illene egy olyan szócikk, amiből nem süt az elvakult vágy, vagyis, inkább maradna minden sallangtól mentes és semleges. 89.133.13.125 (vita) 2023. július 22., 00:28 (CEST)Válasz

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Fekete_István_(író,_1900–1970)&oldid=26307071”