Vita:Földes

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Dhanak 18 évvel ezelőtt a(z) Áthozat a főlapról témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)

Áthozat a főlapról[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 18 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő
Ezt mindeképpen formázni kéne először. --DHanak :-V 2005. december 31., 15:34 (CET)Válasz

Földes nevének eredete:

Földes nevének eredetére több név is született. Egyes elképzelések szerint a Földes vagy Feldes családnévből származik. Mások szerint pedig ez az elnevezés a talaj minőségére utal.

Földes címere:

Földes címerében egy balra néző, jobb mellső lábát felemelő hófehér bárány található. Alatta zöld fű van, felette a betlehemi csillag ragyog. Ezt a címert 1719-ben fogadták el. Hófehér bárány = tisztaság, erkölcsösség, ami a reformációra utal.

Földrajzi helyzet:

Földes nagyközségi rangú település a Hajdúság déli szélén, a Bihari Sárrét határán. Az elmúlt századokban Szabolcs, majd Hajdú vármegyéhez tartozott, jelenleg Hajdú-Bihar megye része. Autóval egyrészt az E-60-as nemzetközi főútvonalon Budapest-Püspökladány irányába haladva, Püspökladánytól egy 16 km hosszúságú mellékúton, másrészt a 4-es főúton Kabáról közelíthető meg. Vasúton Budapest vagy Debrecen irányából Kabáig, illetve Püspökladányig kell utaznunk, ahol autóbusz-csatlakozási lehetőség van. A debreceni autóbusz-pályaudvarról közvetlen járat is van Földesre.

Földes természeti szempontból

A Bihari terület elhelyezkedése, kiterjedése:

A régió a Berettyó-Körösvidék középtáj Bihari-Sík kistáját és a Berettyó-Kálló Közét teljes egészében, valamint a Nagy-Sárrét Hajdú-Bihar megye területére eső részét foglalja magába. Déli határvonala Körösszegapáti település határától kezdődően Hajdú-Bihar megye déli határa mentén halad, majd továbbra is a megyehatárt követve húzódik fel északra a 4-es főútig, ahonnan észak-keleti irányban nagyjából a Báránd-Kaba-Derecske-Sáránd-Hosszúpályi-Létavértes vonalon ér ki az országhatárig. Területe hozzávetőleg 1750 km², ebből védett 17.095 ha, ez a Bihari-sík TK.

Földhasználat:

A terület legjellemzőbben gyenge lefolyású, magas talajvízállású, helyenként holtmedrekkel és csatornákkal tagolt ártéri síkság. A korlátozott lefolyási viszonyok miatt túlnyomó részében a szikes talajok különböző típusai jöttek létre (réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek és szolonyeces réti talajok). Az ártereken a réti és réti öntéstalajok a legelterjedtebbek. A terület körülbelül 70 %-a szántó. Ezeken, a részeken kiváló termőhelyi adottságú talajjal rendelkezik. Fekvése tökéletes ártéri szintű, tengerszint feletti magassága 90 méter. Az Alföldre jellemző éghajlattal és növénytakaróval rendelkezik. Legelői és jó fekete földjei 5-40 aranykorona értékűek. A régió legnagyobb részén réti csernozjom és mélyben sós réti csernozjom talajok jellemzőek, ezeken a részeken a szántóföldi művelés szinte kizárólagos. A lakosság foglalkozása ősidők óta a földműveléshez és az állattenyésztéshez kapcsolódik. A foglalkozás fő irányát a történelem évszázadai határozták meg. Sokszor az állattenyésztés volt a legjövedelmezőbb foglalkozás egyrészt, mert könnyebben volt menekíthető a jószág, mint a gabonavetés, másrészt a folytonos harcok miatt könnyen lehetett értékesíteni, nem is beszélve arról, hogy elsőrangú legelők és kaszálók voltak a földesiek birtokaiban. Legjellemzőbb szántóföldi kultúrák a búza, napraforgó, őszi-tavaszi árpa, köles lencse, borsó, kender, kukorica, cukorrépa, lucerna és vöröshere. Van a település határában egy kisebb gyümölcsös, ahol meggyet és szilvát termesztenek. Ennek a feldolgozása a faluban a pálinkafőzdében történt. Az Unióba való csatlakozással ez a lehetőség is korlátozódott, de reményeink szerint az idén újra beindul a szeszfőzés. Kiterjedt szikes legelők legnagyobb területi arányban a Bihari-Síkra (26 %) és a Konyár-Pocsaj környéki területeken jellemzőek.

Természeti adottságok, értékek Földesen:

Éghajlata mérsékelten meleg. A csapadék évi összegének a sokéves átlaga 550 mm, az évi középhőmérséklet alig haladja meg a 10 °C-ot, a napsütéses órák száma 1950 körüli. Az év során az uralkodó széliránynak az ÉK-i tekinthető. A felszínét kiváló adottságú, holocén üledéken és pleisztocén löszön képződött talajok (45% csernozjom, 35% réti csernozjom, 15% öntés) borítják. A szikesek területe mindössze 5%. A jó minőségű talajok aranykorona értéke eléri a 35-öt. Fekvése tökéletes ártéri szintű, 90 m tengerszint feletti magasságú. A terület természetes növény-és állatvilága a múlt századi lecsapolások óta sokat változott. A régi Sárrét világa, a korábbi szikfoltok, a szeszélyes belvizek az ember természetátalakító tevékenységének köszönhetően mára már eltűntek. A további pusztulások megakadályozása céljából jött létre a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet.

Földes történelme:

Földes jelenlegi határán belül a kutatás mai állása szerint a középkorban két, századokon át Szabolcs vármegyéhez tartozó település volt. A történelem megpróbáltatásait átélt Földes és a XVII. század végén másodszor és véglegesen elnéptelenedett Szentmiklós. Bizonyosan Árpád-kori falvak, de X. századi megépülésükre, a szállások faluvá alakulására, korai birtokosaikra az írott források csak közvetve nyújtanak adatokat. 1938-ban kerültek be a debreceni múzeumba a község nyugati szélén, a 42-es számú főút melletti ásatások alkalmával talált szarmata agyag-és kerámiaedények. Ezek újkőkori lelőhelynek bizonyultak, s jelzik az itteni első emberi település nyomait. Gödörlakásaik, majd paticsfalú égetett házaik maradványait éppúgy megtalálták az ásatások alkalmával, mint a rézkori ember eszközeit. Viszont honfoglalás utáni, de még XII-XIII. századi lelet sem ismert. A honfoglalás kori és a kora Árpád-kori leletek hiánya annál feltűnőbb, mert a szomszédos Berettyóújfaluban, Derecskén, Szováton, de Kabán és Bárándon is az e korabeli faluhelyek, temetők sorjáznak. Földes első említése 1215-ben a Váradi Regestrumban található: idevaló poroszló-bajomi és nagyrábéi emberek ügyében járt el. Papjával a pápai tizedjegyzékben nem találkozunk, középkori egyházát Szent István tiszteletére emelték, első említése 1483-ban. Egy 1342-es adat szerint Földes-i Tamás fia András perbeli nemes tanú lakhelye. Ugyanebben az évben említik Földes-i Jakab főesperest és testvérét, 1389-ben pedig Földes-i Pétert. Tíz év múlva a fej- és jószágvesztésre ítélt Földesi Miklós fiáról, Jánosról van adat. 1400-ban Földesi János fia Péter határjárásnál királyi ember. A XV. században is a Földesy és a földesi Nagy-családok faluja. A földesi Nagy-család gyilkosság miatt fej- és jószágvesztésre ítélt tagjainak birtokait 1465-ben Mátyás király a Bajomiaknak, Sztáriaknak és Parlagiaknak adományozta. Ők a falu földesurai a helyi kisnemesek mellett a XVI. században is, 1557-től a Sztári-Esztári-család része a Bajomiaké lett. 1549-ben a Szabolcs megyei adóösszeírásban 16 adómentes, egytelkes nemest jegyeztek fel. A megye 1556. évi dézsmajegyzékében 1 összeírt fizet gabona- és bárány dézsmát. 1566-ban Szejdi pasa serege a községet részben elpusztította. Herpai Gábor (Földes község története című könyv alkotója) szerint 1572-ben a wittenbergi egyetem tanulói között földesi is van. A szolnoki szandzsák debreceni náhír 1572. évi adóösszeírásában 39 házat (családfőt) találunk. Tíz éven belül jelentős pusztulás érhette a falut, mert 1583-ban az erdélyi fejedelem Paksy Jánosnak Földesen pusztabirtokot adományozott. Szapolyai János révén Földes több kiváltsághoz jutott. 1566-ban Szejdi pasa serege Földest részben elpusztította. Az 1689-es és 1713-as Szabolcs megyei közgyűlések azt bizonyítják, hogy Földes község lakosai vámon, harmincadon és vásárvámon kívül semmit sem fizettek, terményeikből soha semmit le nem adtak, kuriális nemesi kiváltságokat élveztek évszázadokon keresztül. A település nemesei - egykori községi szervezeteik létrehozásával - a vármegyével szemben is megállták helyüket a rendi alkotmány idején, egyaránt biztosítva a nemesi kiváltságokat és a polgári egyenjogúságot. Erre emlékszik a nagyközség minden április 14-én, a Község Napján.

Az első világháborúban 900 katonája közül 272 halt hősi halált, emléküket szobor őrzi. A megyében található emlékművek közül ez volt az első. A település 800 éves viharos történetét Zoltai Lajos, a debreceni Déri Múzeum kiváló tudósa tárta fel, és Herpay Gábor Földes község története című könyvében örökítette meg. 1944. október 9.-től kezdve a környéken súlyos német-szovjet harcok folytak. Az előjáróság elmenekült, de a törvénybíró vezetésével október 22-én a lakosság megkezdte a romok eltakarítását. November 27-én újraindult a közigazgatás, decemberben héttagú rendőrséget szerveztek, s 370 taggal megalakult a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete. A nemzeti bizottság 1945. január 15-én kezdte meg működését, vállalva a lakosság ellátásának megszervezését, a munka megindítását minden területen, a pártközi egyeztetést. 1945-ben fizették ki a községháza építésének utolsó kölcsönrészletét, – élelmiszerrel! A legnagyobb pártnak itt is a Független Kisgazdapárt bizonyult mindkét (1945, 1947) még szabad választáson. A Földigénylő Bizottság 1239 holdat osztott ki 348 földnélkülinek. 1949-ben kigyulladt a villany a községben, a villamosítást 20 év múlva fejezték be. A Nemzeti Bizottságot a Népi Bizottság, majd a Tanács váltotta fel 1950-ben. Számottevő fejlődés azonban csak a hatvanas években kezdődött a községben. Nagyfokú lakásépítési kedv mutatkozott, melynek következtében ma Földes lakásállománya (nagyobb részt családi ház) új épületekből áll. 1968-ban felépült a törpe vízmű, majd ezt követően felgyorsult az infrastrukturális háttér pótlása, megkezdődött a község modernizálása, az életminőség javulása. A községben 1949-ben szerveződött az első mezőgazdasági termelőszövetkezet, a Petőfi, aztán a Rákóczi, Dózsa, Tanács, II. Kongresszus jött létre. 1951. február 26-án bejelentették, hogy Földes szövetkezeti község. 1956-ban a Tanács téesz végleg feloszlott, egyesülések után a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet maradt talpon, amely az ország egyik legjobb szövetkezete lett.

Földes történetének jelentősebb évszámai:

Csiszolt kőkorszak és rézkorszak: leleteket találtak az Inacs-halomnál, Földes nyugati részén, amelyek a letelepedés első nyomaira utalnak.

1198. év: A település eredetének első írott emléke erre az időre nyúlik vissza, amikor Feldesnek hívják.

1214. év: A Váradi Regestrum 1214-es eseteiben földesi lakosok neveit említik.

1342. év: Tamás, Földes első birtokosának Andrásnak a fia, tanúként részt vesz Tamás erdélyi vajda és a debreceni Dósa nádor közötti peres eljárásban.

1464. év: A Földesy család uralmának meggyengülése. A család néhány tagját fej-és jószágvesztésre ítéli Mátyás király nemes emberek meggyilkolása miatt. A bajomi váruradalom feltűnése Földesen.

1537. év: A faluközösség törvényhatósági jogának elismerése Szapolyai János király által. (A falu egyik lakosát Parlaghy Györgyöt megbüntették egy forintra.)

1552-1686: A fennhatóság és a közigazgatás váltakozása a Török Birodalom a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség között. A falu megmaradt a saját helyén még a legnehezebb időkben is helyi szervezetek létesítésével, egyenlő jogokat biztosítva lakóinak, ugyanakkor megőrizve nemesi kiváltságaikat. A tizenhatodik század második felében Földes lakosai áttérnek a római katolikus vallásról a református hitre.

1645. év: Oltalomlevél I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől, megerősítve benne nemesi előjogaikat.

1652. év: Pecsétnyomója és címere van.

1692. év: Közös nemesi kiváltságlevél I. Lipót királytól, melyben elismerte és megerősítette a földesiek kuriális nemesi jogait mind személyükre, mind birtokaikra nézve.

Tizennyolcadik század: Szabolcs vármegyével szembeni küzdelem a független önkományzatiságért a Habsburg uralom alatt. Harc a nemesi kiváltságokért. Perek: szabad bíró (hadnagy) választásért; pallosjog gyakorlásáért; törvényhatósági jogokért; egyházi-tized, harmincad és vám beszedése miatt. Kőtemplom építése majd folyamatos bővítése, végső formáját 1830 körül nyeri el.

1848-49: A falu több mint ötven lakosa vesz részt a szabadságharcban.

1877. év: Hajdú vármegyéhez kerül a falu.

A tizenkilencedik század vége: Földek tagosítása, lecsatornázása.

1901. április 15.-én Kállay László halála. Kállay László végakaratával Földesre hagyta teljes ingó és ingatlan vagyonát, ezzel jelentős gazdasági alapot nyújtott a település gazdasági fejlődéséhez. Végrendeletében előírta, hogy az örökség fejében a községnek kötelessége kisdedóvó, valamint a hajléktalanok részére történő menház építése (cselédház).

1924. év: A Községháza építése.

1998. év: Földes a 800. születésnapját ünnepelte.

A falu közigazgatásáról

Önkormányzat bizottságai:

1, Ügyrendi- és Jogi Bizottság

2, Településfejlesztési- és Kommunális Bizottság

3, Pénzügyi-, Gazdasági Koordinációs Bizottság

4, Gyermek-, Ifjúsági-, és Sport Bizottság

5, Oktatási-, és Művelődési Bizottság

6, Szociális-, és Egészségügyi Bizottság

Településre bevezetett helyi adónemek:

Ft/ Iparűzési adó: 3 %

Alkalmi iparűzési adó: 500 Ft/nap

Idegenforgalmi adó: 300 Ft/m2, 150 éj

Településfejlettségi mutatók:

Lakások száma: kb. 1800 db Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 97 % Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya: 2 % Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 93 % Telefonnal ellátott lakások aránya: 44 % Burkolt (portalanított) utak aránya: 25 %

Infrastruktúra:

Földes infrastrukturális ellátottsága az utóbbi években sokat fejlődött. Az 1800 lakás 97 %-ban vezetékes vizet használnak. A lakosság többsége (93 %-a) élvezi a vezetékes gáz előnyeit. Sokat fejlődött a távbeszélő-hálózat, jelenleg a lakások 44 %-ához tartozik telefon. Az utak 25 %-a burkolt, illetve portalanított. A csatornahálózat kiépítésére a tervek elkészültek, a kivitelezés folyamatban van. Az önkormányzat nagy fejlesztési projektje a szennyvízhálózat építése, amelyre eddig 125 millió forintot fordítottak. A beruházás 1994-ben megindult, s a hálózatépítés 1998-ban 1,2 km-es szakasszal bővült.

Népesség, foglalkoztatás:

Földes népessége 1870-ben - az első hivatalos népszámláláskor - 4560 fő volt. Lényegtelen visszaesés után a község lélekszáma a századfordulóig emelkedő tendenciát mutat, átlépte az ötezret. Ez a trend a század első éveiben felerősödött, s 1910-ben Földes lakossága elérte az 5500 főt. Némi megtorpanás után 1930-ban már 5669, sőt 1941-ben 5776 személyt számláltak. A második világháború után ez a szám további emelkedést mutat, 1949-ben 5889 en lakták Földest. Ez volt eddig a lakossági csúcs a nagyközség életében. Számuk ugyanis a hatvanas évektől a kilencvenes évekig fokozatosan csökkent, jóval ötezer alá esett. 1990-ben 4598 lakost regisztráltak, jelenleg némi emelkedés tapasztalható: 1997-es adat szerint Földes, lakossága 4747 fő volt. Abban az évben 20 %-os munkanélküliséget regisztráltak a községben, ami szám szerint 500 főt jelent, 300 férfit és 200 nőt.

A település gazdasági életét meghatározó gazdasági egységek:

A Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet, a TERM-CO Rt. és az AGROMARKT Kft., valamint a mintegy másfélszáz magánvállalkozó. A település városias szintű kereskedelmi hálózattal rendelkezik, amelyben közreműködik a Haladás ÁFÉSZ mellett számos helyi vállalkozó is. A szabadidő hasznos és egészséges eltöltését biztosítja a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet Szabadidő Központja, ahol különböző sportolási lehetőségek mellett hárommedencés strand is működik.

A település sportja röviden:

Földesen 1925 óta folyik rendszeres sportélet. 1933.-34.-ben évben alakult meg a Testedző Egyesület. Napjainkban a labdarugó és kézilabda szakosztály mellett aktív diáksportkör, illetve karate csoport tevékenykedik. Fontos utánpótlás nevelőbázis a kézilabda szakosztály. Gál Henrik és Pércsi József személyében válogatott birkózója is volt a nagyközségnek.

Vallási élet:

Az 1949-es népszámlálás során a község 5874 fős lakosságából a többség (5640 fő) vallotta magát reformátusnak. Őket a római katolikusok (149 fő), majd a görög katolikusok követték (18 fő). A népszámlálás során a községben 41 izraelita vallású élt még.

Egészségügy:

A településen az orvosi ellátottság megoldott. Két háziorvosi, egy gyermekorvosi és egy fogászati rendelő van a községben. A legközelebbi kórház 14 km-re, a mentőállomás 18 km-re található. A lakosság a gyógyszereket a helyi gyógyszertárban be tudja szerezni.

Források[szerkesztés]

1. Internet címek:

• www.foldes.hu

• www.vk-könyvtar.bibl.hu

• www.hnp.hu

• www.nagysarret.hu

• www.terkepcentrum.hu

• www.mme.hu

• www.birdlife.net

2. Folyóiratok:

• Karácsony Sándor Művelődési Társaság: Karácsony Sándor emlékkiállítás és bibliográfia; in A Karácsony Sándor Művelődési Társaság Füzetei 1., Földes, 1992, 1. szám; p. 40.; HU ISSN 1216-7665

• Éri István: A Dél-nyírségi erdőspuszták; in Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 1996, 547. szám; p. 24.; HU ISSN 0139-245X

• Bona Gabriella és Ványi Róbert: A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet; in Bihari Fények, 2004 január, I. évfolyam 1. szám; p. 8-13.; HU ISSN (nincs feltüntetve)

3. Könyvek: 

•	Péter Imre: Földes története I.; Földes, Földes Nagyközség Önkormányzata, 2002; 257 p.; Kapitális Kft., Debrecen, 2002; ISBN 963 00 9275 1

• Kontra György: Karácsony Sándor, a nagyhírű professzor; Budapest, Books in Print, 2003; 213. p.; Books in Print, Budapest 2003; ©(2003) Kontra György; ISBN 963 94 5023 5

• Bona Gabriella és Ványi Róbert: A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet; Debrecen, Favorit, 19p. p.; Bihar Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Debrecen, ISSN (nincs feltüntetve)

• Kakucsi Ferenc: Különös világ; Püspökladány, Hektográf Nyomda, 2002; 103. p.; Kakucsi Ferenc, Földes; ISSN (nincs feltüntetve)

• Bakoss Lajos hagyománygyűjtése, Karacs Zsigmond tanulmányaival; Földes, 1995; 122. p.; Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ Könyvtára; ISBN 963 04; ISSN 6037 8 1219-6541

totaliz 2005. 12. 31.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Földes&oldid=20431560”