Vita:Evolúció (biológia)

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az angol, bolgár, katalán, portugál, egyszerűsített angol, szlovén, kínai és koreai Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

---

Vitaarchívumok
	1. 2005. december 8. – 2007. szeptember 10. (2007. szeptemberéig) 2. 2008. szeptember 6. – 2011. március 12. (2011. márciusáig)

A szócikk idejemúlt megállapításai

1. A galapagos-szigeteken levő pintyek egymás között is szaporodnak, ezért nem alkotnak új fajt.

2. Az angliai lepkék egyáltalán nem adaptálódtak az ipari forradalom alatt. A lelkes kutató elhullott lepkéket szelektíven tűzött a fák kérgére, különben ugye nem tudta volna őket lefotózni.

3. A sarlósejtes anémia egy betegség, nem pedig az alkalmazkodás példája. A sarlósejtes anémiával született gyermekek 15%-a a 18 éves kort sem éri meg. Dr Győrffy Balázs ^vita 2011. április 14., 08:44 (CEST)

A galapagosi pintyek egymás közti szaporodásáról forrás kéne. És az sem mindegy, hogy melyik populáció melyikkel képes szaporodni. A gyűrűfajok esetében sokszor előfordul, hogy az egymáshoz közeli populációk szaporodnak, de a távoli végek nem. A Darwin-pintyek rendszerezése kétséges, ahogy ezt magam is megfogalmaztam a cikkben már jó régen. De az evolúció szempontjából teljesen közömbös, hogy 13 fajról vagy 1 faj 13 populációjáról beszélünk, mert az tény, hogy ez az állatkör az adaptív radiáció révén elindult a fajképződés útján. Nyilvánvaló, hogy új fajok nem egyik nemzedékről a másikra jelennek meg, hanem folytonos változások összeadódása révén, ahol minden egymást követő generáció szaporodóképes. Nincsen éles határ. Lehetséges, hogy a Darwin-pintyek még nem jutottak el odáig, hogy ne legyenek képesek szaporodni egymással, de a táplálékszerzés módjához való alkalmazkodás és az azt követő anatómiai változások már most is jól láthatók. Új minőséget nem csak új fajok jelentenek az evolúció szempontjából, hanem olyan új anatómiai elemeket, amelyek rögzülése a faj megváltozásához vezet. Mellékesen elavult nézetnek éppen az tekintendő, miszerint az egymás közti szaporodás az egy fajba sorolandóság ismérvei lennének. Az igaz – de még az is csak általában –, hogy az egy fajhoz tartozók képesek egymással szaporodni, de az már közel sem, hogy különböző fajok sohasem lennének képesek erre.

A lepkékről főleg. Ezek szerint csak fákra feltűzött lepkéket lehet fotózni, és minden lepkefénykép hamisítvány? Azt egyébként elképzelhetőnek tartom, hogy egy lelkes kutató hamisított, de ez még nem cáfolata az evolúciónak, ahogyan a piltdowni ember sem az. Éppúgy, ahogy a kereszténység sem bukna bele, ha kiderülne végre, hogy a torinói lepel hamisítvány.

A harmadik állítást pedig nem értem. 15% nem éri meg a 18 éves kort. Na és? A többi meg továbbadja. LA^pankuš→ 2011. április 14., 01:07 (CEST)

Az evolúciós elmélet lényege, hogy egy új faj létrejöttét tudná megmagyarázani azáltal, hogy új előnyös (pozitív) tulajdonságok jönnének létre.

ad 1 és 2: Az, hogy anatómiai változások vannak, az semmire sem bizonyíték (lásd kutyafajták).

ad 3: akárhogy tejed a sarlósejtes anémia, nem lesz soha új faj, hiszen a homozigóták lényegében igen rövid időn belül kihalnak.

Ezek miatt a fenti három példa egyike se igazolja új faj létrejöttét, és inkább az evolúciós elmélet ellenzőinek az állításait támasztják alá.

És hogy jön ide a kereszténység? Az egyik fő probléma, hogy az evolúció hívei nem képesek vitázni, hanem rögtön a "kreacionistákra" támadnak, mivel abból a tévhitből indulnak ki, hogy minden, ami nem evolúció, az "kreacionizmus". --Dr Győrffy Balázs ^vita 2011. április 14., 08:44 (CEST)

Sehogy nem jön ide. Egy példa volt, az érthetőség kedvéért. LA^pankuš→ 2011. április 14., 08:47 (CEST)

Má' nem azé', de a szócikkben a vérszegénység nem a fajképződést illusztrálja, hanem a genetikai változatosságból eredő, preadaptív előnyökre példa. Nincs azzal semmi gond. Fajképződésre egyetlen példát mondok, bőven elég: ruhatetű. Ez a faj az emberiség ruházkodása előtt nem létez(het)ett, ma pedig egyetlen olyan természetben élő faj sincs, amellyel össze lehetne hozni. LA^pankuš→ 2011. április 14., 08:58 (CEST)

A wiki ruhatetű szócikke szerint: "Genetikai vizsgálatok szerint a fejtetvektől elkülönülő első ruhatetű vonalak minegy százezer évesek." Tehát már a neandervölgyi embernek is volt ruhatetve. Zsalab2 ^vita 2011. április 14., 09:03 (CEST)

A neandervölgyiek már öltözködtek. A faj, amelyik a ruhához alkalmazkodott, új fajjá vált. LA^pankuš→ 2011. április 14., 09:06 (CEST)

A Wikipédiának viszonylag világos irányelvei vannak arról, hogy milyen kritériumok kerül vagy nem kerül be valami a szócikkbe (ha általánosan elfogadott tudományos tényként mutatjuk be, akkor igazolni kell megbízható forrásokkal, ha kisebbségi véleményként, akkor ellenőrizhetőnek kell lennie, hogy az adott csoport tényleg így vélekedik, és nem szabad aránytalan súlyt kapnia). Kérlek, próbáljatok ezeknek az eldöntésére koncentrálni a vitalapon; ha vitatkozni akartok arról, hogy van-e evolúció, arra az Index fóruma a megfelelő hely, nem a Wikipédia.

A pintyekről pl. P&B Grant (mindketten a Darwin-pintyek elismert kutatói) 2007-es cikke ezt mondja: Thirteen species are recognized on the basis of morphological and biological criteria, with as many as 10 occurring on a single island. A 14th species inhabits Cocos Island. Van olyan megbízható forrás (lehetőleg referált biológiai folyóiratban megjelent cikk), ami az ellenkezőjét állítja? Ennek hiányában valamelyik kreacionizmussal foglalkozó cikk (pl. az Icons of Evolution-ről szóló) lenne a megfelelő hely az alternatív nézet részletes ismertetésére. Az evolúció szócikkben a kritikus nézetek már súlyuknak megfelelően be vannak mutatva a szócikk végén, a konkrét kritikák felsorolása nem ebbe a szócikkbe való. --Tgr^vita 2011. április 15., 23:58 (CEST)

Az evolúció során nem kizárólagos kritérium a létrejövő tulajdonságok előnyös volta. A változásnak pusztán nem szabad kellően hátrányosnak lennie ahhoz hogy kivesszen a populációból. Így semleges vagy csak kevéssé negatív tulajdonságok könnyen bekerülhetnek a génkészletbe. A lepkék nem adaptálódtak sehova (mind a két színvariáns folyamatosan jelen van, csak eltérő mennyiségben). A példájuk viszont segít szemléltetni az esetleges környezeti nyomásokat amik adott, korábban akár erősen hátrányos tulajdonság elterjedését segíthetik egy adott populációban. A "kutyafajták"... Most anélkül hogy belemennénk a kutyák rendszertani besorolásába, és a mesterséges fajok témakörébe, legyen annyi elég hogy az "anatómiai változások" kellő mértéket elérve nemhogy új fajokat (lásd pl. a különbséget egy chivava és egy dán dog között, amik anatómiailag sehogy nem fognak neked passzolni, még ha esetleg elméletileg mesterséges megtermékenyítéssel a nagyobbik faj szaporodóképes utódot nemzhet is a kisebbikkel), de új szerveket és új szervrendszereket is létrehozhat. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.134.159.198 (vitalap | szerkesztései) 2012. december 14., 20:13 (CET)

Vallási és társadalmi viták

Jelenleg a következővel kezd ez a fejezet: Az élővilág természetes úton való kialakulására az evolúciós elmélet előtt nem volt magyarázat

Ez a mondat azt sugallja, hogy az evolúciós elmélet magyarázat az élővilág természetes úton való kialakulására, de ez téves, vagy legalábbis hiányos, mert az evolúciós elmélet az élet keletkezésére nem ad választ, sőt máig nincs olyan tudományosan alátámasztott elképzelés, elmélet, kísérlet az élet keletkezésével kapcsolatban Hidvégi Gábor ^vita 2018. március 26., 15:25 (CEST)