Vita:Diakritikus jel

Anon hozzászólása (áthozva a szócikkből)

Ez tök hülyeség mert a helyesírás nem a "nyelv" része! A "magyar nyelv" min olyan nem ismer diakritikumokat, csak hangokat. Másrészt amúgy képzők, ragok és jelek miért számítanak bele? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 145.236.21.45 (vitalap | szerkesztései)

Ilyen alapon a "tükörfúrógépről" szó is 6 ékezetes magánhangzót tartalmaz. A síktükör-fúrógépről nem is beszélve. A Guinness Rekordok Könyve 1988-ban megjelent kötete pedig nem számít hiteles forrásnak! Kötve hiszem, hogy megvizsgálták az összes létező nyelvet ezen a téren. Ráadásul számos kis nyelv helyesírásán azóta változtattak. Mellesleg a szanszkrit nyelv latinbetűs átírásában olyan sok mellékjel van (mássalhangzókon és magánhangzókon is), hogy simán veri a fenti szót. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 145.236.21.45 (vitalap | szerkesztései)

Már megbocsáss T. Anon, de hogyne lenne a helyesírás a nyelv része? Szerinted akkor minek a része, ha nem a nyelvé? Vagy az írás minek a lejegyzésére szolgál, ha nem a nyelv része? Hát ekkora hülyeséget már régen hallottam! Amúgy az egész szócikk egyfajta helyesírási jelölésrendszerről szól, akkor mi is a probléma? Szerintem alaposan félreértetted az egészet. Arról nem is beszélve, hogy újjáépítéséről szó a legtöbb ékezettel tartja a rekordot, nem pedig a legtöbb mellékjellel. A kettő nem egészen ugyanaz, mert minden ékezet mellékjel, de nem minden mellékjel ékezet, így tehát az általad felhozott példa nem a legjobb. És a szanszkrit nyelvet mióta írják latin betűkkel? Nem a tudományos átírásokról szól a cikk, hanem a mellékjeles betűkről. Megkérlek, hogy legközelebb próbáld értelmezni és jobban utánanézni, mielőtt beleszólsz. – Mex ^plática 2008. december 31., 22:39 (CET)

A helyesírás csak egy konvenció, a nyelvtől függetelnül köszöni szépen, jól van. Hamár ilyen "érdekesség"-eket citálunk, akkor módosítanám arra, hogy a legtöbb mellékjelet vagy miafaszt tartalamazó szó rekordját a magyar HELYESÍRÁS tartja! De tényleg érdemes lenne forráskritikát gyakorolnod, nehogymár a Guiness-féle marhaságok miatt elterjedjen egy olyan babona, hogy egy magyar szóban mérték a legtöbb mellékjelet. A szanszkrit nyelv latin átírása egy épp olyan átírás-konvenció, mint a magyar nyelv helyesírása, és abban igenis több mellékjel van, így van olyan szó is benne, ami több mellékjelet tartalmaz. Utálom azokat, akik "édesanyanyelvünket" túlmisztifikálják.

Ez szubjektív dolog, hogy része-e a nyelvnek az írásmód. A hangok se feltétlenül részei. Van, aki azt mondja, hogy a szókincs sem része a nyelvnek. Mások szerint a ragok sem. Meg a nyelvtan se. Meg egyáltalán nincs is nyelv, hiszen csak konvenció az egész.

A beszélt nyelv megvan helyesírás nélkül. Az írott nyelv megvan beszéd nélkül. Pl. valaki megtanulhat magyarul úgy is, hogy egy szót se hall csak mondjuk fordításokat olvas.

Ha a "nyelv"-et úgy definiálod, hogy csak a beszédre vonatkozzon, akkor nem része. Ha az írásra is, akkor meg része.

Hol a gond? Qorilla ^vita 2009. február 5., 00:02 (CET)

Anon kérdése

• ο görög omikron (0x03BF)
• о cirill o (0x043E)

Ezek mit keresnek a mellékjelek között?

Nem tiszták a fogalmak sem. A diakritikus jel egy olyan mellékjel... Miért? Mi az a mellékjel? Miben több az a diakritikus jelnél?

Amúgy nekem is gyanús, hogy pl. a vietnami írásban találnánk durvább szavakat is bármelyik magyarnál, de emiatt már fájjon a Guinness feje! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.2.17.115 (vitalap | szerkesztései) 2009. január 17., 23:02‎

Anon megjegyzése

Diakritikus jel van az i-n is. A, e, ı, o, u, majd á, é, i, ó, ö, ő, ú, ü, ű. User:β (– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.82.215.85 (vitalap | szerkesztései) 2011. augusztus 20., 12:43‎)