Vita:Bartos Erika
Új téma nyitása
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Törlés indoklása[szerkesztés]
A szócikkben eddig csak egy értékelő szakasz szerepelt a forrás feltüntetésével. Az alábbi elmarasztaló, kissé nyers kritika forrását a névtelen szerző nem jelölte meg. Ebben a formában nem maradhat a szócikkben.
Az Anna, Peti, Gergő-sorozatban a szövegek nyelvi minősége sok helyen egyszerűen csapnivaló, sajnos igénytelenségnek vagy ötlettelenségnek is nevezhetjük. Mondatszerkezetükben többnyire valóban egyszerű szövegek ezek, ami szerencsés is, amennyire ez megállapítható a hosszabb mondatokkal is próbálkozó darabokból.
Ha az Anna, Peti és Gergő-mesék bizonyos fenntartásokkal ajánlhatók kisgyermekes családoknak, a Bartos-versek zömétől bizony érdemes inkább távol tartani gyermekeinket. Egyébként könnyen megállapítható a pontos forrás is: [1]
Általában nem jellemző, hogy a wikipédia szócikkeiben üzengetünk. Ha forrásmegjelöléssel mégis visszakerül a kritika, javaslom a szócikk teljes átdolgozását. – Kispados vita 2011. február 5., 19:23 (CET)
Kritika[szerkesztés]
Én támogatója vagyok a könyvnek és itt is van a polcomon 6 kötet, szóval nem vagyok elfogult, de valóban számos kritika van Bartos Erikával kapcsolatban, ezek megemlítése elkerülhetetlen ha korrektek akarunk maradni. Szóval megírtam ezt a szekciót és forrásokat is adtam hozzá. --Szente vita 2011. november 23., 05:51 (CET)
ügyvédi iroda[szerkesztés]
Elég sajátos, hogy egy ügyvédi iroda szerkeszti ki a cikkből a cikkalanynak nem tetsző kritikák ismertetését. --Pagony foxhole 2015. július 27., 17:31 (CEST)
Ezt durvának találom és azt is, hogy a Wikipédia hagyta, hogy megtörténjen. Egy írónak a kritikákat is el kell viselnie. Minden író kap negatív és pozitív kritikákat is. Mint apa kedvelem a könyveit, nekünk is jó pár megvan, de ez a cenzúrázás nagyon nem helyes. Kíváncsi lennék, hogy erről az akcióról tud-e az író maga. Csalódnék ha igen. Egy ügyvédi irodának meg illene tudnia, hogy miután feltüntetjük a forrásokat, ami a médiában megjelent nincs jogalap a szöveg eltávolítására. Ha elérik, hogy az Élet és Irodalom visszavonja a tartalmat és az Origó is, akkor kezdeményezheti a módosítást. A kritikák forrásoltak, tehát helyük van itt. Némileg finomítottam rajtuk, de visszaraktam. – Szente vita 2015. december 2., 04:04 (CET)
Kritikai rész[szerkesztés]
A kritikai rész tartalmát – hosszas megfontolás után – az alábbiak miatt eltávolítottam:
A Bartos-könyvekkel kapcsolatos „kritikák” 99%-a (és nem kizárható, hogy 100%-a) egy forrásra vezethető vissza, ez pedig az origo Mi a baja a szülőknek az ország legnépszerűbb gyerekkönyvszerzőjével?. origo.hu, 2011. március 22. (Hozzáférés: 2016. március 31.) cikke. Mint számomra (több forrásból) kiderült, ez a cikk elég furcsa életet élt: megjelenése után először a cikkben megszólaltatott személyek jelezték, hogy nem vállalják a cikkben szereplő állításaikat, majd a cikk szerzője jelezte az origonak, hogy a cikk tartalmát (utólagos önvizsgálat alapján?) nem tartja megfelelőnek és kéri eltávolítását. Mivel erre egy újságnál általában nincs közvetlen lehetőség ennek eredményeképp a cikkről végleg lekerült a szerző neve. Az origo többszöri átalakulás folyamán a cikk így, archívumból archívumba vándorolt úgy, hogy annak tartalmát már sem szerzője, sem a benne szereplők nem tartották korrektnek.
„Minden” ismert (és a kritikai részben forrásolt) kritika valójában ezen egy cikkre volt visszavezethető. A gyakorlatban visszavont cikk állításain alapuló tartalmat a WP:ÉLŐvel összhangban emiatt a cikkből eltávolítottam, és mivel így a teljes kritikai rész „elfogyott”, azt is töröltem.
Nem tartom kizártnak, hogy létezik más, független, nem ezen a cikken alapuló kritika; én kerestem, de nem találtam; minden azóta keletkezett újságcikk gyakorlatilag ezen cikk újrafutózott változata, és kissé szomorú demonstrációja az újságírói szakma állapotának. Ha valaki mégis találna független, névvel is vállalt forrást kritikára, ne féljen említeni, de próbáljuk az újramelegített origós cikket (illetve azokat, akik „valahol azt hallották, hogy”, és a „valahol” végeredménye a fenti cikk) mellőzni, mert ebben a formában nem megbízható forrás, erősen negatív állításokkal. – grin ✎ 2017. március 12., 19:57 (CET)
- Íme egy 2009-es cikk, szóval biztos nem origós Mese, olvasás, kritika. – Szente vita 2017. június 15., 00:09 (CEST)
- Idézet az ÉS cikkből: "... a rendszeres esti felolvasás hamar tudatosítja a felnőtt olvasóval, hogy a szövegek nyelvi minősége sok helyen egyszerűen csapnivaló. ... A szövegekből szinte teljesen hiányoznak a gyűjtőnevek és a névmások, az elbeszélő mindent újra és újra megnevez, ami rettentő redundanciákhoz vezet.....Ugyanakkor úgy látom, a kritika csak akkor látja el méltón feladatát, ha idejében rámutat eme sok tekintetben üdítő vállalkozás alapvető hibáira is. A szinte kivétel nélkül pozitív visszajelzés ugyanis láthatólag annyira meghozta Bartos Erika kedvét, hogy jó ötletnek gondolta óvodásoknak szóló verseit és mondókáit is könyvben publikálni. Márpedig vers esetében a nyelvi kreativitás fontossága nyilvánvalóan messze felülmúlja bármiféle nem nyelvi képességét vagy attitűdét. Ha az Anna, Peti és Gergő-mesék bizonyos fenntartásokkal ajánlhatók kisgyermekes családoknak, a Bartos-versek zömétől bizony érdemes inkább távol tartani gyermekeinket...." Arra az esetre, ha megint online elérhetetlen lenne a forrás (pl idővel megszűnik az újság) itt az nyomtatott változat megjelenése: LIII. évfolyam 8. szám, 2009. február 20. – Szente vita 2017. június 15., 00:29 (CEST)