Vita:Baróti Szabó Dávid

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Kata 17 évvel ezelőtt a(z) Untitled témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)

Untitled[szerkesztés]

"Székely nemesi családból származott. 1757-ben Székelyudvarhelyen lépett be a jezsuita rendbe, s különböző helyeken tanult és tanított (Trencsén; Szakolca, 1759–60; Székesfehérvár, 1760; Nagyszombat, 1761–63; Kolozsvár, 1763–64; Eger, 1764–65; 1765–70) pappá szenteléséig (Kassán, 1770-ben). 1770–71-ben a nagyváradi gimn. tanára, 1772–73-ban Besztercebányán töltötte harmadik próbaévét. A jezsuita rend feloszlatása után, 1773-tól Komáromban, majd 1777-től 1799-ig Kassán volt tanár. Itt indították meg és szerkesztették Kazinczyval és Batsányival 1788-tól Magyar Museum címmel az első m. nyelvű irodalmi folyóiratot. 1799-ben nyugalomba ment, s haláláig a Komárom vm.-i Virten, egykori tanítványánál, Pyber Benedeknél élt. A nemesi-nemzeti mozgalom egyik költője. A görög-római verselés egyik meghonosítója a m. költészetben, költői nyelvünket tájszavakkal és újításokkal frissítette. – M. Új mértékre vett külömb verseknek három könyvei (Kassa, 1777); Ki nyertes hangmérséklésben (Kassa, 1787); B. Sz. D. költeményes munkáji (Kassa, 1789); Orthographia és grammatikabéli észrevételek a magyar prozódiával együtt (Komárom, 1800). E két utóbbi mű Rájnis Józseffel és Révai Miklóssal nyelvi és verselési kérdésekben folytatott vitájának terméke. Magyarság virágai (Komárom, 1803); Virgilius Énéisse (1. rész, Bécs, 1810; 2. rész és Eclogák: Pest, 1813)".(Életrajzi Lexikon)

Bedolgozásra ideteszem, Kata 2006. május 20., 12:20 (CEST)Válasz