Vita:Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Hujber Tünde 11 évvel ezelőtt a(z) Rendezőkulcs témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Oroszországgal kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Hadtudományi szócikkek (születő besorolás)

Képfigyelmeztetés[szerkesztés]

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker vita 2008. február 16., 15:44 (CET)Válasz

Cikkből kivágva[szerkesztés]

Az orosz fegyverexportra vonatkozó rész a cikkből kivágva, nem tartozik a szócikk tárgyához:

Az orosz haditechnika és export

Oroszország 2006-ban külföldi országokkal kötött együttműködések eredményeként haditechnikai eszközökből nyolcmilliárd dollár bevételre tett szert. Az összeg nagy része, 6,5 milliárd dollár fegyverek exportjából származik, míg a fennmaradó 1,5 milliárd dollár haditechnikai eszközök javításából, modernizációjából, közös tudományos kutatómunkából és más együttműködési formákból tevődik ki. 2006-ban Oroszország 80 országot tudhatott vásárlójának. A korábban megkötött szállítási szerződésekkel együtt az orosz gyártók összesen 14 milliárd dolláros üzletet kötöttek. Oroszország legjelentősebb partnere India, Kína és más délkelet-ázsiai országok. Ezen országok részesedése az orosz fegyverek vásárlásából 2006-ban 62%-ot tett ki, míg 2005-ben ez a szám 74% volt. Délkelet-Ázsia, a Közel-Kelet és Észak-Afrika országai mellett 2006-ban Oroszország kiterjesztette haditechnikai kapcsolatait Latin-Amerika országaival, mindenekelőtt Venezuelával. Az orosz haditechnika még a jelen korban is igen népszerű. Ez annak tudható be, hogy az orosz haditechnika viszonylag könnyen hozzájutható, illetve olcsóbb, mint például az amerikai technika, ugyanakkor fejlettségben felveszi a versenyt a nyugati technikákkal. Erre jó példa: a harckocsik (például a T-72, vagy a T-sorozat többi tagja), a repülőgépek (például Szu-27, Szu-30 stb.), páncéltörő fegyverek (mint például a kiváló izraeli harckocsi, a Merkava páncélját is könnyen átütő Kornet típusú harckocsi-elhárító rakétakomplexumok). Ráadásul az orosz hadiipar elkezdte fejleszteni fegyverzetét, amelynek fele 8 év alatt teljesen megújul. Az oroszok is elkezdték kifejleszteni saját 5-ik generációs vadászgépeiket, amelyek felveszik a versenyt az amerikai 5-ik generációs gépekkel is. Felújítják haditengerészetüket, hadihajókat atomtengeralattjáróikat. Például Szeverodvinszkben vízre bocsátották a több mint egy évtizede épülő Borej-osztály első egységét, mely a Jurij Dolgorukij nevet kapta. A nukleáris töltetű, stratégiai csapásmérő ballisztikus rakéták célba juttatására hivatott rendkívül korszerű egység az újra magára találó orosz haditengerészet reménysége. A tengeralattjáró fontosságát jelzi, hogy a vízre bocsátási ceremónián magas rangú tisztek mellett részt vett Szergej Ivanov hadiipari miniszter is.

VargaA vita 2008. december 29., 14:19 (CET)Válasz

Lektor-sablon[szerkesztés]

A szócikk teljes átdolgozást igényel. Egymásra hajigált, elavult adatok, fegyver-típusok, fejlesztési koncepció. Ez a cikk ilyen állapotában így szégyen. – VargaA vita 2008. december 29., 14:21 (CET)Válasz

Rendezőkulcs[szerkesztés]

A cikkben két rendezőkulcs van megadva. Valaki hozzáértő döntse el, melyik kell (pláne, hogy az ezzel kapcsolatos hibaüzenet megjelenik a cikkben). - Tündi vita 2013. január 27., 10:15 (CET)Válasz