Vita:Asztúriai nyelvtan

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt El Mexicano 15 évvel ezelőtt a(z) A hangok átírása nagyon nem stimmel témában
Ez a szócikk témája miatt a Spanyolműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Spanyol témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A hangok átírása nagyon nem stimmel[szerkesztés]

  • A ce, ci, z nem magyar sz, hanem /θ/, mint az angol th.
  • Az ll nem cs, hanem jésített l /ʎ/.
  • Érdemes lenne elolvasni az ast:Asturianu szócikket és annak megfelelően javítani az ábécét is.

Mex plática 2008. június 15., 12:50 (CEST)Válasz

Az én forrásom ez volt, de valószínűleg ők jobban tudják... :-) - Gaja  2008. június 17., 01:38 (CEST)Válasz
Hát nem tudom, honnan szedték ezt a hülyeséget... – Mex plática 2008. június 19., 14:16 (CEST)Válasz
Nézegettem a spanyol és az asztúriai wikiben is, valószínűleg a legnyugatibb nyelvjárásban igaz az, amit a forrásodban írnak (de nem minden); az viszont már átmenet az asztúriai és a portugál-galíciai között... – Mex plática 2008. június 19., 14:32 (CEST)Válasz
Na, utánanéztem, a [ʧ] ejtésű hang az "lle vaqueira" és csak nyelvjárásokban fordul elő, legalább is ez szerint, ami eléggé releváns forrásnak tűnik, hiszen a Academia de la Llingua Asturiana adta ki... Módosítom a cikket... - Gaja  2008. június 19., 23:20 (CEST)Válasz

Ezt mondtam én is :) Ugyanúgy, ahogy a kasztíliaiban is számos ejtésváltozata van az ll-nek (a hivatalos jésített l mellett, amit már spontán sehol nem ejtenek): j~gy (általában), s-zs (Argentína, Uruguay, Nyugat-Andalúzia, Mexikó bizonyos vidékein), dzs (Kolumbia, Mexikó, illetve a a spanyol cigányok ejtik így) stb. De ezek mind a parasztok beszédére jellemzőek, a művelt hispán j-nek vagy szó elején gy-nek ejti mindenhol. :) A magánhangzókat is javítottam, nem tudok róla, hogy u-nak és i-nek ejtenék a hangsúlytalan o-t és e-t (ez is valószínűleg valamelyik szélső nyelvjárás lehet). (Majd küldök neked egy asztúriai népdalt, a szövege is megvan.) – Mex plática 2008. június 23., 08:58 (CEST)Válasz

Köszi. Pedig lett volna még egy két jó anyag az www.orbilat.com-on, de ezek szerint nem annyira megbízható... - Gaja  2008. június 24., 22:35 (CEST)Válasz

Sajnos tele van a net ehhez hasonló, igazából hozzá nem értők által írt oldalakkal, akik csak leírják, amit összeszedtek valahonnan ("mondta a haverom, aki tud egy kicsit spanyolul" és hasonló forrásokból), de a fele sem igaz. Én azzal együtt tisztelem az erőfeszítéseiket és lehet is belőlük hasznos infókat csemegészni, de lexikoncikkbe hivatkozásként sajnos nem használhatóak. Asszem egy hasonló oldalon olvastam én is a spanyol nyelv történetével kapcsolatban, hogy pl. "a palatális g a spanyolban először zöngés h-vá alakult, majd elzöngétlenedett, a keleti nyelvjárásokban pedig dzs lett". Lehet, hogy volt ilyen elmélet is valamikor nagyon régen, de ma már nem igaz, bizonyított, hogy az összes újlatin nyelvjárásban, keleten is és nyugaton is mindenhol dzs-nek ejtették kezdetben a palatális g-t; a zs-vé válás, majd s-sé és később ch-vá a spanyolban csak a 16-17. században következett be, tehát egy viszonylag modern hangváltozás. – Mex plática 2008. június 26., 10:15 (CEST)Válasz