Vita:Asszírok

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Hidaspal 14 évvel ezelőtt a(z) Realitás, komplexitás témában

A mai asszírokat szerintem nem kéne összekapcsolni a régiekkel. Szíria pl. sosem volt asszírlakta terület, de még Mezopotámia déli része sem – más kérdés, hogy a soknemzetiségű asszír birodalmak sokszor kiterjedtek ide is. Ezek a jónépek arámiak, csak nevükben asszírok. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 12., 11:54 (CEST)Válasz

Ők így nevezik magukat, asszír identitásuk van. Ez kb. olyan, mint azt mondanád, hogy a mai zsidóság magy része ne nevezze magát zsidónak, mivel a kazárok leszármazottja és ne az ókori zsidóké. De ők így nevezik magukat, mert így érzik, s kész. --maxval 2007. május 12., 12:17 (CEST)Válasz

Attól még nem asszírok gyakorlati értelemben :). Ráadásul lefogadom, hogy pl. a szírektől csak a vallásuk különbözteti meg őket. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 12., 13:32 (CEST)Válasz


Mi az, hogy "gyakorlati értelemben"? A nemzetiség kulturális öndefiníció, hagyomány kérdése. Egy mai zsidómak vagy magyarnak sincs valószínűleg egyenesági leszármazása Ábrahámig/Árpádig - tehát nem zsidó ill. magyar? A mai asszírok kontinuitást vallanak az ókori asszírokkal, ráadásué ténylegesen is azt a nyelvet beszélik, amit az ókori asszírok beszéltek i. e. V. századtól. Akkor meg miről beszélünk?

Ami vallást illeti, nem igaz. Abban a térségben van egy rakás nem-asszír keresztény is. Sőt ők a többség, a legtöbb keresztény a térségben arab nemzetiségű, az eredetileg szír ritusú egyházakban is, ma már ezekben az egyházakban szírül csak néha énekelnek és imádkoznak, de minden arabul megy, ma már az énekek és az imák is elsősorban arabul vannak.

Egy dologban igazad van viszznt. Hasonlóan a zsidókhoz, az asszíroknál is volt egy olyan jelenség, hogy a múltban a valláshoz csatlakozott nem-asszírek asszírré váltak, mivel azonosították a nemzetiséget és a vallást. Régebben a vallás felvételéve az ember a nemzetiséget is kapta. --maxval 2007. május 12., 14:26 (CEST)Válasz

A probléma ott van, hogy attól kezdve, hogy az ókori Közel-Keleten elterjedt az arámi nyelv, nem beszélhetünk asszírokról, legfeljebb arámiakról. Egyáltalában, nemzetiségekről sem - kultúrák, vallások, nyelvek, államok voltak, de nemzetiségek nem. Az asszírok meg főleg nem, mert ők csak az akkád egy külön dialektusának beszélői voltak, akik az egy-ugyanaz panteonból Assurt csípték ki maguknak a legfőbb istennek, míg a babiloniak Mardukkal tették ugyanezt. Ráadásul ezek a boldogtalan mai asszírok éppen az akkád I. Sarrukínig vezetik vissza magukat, aki minden volt, csak asszír nem, mert oda messze északra tán el se jutott sem ő, sem az akkád népesség. Az akkád és az asszír viszont nem egy és ugyanaz. Asszíriáról és asszír dialektusról talán a Kr. e. 2. évezredtől beszélhetünk, de asszír népről... A zsidók más tészta, ők hosszas harcokban kiszenvedték az egy Jahve-kultuszt, ami az izoláltsággal párosítva kulturális-származási nemzetként való létüket megmagyarázza. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 12., 23:02 (CEST)Válasz
Summa summarum ezért fenntartom, hogy két külön cikkre van szükség az asszírok tárgyalásánál, éspedig az ókoriaknak kéne a főcikknek lenni, mint jóval ismertebbek és "original" asszíroknak. Mathae Tohuvabohu 2007. május 12., 23:06 (CEST)Válasz
Szerintem meg nem, az összes többi népnél sincs két szócikk. Itt miért lenne? --maxval 2007. május 19., 08:05 (CEST)Válasz

Az asszírok név alatt korszaktól függően két népet értünk[szerkesztés]

"Az asszírok név alatt korszaktól függően két népet értünk:

  • Ókori asszírok: Az ókori Asszíria akkád nyelvű népessége.
  • Mai asszírok: Mai közel-keleti nép, akik az ókori asszíroktól származtatják magukat."

Ezt a részt abszurdnak tartom, mert be lehetne írni szinte az összes néphez. Pl.: "Magyarok név alatt korszaktól függően két népet értünk:

  • Középkori magyarok: Akik Árpáddal bejöttek a Kárpát-medencébe.
  • Mai magyarok: Mai kárpát-medencei erősen kevert magyarul beszélő nép, mely a középkori magyaroktólé származtatja magát."

vagy: "Zsidók név alatt korszaktól függően két népet értünk:

  • Ókori zsidók: A közél-keleti Júdea és Izrael, judaista vallású héber ás arámi nyelvű lakossága.
  • Mai zsidók: Kevert etnikumú, héber, jiddis, ladino, angol, orosz, német, s más nyelvű judaista vallású vagy ilyen hagyományú népesség, akik az ókori zsidókkal kontinuitást vállalnak."

--maxval 2007. május 12., 14:35 (CEST)Válasz

Köszi, javítottam. --Adapa 2007. május 12., 15:40 (CEST)Válasz

A zsidókról már szóltam, a magyaroknál ott hibádzik az érvelés, hogy a magyarság esetében nem veszett ki a nyelv, hanem átalakult, ahogy a nyelvek szoktak. Meg aztán a magyarok helyben vallják magukat magyarnak, nem olyan területen, ahol Árpád magyarjai csak érintőlegesen jártak (ld. Szíria esete). --Mathae Tohuvabohu 2007. május 12., 23:06 (CEST)Válasz

Az asszíroknál meg nyelvcsere történt 2500 éve. Nem szokatlan jelenség. DE ismétéem: a vitának semmi értelme arról, hogy "joguk van-e" az asszíroknak így nevezni magukat. (Lásd zsidó példát!) A tény az, hogy annak nevezik magukat. --maxval 2007. május 19., 08:08 (CEST)Válasz

"A probléma ott van, hogy attól kezdve, hogy az ókori Közel-Keleten elterjedt az arámi nyelv, nem beszélhetünk asszírokról, legfeljebb arámiakról. Egyáltalában, nemzetiségekről sem - kultúrák, vallások, nyelvek, államok voltak, de nemzetiségek nem. Az asszírok meg főleg nem, mert ők csak az akkád egy külön dialektusának beszélői voltak." Nevezhetik magukat asszíroknak, ezt nem vitatom, nem is vitattam. Én is nevezhetem magam tagalognak. Sőt, géplakatosnak is. Attól még magyar bölcsészhallgató vagyok.--Mathae Tohuvabohu 2007. május 19., 12:20 (CEST)Válasz

II. Assur-nászir-apli a képen[szerkesztés]

Elég abszurd a fentiek fényében. Valami más mai asszírt nem lehetne odabiggyeszteni helyette? --Mathae Tohuvabohu 2007. május 18., 17:37 (CEST)Válasz

Futtatok egy kis eszmét[szerkesztés]

Az asszíroknak megvolt az a rossz tulajdonságuk, hogy deportáltak. Mondjuk nem haláltáborokba, hanem csak a hátországba letelepíteni, hogy gazdasági hátteret biztosítsanak maguknak. Nem ritkán százezres léptékben. (A zsidók ugyanígy jártak az Újbabiloni Birodalom idején.) Ennek következtében Mezopotámia és vidéke soknyelvűvé vált, de alapvetően sémi maradt, hála a telepítések által sújtott népeknek (arámiak és rokonaik/alcsoportjuk, a káldok, arabok, héberek stb.). Ha úgy tetszik, ebben a soknemzetségű (anakronizmus, ld. feljebb...) miliőben a legelterjedtebb az arámi volt, és hamarosan mint lingua franca kezdett működni. Tudjuk is, hogy hamarosan az asszír birodalmi adminisztráció is átállt a kettős könyvelésre: a többek által értett, arámi nyelvű és a hagyományos akkád kancelláriai gyakorlat együtt élt. Miután a perzsáknak hála egy alapvetően nem akkád kultúrájú estabilishment olvasztotta magába a Közel-Kelet nagy részét, az archaikus és bonyolult asszír-akkád hamarosan kihalt, mert fennmaradását sem a köznyelvi használata, sem egyéb kancelláriai hagyományok nem indokolták. A vallásos intézmények még kitartottak egy darabig, de akkor jöttek a makedónok és egy nagy rakat görög, a Kr. u. 7. században meg rengeteg arab.

Mi tehát a helyzet a Kr. e. 6. század végétől? Van egy csomó sémi Mezopotámiában. De nem csak itt! Szíriában, Föníciában, Palesztinában és a környékükön. A dolgok úgy alakulnak, hogy az arámi a közös nyelvük. Azonban a folytonosság köztük és a mezopotámiai akkádok (asszírok, babiloniak) között nem éppen kizárólagos, hiszen már mintegy fél évezrede folyt a bevándorló és betelepített lakosság lassú keveredése a helyiekkel. Hála a tíz- és százezres áttelepítéseknek, de a spontán népmozgásoknak is. Mindenesetre a Kr. e. 1. évezred közepére a Közel-Kelet nagy része aramizálódótt. Ezt egy erős hellén befolyás követte Nagy Sándortól Hérakleioszig, megspékelve a kereszténység különféle ágaival. Mindeközben is folyt az arabok kitelepülése a peremvidékre. Az iszlám hódítás következtében a belső területeket is elárasztották az arabok, és az idők múlásával az ő nyelvük vált az itteni mindenféle népesség körében uralkodóvá. Aztán jó adag türk is megérkezett, színesítve a palettát.

Ennek köszönhetően mára maradt egy újarámi dialektust beszélő, a világban szétszórt, relatíve csekély létszámú csoport, melynek identitásában gyaníthatóan a vallás játszik kulcsszerepet, és kultúrája és nyelve zömmel ebben jut kifejezésre.

Kitől származik ez a csoport? Az asszíroktól – is. Meg az arámiaktól, káldoktól, görögöktől, araboktól, kurdoktól, meg aki megfordult a vidéken. Jellemző, amit a cikk is ír, miszerint "régebben főleg a szuraje vagy szurjoje, azaz „szírek” névvel jelölték magukat" és "a mai asszírok anyanyelve az asszír újarámi nyelv (asszír nyelven: ܣܘܪܬ, szuret, azaz „szír”), amely a középarámi nyelvekhez tartozó középkori szír nyelv egyik mai utódnyelve." Ebből elég nyilvánvaló, hogy a nemzeti ébredés őket elérvén kerestek valami jól hangzó őst. Megtalálták, az asszírokat ősnek nevezni nyilván felemelő, hiszen a Egyiptomtól Iránig uralkodni sportteljesítménynek sem utolsó. És még némileg jogosabb is, mint nekünk a boldogtalan """"*szumírokat"""" kiemelni, mert tényleg nem elképzelhetetlen, hogy a definiálhatatlan ókori asszír "nemzet" fiainak véréből is jutott beléjük. A káld, arámi, arab, satöbbi gyökerek mellett...

Kétségkívül asszíroknak nevezik magukat, joguk van rá. (Bár nem tudom, mennyire általános arrafelé a nemzettudat, és mennyire csak nyugaton okult szobaértelmiségiek találmánya. Ha elterjedt is, gyanítom, nem valami régi keletű.) De kinyilvánítani, hogy márpedig ők az asszírok leszármazottai és punktum, mégha teljesen más a nyelvük, kultúrájuk, földrajzi elterjedésük; nos, nem valami felelősségteljes megállapítás. (Attól ők még érezhetik úgy, hogy II. Assur-nászir-apli az ő kutyájuk kölke volt, ahogy mink is sokáig – egyes mélynemzetiek ma is, horribile dictu – a hun Attiláig, a szkítákig és a sumerekig vélik felfedezni gyökereiket, mert snassz az orosz pusztáról jönni és halzabáló baltiakkal meg szaunás finnekkel rokonkodni.) --Mathae Tohuvabohu 2007. május 23., 15:53 (CEST)Válasz

A zsidóknak sincs ezen alapon zsidóknak nevezni magukat, mégsem írjuk ezt a Zsidók cikkben. Mi a közös egy mai zsidó és egy ókori között? Ha nem lett volna a vallás, nem is lennének ma már zsidók. De egy rakás más népről ugyanazet lehet elmondani. Az asszírok esetében ez kevésbé van így, kontinuitás van az identitásban. Persze ott is volt asszimiláció, idegenek beolvadása, stb. De hol nem volt? Amíg minden egyes népnél nem mondjuk azt, hogy az két nép: "egy ókori" és "egy mai, mely azkori leszármazottjának vallja magát", addig ne diszkrimináljuk az asszírokat sem! maxval 2007. május 23., 17:27 (CEST)Válasz

Elolvastad egyáltalán, amit írtam? És ha igen, miért nem reagáltál a leírtakra? Felesleges megismételned újra, amit egyszer már megtettél. Az ókori zsidók és a mai zsidók között is temérdek a különbség, de sajnálatos módon ott elég egyértelmű a kontinuitás (nem térítő típusú vallás, a diaszpóra nem integrálódik a környezetbe), raádásul az izraeliek héberül (kicsit megújítva) beszélnek, nem mondjuk arabul. Tehát örülnék, ha az érveimet is figyelembe vennéd, mert továbbra is fenntartom, hogy a kettőt nem lehet egy lapon említeni ebben az esetben. (Egyúttal ismétlem: asszíroknak nevezik magukat, joguk van rá.) --Mathae Tohuvabohu 2007. május 23., 18:40 (CEST)Válasz

Olvastam mindent. De ha elismered e jogukat, miért törlöd? maxval 2007. május 23., 19:42 (CEST)Válasz

Dehogy törlöm, akkor átmozgattam volna... Nevezhetik magukat asszírnak, és tekinthetnek úgy magukra, mint az asszírok leszármazottai. De ez utóbbi már nem jog és bemondás kérdése, hanem ténykérdés. Azok az asszírok és ezek az asszírok nem ugyanazok, már leírtam, hogy miért. A folytonosság meg közel sem olyan, mint az általad példaként felhozott népeknél. Sőt, szinte semmilyen. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 23., 19:50 (CEST)Válasz

Szerintem meg tévedsz... A nép kontinuitása nem biológiai ügy, hanem felvállalás kérdése. Ha Budapest II. kerületének lakosai holnap tömegesen szuahélinek nevezik magukat, elkezdik használni a nyelvet, elekzdenek szuahéli szokásokat felvenni, akkor 1-2 nemzedéken belül ők tényleg szuahélik lesznek. maxval 2007. május 23., 19:59 (CEST)Válasz
Akkor azt hiszem, vitánk parttalan. Illetve nem teljesen... --Mathae Tohuvabohu 2007. május 23., 20:11 (CEST)Válasz
Maradva a zsidó példánál, ami a kedvencem. Feleségem felmenői bizonyítottan igazi zsidók, szemben a közép-európai többségében türk eredetű, a zsidósághoz asszililálódott kazárokkal. Még sosem hallottam azonban e zsidóktól, hogy atöbbiek nem zsidók. Ők is zsidók mert felvették a kultúrát, azt magukénak vallják, stb. MIért nem elég neked ugyanaz kedvenc asszírjaimnál? maxval 2007. május 23., 19:59 (CEST)Válasz
Rossz a példád. Az "eredeti zsidókba" beolvadtak a "kazár újzsidók". Azaz az eredeti, névadó halmaz megmaradt, jellegzetességei nem sokat változtak, csak kibővült. Az asszírok esetében az eredeti halmaz viszont beolvadt egy sokkal nagyobba, mely visszamenőleg az ő nevüket kezdte használni. Tehát nem arról van itt szó, hogy az arámiak integrálódtak volna az akkádok közé! Épp ellenkezőleg. A bonyolult és archaikus akkád kultúra és nyelv olvadt az arámiba, nyomtalanul felszívódva. Aztán az idők folyamán ez a még számos hatásnak kitett arámi kultúra kitalálta, hogy ő asszír, pedig nem az, csak részben örököse. (Ráadásul a te példádban hozott "nemzeti" jellegzetességek alapján - nyelv, szokások - egyáltalán nem is jogosult a használatára.)--Mathae Tohuvabohu 2007. május 23., 20:11 (CEST)Válasz

Példa[szerkesztés]

Ismétlem, a péláid rosszak, kedves Maxval. Az ókori asszír kultúra eltűnt, felszívódott. A nyelv. A vallás. Az állami kontinuitás. Minden. Nyomtalanul. Beleolvadt egy bazi nagy sémi néptömegbe. Arámivá vált. Meghalt. Eltemették. Aztán a 20. században valakik kitalálták, hogy felveszik a nevüket. Olyanok, akik semmiféle tekintetben nem folytatói az asszíroknak.

Mondanál még példát nyelvcserére? Üdvözlettel: a keresztény, magyarul beszélő, kárpát-medencei szumír, Mathae Tohuvabohu 2007. május 30., 12:07 (CEST)Válasz

Nem vették fel senki nevét, ez nem XX. századi találmány. Olvass utána. maxval

"míg régebben főleg a szuraje vagy szurjoje, azaz „szírek” névvel jelölték magukat." Utánaolvastam. Te írtad. --Mathae Tohuvabohu 2007. május 30., 12:48 (CEST)Válasz

egy nép v. két nép[szerkesztés]

Uraim! Azt javasolnám, hogy mindkét delikvens szálljon magába és fejezze be a szerkesztési háborút, amely nem vezet a világon sehova (és emellett ciki is). Mivel egyikőtök sem hozott semmilyen forrást nézőpontja alátamásztására — mi több, a szócikk semmiféle forrással, sem lábjegyzeteléssel nem rendelkezik — az „ereszdelahajam” folytatása helyett talán célravezetőbb lenne, ha mindketten pontosabban utánanéznétek a kérdésnek. Az eredményt a vitalapon (!) megbeszélnétek, forrásra hivatkozva, és a konklúzió beépülne a cikkbe. --TomeczekÜzenet 2007. május 30., 14:10 (CEST)Válasz

Kedves Hastings, a kis szürke agysejteket is dolgoztatni kell, az Poirot-nak is mindig bejön :). Ezért aztán pusztán logikai úton próbálkoztam, mert az eset abszolúte egyértelműnek tűnik. A vitalapon különben egyoldalú tárgyalás folyik a részemről. Eredménytelensége okán kezdtem "ciki" helyzetet teremteni, így legalább más is felfigyelt rá.
Megkérnélek rá, hogy amennyiben meg kívánsz szólítani, azt a saját nevemen tedd (hozzászólásodat pedig illik aláírni). Az általad „abszolúte egyértelműnek” minősített eset pedig a jelek szerint mégse olyan abszolúte egyértelmű, hiszen már jó ideje folyik róla a vita.--TomeczekÜzenet 2007. június 4., 10:04 (CEST)Válasz

A kérdésnek nem kívánok utánanézni, mert - elérhető - szakirodalomban lefogadom, hogy elég gyér eredményre jutna bármelyikünk is, ha a két asszír népet egy műben keresnénk. Persze lehet, hogy tévedek, de mint a kolléga úr tudja, épp vizsgaidőszak van az ELTE BTK-n, és vétek lenne az értékes időt evidenciák bizonyítására fecsérelni a könyvtárban. Különben is, mit kéne, hogy bizonyítsak? Hogy a két nép nem ugyanaz? Fentebb megtettem. Ha ehhez a szerintem minden szempontból helyes gondolatmenethez - ugyanis kritikát nem kaptam rá, meg konstruktív ellenérveket sem, tehát nyilván helyes - alátámasztás kell, akkor részemről hamarosan elunom, és nem vitázom többet. De hagyni nem fogom, hogy valótlanságok legyenek egy lexikonban, még ha ciki is az igazság bajnokának lenni (de patetikus vagyok, istenem :) ).--Mathae Tohuvabohu 2007. május 30., 15:00 (CEST)Válasz

Be kéne ezt fejezned, Mathae![szerkesztés]

Beírtam a cikkbe a te álláspontodat is, de te csak azt akarod látni, valamiféle zavaros fajelmélet alapján. Nem gondolod, hogyez abszurd? Próbáld meg, légy szíves, hülyeségeidet beírni a cikk angol változatába is, meglátod, mi fog történni... maxval


Légy szíves, olvasd el a kerüld a személyes támadásokat irányelvet! A tartalmat véleményezd, ne a szerkesztőket. A személyes támadások megnehezítik a konstruktív vitát, gyengítik a közösség összetartását és elriasztják a felhasználókat. Légy szíves, őrizd meg a hidegvéred szerkesztés közben. Köszönöm, . Érveket eddig jóformán csak én sorakoztattam fel, a fajelméletet kikérem magamnak. A származási kérdést csak miattad vetettem fel, hátha olyan alapokon áll ködös elméleted, de nem. Az angol wikipédia rohadtul nem érdekel, elég hosszú ideje. Ahol a szerb, román, szlovák sovinizmus így tombol, nyilván van tér az asszírokénak is (régen rossz, hogy Sarrukín nevű illető szerkesztette a cikket zömmel.) --Mathae Tohuvabohu 2007. június 3., 12:51 (CEST)Válasz

Személyes támadás nincs. Engem nem érdekel, hogy ki ír hülyeséget a cikkbe. Ráadásul beírtam a te álláspontdoat is, de te csak azt akarod látni. Menj megszerkeszteni az orosz és az angol változatot is. Az egész viklág mást mond és téevd,, csak Mathae nemzetközi asszír-szakértő tudja az igazságot...


Orosz wiki: "Ассири́йцы (самоназвания — атурая, сурая, встречаются также названия айсоры, суриани, сиро-халдеи, сирийцы) — народ, происходящий от древнего населения Передней Азии. Происхождение возводится к обитателям Ассирийской империи. Непосредственными предками современных ассирийцев являются говорившие по-арамейски жители Ближнего Востока, принявшие в I веке христианство.

Ассирийцы живут в Иране, Северном Ираке, Сирии, Турции. Общины ассирийцев есть также в России, США, Швеции, Грузии, Армении, Германии и других странах. Надёжные данные по количеству ассирийцев отсутствуют. Общая численность, по разным источникам, составляет от 350 тысяч до 4 миллионов человек."

Angol wiki: "Assyrians are the indigenous people of Iraq, and an identity connected to the ancient Assyrian Empire. While the Assyrian claim on this ancestry is largely correct, many other Iraqis also share the same origin. Assyrians have migrated to the Caucasus, North America and Western Europe during the past century. Hundreds of thousands more live in Assyrian diaspora and Iraqi refugee communities in Europe, the former Soviet Union, Australia, New Zealand, Syria, Jordan, and Lebanon.

The Assyrians are believed to have descended from the ancient Akkadians, who, starting with Sargon of Akkad, emerged as the ruling class of Assyria.[10] The title of "King of Babylon" was "King of Sumer and Akkad" as transliterated from the Akkadian Šār Mat Šūmerī ū Akkadī.[11] Eventually Aramaean tribes assimilated into the Assyrian empire and their language became dominant, while the different cultures merged to form the ancient Assyrian culture.[12] Today, in certain areas of the Assyrian homeland, identity within a community depends on a person's village of origin (see List of Assyrian villages) or Christian denomination, for instance Chaldean Catholic.[13]

Most Assyrians speak a modern form of Syriac,[14] an Eastern Aramaic language whose dialects include Chaldean and Turoyo as well as Assyrian. All are classified as Neo-Aramaic languages and are written using Syriac script, a derivative of the ancient Aramaic script. Assyrians also may speak one or more languages of their country of residence."

Nem vagyok asszírszakértő, most kérem ki a véleményét egynek. Ha mást mond, meghátrálok, és megkövetlek, addig nem. Különben nagyon jól tudod, hogy a Wikipédia nem hivatkozási alap. És mielőtt újakat gyűjtenél: az interneten is körülnéztem, ott is elsöprő többségű a kontinuitás-párti (megdöbbentő módon minden szerző asszír...). Tudod miért van ez? Mert evidenciákat nem szokás bizonyítani, csak ellenükben fellépni. Ezért habzik a net a sumér-magyar, dákoromán és egyéb vackoktól. (Igényes tudományos publikációt nem találtam.)

Persze, beírtad a véleményemet. Ez szép dolog tőled, csak éppen most olyan a cikk, mintha a magyarokhoz azt írnád: "A magyarok kárpát-medencei, sumér-turáni eredetű nép, a hunok leszármazottai. Egyesek azon a vélekedésen vannak, hogy a magyar a finnugor nyelvek közé tartozik, és a magyarok történelmük során számos nyelvvel és néppel kerültek kapcsolatba, melyek jelentősen hatottak nyelvükre és kultúrájukra." De úgy tűnik, te ilyesmit szeretnél, tudományos alapokon. --Mathae Vita 2007. június 3., 13:06 (CEST)Válasz

Visszautasítom a hasonlatot a sumér-magyar vagy dáko-román elmélettel. EZek bizonyítottan hamisak, a tudósok 99 %-a nem fogadja el őket. Nem az a helyzet az assírokkal. Ajánlom Komoróczy Gézát, aki szakértő is, s nem is elfogult (nem asszír, hanem zsidó származású). Bár ő főleg a sumérokkal foglalkozik, vannak asszír tematikájú cikkei is. maxval

AJÁNLOTT LINK: Az asszír nemzet vagy ugyanez rövidebb, újságcik-változatban

Realitás, komplexitás[szerkesztés]

Szándékomban áll a szócikk fejlesztése, ez is nagyon érzékeny téma. Pont ezért nem vettem még levegőt. Sajnos olvastam én is olyanokat, hogy ők az „ókor fasiztái” voltak, azután később(ánat) – ugyanettől az általam szakmailag nagyrabecsült tudóstól évtizedekkel később – sokkal barátságosabb megközelítést is. Az élet nem egyszerű, úgy látom, a politika nagyon belejön, most néhány évig ki kell tartania a relaitásnak. Mindenkinek az önbecsülésére apellálok. Merje vállalni évek, évtizedek múlva is. Akinek zavaros, aki nem érti, az dőljön hátra és figyeljen, sokáig. Paulus Pontius Crassus vita 2009. április 28., 16:56 (CEST)Válasz