Vita:Agglutináló nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tanulhatóság[szerkesztés]

Ha szabad kérdeznem, mi a forrása ennek a szakasznak? Szalakóta vita 2008. július 7., 22:00 (CEST)

Nincs forrás... Hm. Szalakóta vita 2008. július 20., 21:29 (CEST)

Erről van szó:

Tanulhatóság[szerkesztés]

Az agglutináló nyelvek esetében a nehézség elsősorban az utóragokban van, főleg az igéknél. Minden igeidő és személy más ragot kap, ami a sokféle hang találkozása miatt számos nyelvnél kötőhangzók beiktatását, illetve a hangösszeolvadások sokféle szabályát eredményezi (teljes és részleges asszimiláció), nem beszélve a nyelvek története során kialakult rendhagyóságokról.

Ezzel szemben az izoláló nyelvek, amelyek a szavak jelentésének módosítására nem toldalékokat használnak, hanem szórendi szabályokat, illetve egyes különálló és önálló értelemmel is rendelkező jelentésmódosító szavakat alkalmaznak, a könnyebben tanulható nyelvek közé tartoznak. (Ilyen nyelv például az angol.)

Szalakóta vita 2008. július 22., 20:59 (CEST)

Alfréd Tóth[szerkesztés]

Minden tiszteletem Alfréd Tóthé, aki nyelvész, és matematikát tanít Svájcban, de a könyve egy kicsit meglepő. Azt látja bizonyítottnak, hogy minden ragozó nyelv hangtanilag rokon, és emiatt egy nyelvcsaládba tartozik. Ezzel mellékesen bizonyítottnak látja a sumer-magyar nyelvrokonságot is.

Ezt azért nem ártana egy szakértőnek ellenőrizni.

http://federatio.org/mi_bibl/AlfredToth_Agglutinative.pdf

78.92.222.226 (vita) 2013. február 9., 18:19 (CET) (DJS)

úszok/úszom[szerkesztés]

A laptörténet szerint volt már 1-2 oda-vissza javítás. Mivel az ikes igék ragozása már nem sziklaszilárdan van meg, inkább másik igével (ír) adtam példát, annál remélhetőleg nem lesz ilyen gond. Szaszicska vita 2015. január 16., 19:50 (CET)