Vita:A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)

Akadémikus-életrajzok születése

Magyar akadémikusok listája

(áthelyezve User Vita:Linkoman vitalapjáról)

Szia!

Ebbe a listába mikor lesznek benne a tagok és hogyan? Csak kíváncsiságból, nem kötegedésből? Táblázat, vagy == 2001 ==?? Esetleg máskép?? Köszi! És Buék! --Peda 2005. január 8., 01:59 (CET)

Szega! Hát így, most nézd meg, légyszi. És neked is BUÉK, szívből.

--Linkoman

Rendes és levelező tagok

Minden tagot tartalmaz a lista vagy csak a rendes tagokat? Ezt fel kellene tüntetni az elején, illetve az egyes neveknél a típust, ha mindenkit felsorolunk [1].

Xantus Jánost rendezni kellene: gondolom a Xantus János (néprajzkutató) a helyes link. -- Árpi (Harp) 2005. január 10., 12:24 (CET)

Kedves Árpi, Megtisztel figyelmed a lista iránt; még csak a nevek töltögetésénél tartok. Egyetértek, hogy a rendes, külső és tiszteleti tagok e minőségét is fel kell majd tüntetni. A dolog nem csupán másolás kérdése - az 1990. évi alapszabály-módosítást követően a külső tag és a tiszteleti tag fogalma elvált egymástól, erre is figyelni kell.

A lista arra is jó, hogy a Xantus-típusú igényeket feltárjuk: az egyértelműsítő lap már meg van írva, a néprajzkutatót a listán megfelelően javítom. Üdv--Linkoman

Aki külföldön tag?

Sziasztok!

Aki külföldi akadémia tagja, nem magyaré?? És mondjuk Magyar? (lásd néhány nóbel-díjasunkat). --Peda ☎ 2006. május 23., 13:07 (CEST)

És aki nem magyar, de megkapta az MTA tagságát? (van ilyen?) SyP 2006. május 23., 13:19 (CEST)

Ezeket vagy egy külön fejezet lehetne: Külföldi MTA tagok/Külföldi akadémiák magyar tagjai, vagy a szócikket át kellene nevezni MTA-tagok vagy hasonlóan egyértelmű címre. Bár talán hagynám a mostani elnevezést, benne van a bevezetőben, hogy mit tartalmaz. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. május 23., 15:32 (CEST)

Tagság kezdete

Elkezdtem odaírni a tagságok kezdetét, a 2004-es rendes tagokkal kezdtem. Jó lenne folytatni a 2004-es levelező tagokkal [2]. Nincsenek meg a korábbi új tagságok valahol? Hogyan lehetne a többit viszonylag egyszerűen kitülteni. A Sain ...: Matematikatörténeti ABC-ben láttam akadémikus matematikusoknak listáját, talán évszámmal voltak. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. február 15., 16:21 (CET)

Az ötlet elvileg nagyon jó, a megvalósítás bonyolultabb. Számos akadémikusunkat 1949 táján megfosztották a címétől, a többségüknek (akár posztumusz) visszaállították a tagságát 1989 után. Ha a formai kérdésekben (tehát pl. ilyenkor mit írjunk, feltüntessük-e a tiszteleti tagságot stb.) kialakítunk egy közös nevezőt, szívesen közreműködöm a lista kiegészítésében. --Linkoman 2007. február 15., 16:26 (CET)

A tiszteletbeli tagok, ugye, általában külföldi neves fizikusok? Szerintem nekik lehetne egy külön fejezet.

Én ilyen teljes formában gondoldom

• Név (xxxx levelező, yyyy rendes, tagságát 1949-ben megvonták, majd 1989-ben posztumusz visszaállították)

A felesleges rész törlendő.

Gondolkodtam táblázaton is, de inkább ennél maradtam.

-- Árpi (Harp) ✎ 2007. február 16., 14:11 (CET)

Nem tudom, nem kellene-e egy rövid leírás a különféle tagságokról. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. február 16., 14:21 (CET)

Névalak kérdés

Fergéné Kecskeméti Zsuzsa nevet találtam az MTA honlapon. Ő gondolom ugyanaz, mint Ferge Zsuzsa. Mindkét alak használt? Mi melyiket használjuk? - Árpi (Harp) ✎ 2007. február 16., 14:14 (CET)

Jó kérdés. Leánykori neve Kecskeméti, de nem aazonynevén, hanem Ferge Zsuzsaként ismert.

Két megoldás van:

1. A Fergéné a cím, a Ferge a redirekt,
2. fordítva.

szempontok:

1. Ha a "hivatalos" név a fő szempont, akkor az első
2. Ha a legismertebb névalak, akkor a második.

Személy szerint az első varit támogatnám.

Te mit gondolsz?--Linkoman 2007. február 16., 14:32 (CET)

Én most zárójelbe odaírtam az akadémián használt nevét. Szerintem így is jó, de átírhatod. Szerencsére ugyanannál a betűnél van minkét alak. --Árpi (Harp) ✎ 2007. február 16., 16:21 (CET)

Hazaiak és külföldiek

Kérdés: Van-e értelme kettébontani a hazai és külföldi MTA-tagok listáját, vagy hadd legyen egyben az egész? Ideális esetben úgy is jelöljük, hogy külső tag-e, illetve a leírásban helyet kap a külföldiség (romániai magyar biológus). Pasztilla 2009. május 27., 11:13 (CEST)

Na, vajon easter egg-é? Az MTA úgy tudja, hogy van nekik egy kubai tiszteleti tagjuk, Wilfredo Torres Yrribar, a manusnak azonban semmi nyomát nem találom, sem a kórház honlapján, sem kubai könyvtárak on-line katalógusában, lehet, hogy nincs is ilyen? Pasztilla 2009. május 27., 17:43 (CEST)

1. Szerintem nincs értelme a bontásnak;
2. itt van nyoma egy Wilfredo Torresnek, aki orvostudor és kubai: [3], simán lehet egyébként, hogy elírták kissé azt az Yrribart. Bennó^fogadó 2009. május 27., 19:08 (CEST)

Nem írták el, és itt a kubai tudakadémia honlapjának róla szóló oldala: [4]. Torres Yrribar akadémikus úr a jelek szerint tényleg létezik, azért nem találtad meg az oldalt, mert előzékenyen csalnév-utnév sorrendben hozza. Bennó^fogadó 2009. május 27., 19:10 (CEST)

De bizony hogy elírták, az MTA és mi is két r-rel hoztuk, holott Torres Yribar. Az már csak hab a tortán, hogy az MTA és az MNL is úgy tesz, mintha csak Yribar volna a vezetéknév, és be is van sorolva y-hoz. Pasztilla 2009. május 27., 21:42 (CEST)

itt legalul egy hercig interjú is van róla, fotóval. Bennó^fogadó 2009. május 27., 19:11 (CEST)

Bontásnak annyiban van értelme, hogy külön szakaszba a rendes/levelező, külön szakaszba a külső (azaz határon túli magyarok) és külön szakaszba a tiszteleti tagok (külföldi tudósok). Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 27., 19:15 (CEST)

Szerintem praktikusabb az általános ABC-rend, mert a név az, amiben az ember még nagyjából biztos, az ilyen intimitások nem. Praktikusabbnak tűnik, ahogy most van, hogy ti. a név után jelezzük a tagság minőségét valami ügyes jellel az általános betűrenden belül. Bennó^fogadó 2009. május 27., 19:26 (CEST)

Így egy kicsit ömlesztettnek fog tűnni az egész, de nem hadakozom. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 27., 19:42 (CEST)

Egyetlenegy felosztás lehetséges: hazai és külföldi tagok. Az akadémiai tagság csak e kettő mentén értelmezhető biztonsággal, a mindenkori alapszabályok fényében. A tiszteleti tagságot a múltban adományozták magyarországi magyaroknak, külföldi magyar lehet külső és tiszteleti tag stb., stb. Egyetértek Bennóval, valóban nem alkothatunk saját definíciót (hazai magyarok, külföldi magyarok, külföldiek), olyat, amilyet az Akadémia sem ismer. Épp ezért vontam végül össze, mert egyszerűen zavart, hogy Teller meg Wigner nem a magyarok között van, hanem egy külön listában, inkább legyen mindenki együtt.

Bennó, milyen ügyes jelre gondolsz? A l., r., k., t. ezeket a minőségeket jelölik, illetve külföldieknél minden esetben feltüntettem a nacinálét. Yrrabarért köszi. Pasztilla 2009. május 27., 20:44 (CEST)

Ja, hát csak arra, hogy mondjuk jobban kiemeljük, félkövér lesz, nagybetűs vagy anyámkínja, netán indexben, szóval feltűnőbben. Ötletek az öltözőmbe. Bennó^fogadó 2009. május 27., 21:47 (CEST)

Jelenlegi külső tagok

Első pillantásra nem tűnik logikusnak, hogy a jelenlegi levelező és rendes tagokat megjelöljük, a jelenlegi külső tagokat pedig nem. – Csanády ^vita 2009. május 29., 22:35 (CEST)

Valóban nem az. Ez itt most egy átmeneti katyvasz, amit látsz, pár napja kezdtem bővíteni, de a meglátásom az, hogy ha kész lesz, és ott van mindenkinél, hogy l., r., k. vagy t., elég felejtős ez az egycsillag-kétcsillag játék, és függetlenül a tagság jellegétől minden élő akadémikus kapjon egy csillagot a neve elé. Az előző verzióban gondolom az volt a szándék, hogy mégis az élő hazaiakat azonosítani lehessen. Pasztilla 2009. május 29., 23:26 (CEST)

Talált, süllyedt. Azt a verziót ugyanis én alakítottam ki, mert átláthatatlan volt. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. május 29., 23:28 (CEST)

OK. Köszönöm. – Csanády ^vita 2009. május 30., 09:02 (CEST)

Foglalkozás jelölése

Tamás, nem feltétlenül tartom jó ötletnek, hogy a Wikipédia-szócikkek bevezetőjéből másolod át az egyes emberek foglalkozását. A szócikkeink információi ugyanis elég esetlegesek. Egy példa: Baran Ferdinánd egyáltalában nem volt néprajzkutató, csak mint finnugrista nyelvész foglalkozott a finnugor népekkel, emellett viszont jelentős dolgokat tett a könyvtártudomány terén, de ezt nem jelöli a szócikkünk bevezetője. Emellett a címeket és ideiglenes státusokat (egyetemi tanár, báró, országgyűlési képviselő, miniszter) lehetőleg kerüljük, az általában jellemző szakterületet és foglalkozást jelöltem a lista többi részben. Köszi! Pasztilla 2009. június 21., 18:26 (CEST)

Kinevezés?

A forráslistában szerepel egy "2004 utáni kinevezések" vagy valami efféle nevű link. Az MTA tagjait nem kinevezik, hanem választják. Helyesebb volna a "2004 után megválasztott akadémiai tagok" elnevezés. – legislator 2009. augusztus 17., 19:35 (CEST)

Magának a forrásnak a címe ez... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 17., 19:37 (CEST)

Nem lehetne darabolni?

Ez a Wiki legnagyobb lapja. Nem lehetne szétkapni kisebb részekre? (Mondjuk rendes/levelező/esti ) --Bitman ^vita 2009. augusztus 29., 18:11 (CEST)

Korábban már volt róla szó, de át kell gondolni, miféle könnyen karban tartható kritériumok lehetnek, amelyek mentén érdemes szétdarabolni a listát. Eddig egyelőre számomra a betűrendi széttagolás tűnt maradéktalanul elfogadhatónak (ahogy a világörökségi helyszíneknél). Mindenesetre én személy szerint egy kis türelmet kérnék még, hogy be legyen fejezve a lista, mert még mindig nincs kész . Aztán ha minden és mindenki egyben van, mehet a dolog, bár engem még arról is meg kell győzni, miért kell szétdarabolni. Pasztilla 2009. augusztus 29., 18:34 (CEST)

1. Khm... Miért pont téged?
2. Azért, hogy valaki más kapja meg a Böszme nagy cikk címet.

Komolyra fordítva a szót: pl. évszázadok szerint. Ez vagy négyfelé dobja, és pár ezer évig skálázható marad. --Bitman ^vita 2009. augusztus 29., 20:01 (CEST)

Hát azért engem, mert én szóltam hozzá, wazze

Az évszázadok szerintit az egyik legrosszabb ötletnek tartom és tartottam már korábban is. Egyfelől mi alapján kerül be valaki az egyik darabba, aszerint hogy mikor élt, vagy hogy mikor választották taggá, és vajon két oldalon is szerepelni fog-e, ha megélt egy századfordulót? Másfelőle az Akadémiának megvan a maga története, és ennek korszakhatárai nem igazodtak a Gergely-naptárhoz, azaz egy ilyen megoldással az Akadémia szempontjából szervetlen megoldással élnénk. A nagyobb cezúrák 1869, 1949, 1990, ezekkel esetleg lehetne kezdeni valamit (A Magyar Tudományos Akadémia 1825–1869 között megválasztott tagjai stb.).

De mondom, lehet még több más, szintén az Akadémia lényegéből fakadó kritérium (osztályok szerint, hazaiak–külföldiek stb.). Pasztilla 2009. augusztus 29., 20:21 (CEST)

Melyik évszázadba tartozik és mit érdemel az a felelőtlen akadémikus, akiről nem lehet eldönteni, hogy 17xx vagy 18yy-ban született? – Hkoala 2009. augusztus 29., 21:12 (CEST)

Az illető a 18.-ba, minthogy 1800 még a 18. században volt (az 1. század 1-től 100-ig volt, a 2. század 101-től 200-ig, stb. – így a 18. század pedig 1701-től 1800-ig tartott). Tehát a 18. században született: nem az nem ismert, hogy pl. 1798-ban vagy 1801-ben született, hanem hogy 1797-ben vagy 1800-ban. Tehát a 18. században született, de élete több mint 90%-a a 19.-ben volt. Alfa-ketosav ^vita 2023. december 5., 21:41 (CET)

Osztán miért nem jó Bitmannak a betűrendi osztás? Juzabiliti szempontból a legjobb ötlet, mert szinte teljes biztonsággal be lehet lőni, hogy hol keresd, akit keressz. Minden ennél rafkósabb osztás kockázatosabb, ez viszont simán kézenfekvő. A felosztásra amúgy emberbarátiság miatt volna szükség valóban: oldalméret, szerkesztés, böngészők. Bennó^fogadó 2009. augusztus 29., 20:24 (CEST)

Bennó +1, még akkor is, ha Biblia-filológiailag hülye maradtam. Erre gondoltam a használandó kritériumok előnyeinek és hátrányainak számbavételénél. Valami hasonló módon, L (low, kis hatékonyság), M (medium), H (high, nagy hatékonyság):

Tagolási kritérium	Karban- tartha- tóság	Keres- hetőség	Mamut- szócikk- telenítés	Szervesség	Skáláz- hatóság	???
Marad egyben	H	H	L	H?	L	?
Betűrend	H	H	H	H?	M-H	?
Kronológiai	H	M	H	M?	H	?
Tagság szerinti	M	L	M	H?	L	?
Osztály szerinti	L	L	H	H?	L	?
Hazaiak–külföldiek	H	H	L	M?	L	?
Magyarok–nem magyarok	H	H	L	L	L	?

A kereshetőség meglátásom szerint a mostani állapotban a legjobb, és ilyen jó a szócikk szátbontása esetén nem is lehet, a kiegészítő adatok miatt. Arra gondolok, hogy a mostani lista ugyan betűrendben van, de mivel életrajzi kiegészítéseket is tartalmaz, meg lehet keresni benne a kémikusokat, a franciákat és az 1860-ban születetteket. Ahány szócikkre bontjuk a jövőben, annyiszor kell megismételni az ehhez hasonló szubsztandard kereséseket az olvasónak. Szívesen írok értelmezéseket a többi osztályzatomhoz is. Pasztilla 2009. augusztus 29., 20:45 (CEST)

Táblázat kiegészítve a skálázhatósággal. (Azaz kezelhető marad-e az egyes darabok mérete az akadémikusok elszaporodásával. ) Matematikailag igazolható, hogy ha a manusok száma tart a végtelenhez, és az allapoké nem, akkor legalább egyikül mérete fog minden határon túl növekedni.

Az évszázadnál az lehetne az érdekes pont, mikor először tag lett. Pl. levelező. Aki esetleg más században lett rendes tag, az szerepelhet a másik oldalon is. Ezek száma igen csekély. De az évszázad csak egy ötlet volt. A betűrend is kitart az én életemben. --Bitman ^vita 2009. augusztus 29., 21:12 (CEST)

A skálázhatóság azonban a betűrendi bontás esetében sem alacsony értéket képvisel, hiszen ha szaporodnak a manusok, ahogy mondád, aszerint alakítható a kellő metszet (pl. A–H-ról A–D-re), ehhez képest javítottam. További kérdés, hogy a skálázhatóság technikai szempontból fontos kritérium-e (töltődjön az oldal) és az lesz-e akkor is, mikor 2134-re a manusok nagyon felszaporodtak, vagy valami másért? Pasztilla 2009. augusztus 29., 21:43 (CEST)

Ami az „ekkor lett levelező tag, amakkor rendes” felvetésedet illeti, ha egyszer ebben a büdös életben képes leszek befejezni ezt a listát, hipp-hopp kreálok belőle olyan másik mamutszócikket, amelyikben az akadémiai tagság történeti alakulása kronológiailag, évszámok alapján lekövethető (Évszám: kik lettek levelezők, rendesek, tiszteletik, mások, kit zártak ki, ki halt meg). Na arra milyen csomót fogsz kötni? Pasztilla 2009. augusztus 29., 21:48 (CEST)

3209-re eljutsz odáig, hogy minden szócikk már csak egybetűs, és a K önmagában lesz akkora, mint most az egész cikk. --Bitman ^vita 2009. augusztus 29., 21:57 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Talán allapokba lehetne rendezni betűrendben, nem épp az allap megszokott felhasználása, viszont virtuálisan egy cikkben marad (s így nem lenne fölöslegesen egynél több cikk ugyanarról a témáról....). --Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. augusztus 29., 22:16 (CEST)

Daraboljuk, Lajosok, de hányba és hogyan?

A fentieket feltámasztandó: tényleg marha nagy már ez a lista, nyugodtan lehetne akár négybe is vágni. De a kérdés: négy külön szócikket hozzunk-e létre, vagy a fent Sólyom lord által felvetett allapos megoldást használjuk? Pasztilla 2009. szeptember 11., 21:06 (CEST)

A szócikknévtérben allapokat nem ismer fel a rencer tudtommal. Mit szólnátok, ha simán névbe írnánk? MTA-tagok listája A–G, vagy zárójellel vagy akármi. Bennó^fogadó 2009. szeptember 13., 00:51 (CEST)

Tgr is ezt javasolja, csak ezzel szemben itt fentebb olvashatóak olyan fenntartások, hogy mesterségesen növeltük a szócikkek számát stb. Számomra továbbá ebben az esetben még nyitva maradnak olyan kérdések, hogy kategorizálás, laptörténet (melyik szócikk őrizze, gondolom nem a leendő redirekt), vitalap-átirányítások stb. Mindegy, ez látszik az útnak lenni. Pasztilla 2009. szeptember 13., 10:10 (CEST)

Szerintem kellene egy "gyűjtőlap", aminek az a címe, mint most és utal a darabokra. Ez megörökölné a közös laptörténetet és a vitát, onnantól kezdve pedig mindegyik darabnak meglenne a saját laptörténete és vitája. A darabokba pedig kellene egy visszafele hivatkozás a gyűjtőlapra. (Egyébként ez a lap a hosszúsági rekorder, de a Magyar névnapok betűrendben sincs sokkal lemaradva, lehet hogy ott is ugyanazt a megoldást kellene alkalmazni?) – Hkoala 2009. szeptember 13., 10:44 (CEST)

A gyűjtőlap kitételt nem pontosan értem, pontosabban nem látom értelmét egy MTA-tagok és négy MTA-tagok (A–G) szócikknek, és nem látom a közöttük lévő hierarchia pontos természetét. Ahogy én elképzelem, a négyfelé osztott lista együtt egy egész, amelyek között a lap tetejére helyezett sablonnal navigálhatunk és az tartja össze őket, nem valamiféle gyűjtőlap (mint mondjuk a világörökségi helyszíneknél). De nem látom, mi volna a gyűjtőlap szerepe ebben az esetben.

Ugyanakkor valamit tenni kell a mostani és esetlegesen bővített bevezetővel, lehetne akár külön szócikk is (Magyar tudományos akadémiai tagság(ok)), ahol kifejthető a tagságok elnevezése és története stb., és utalás helyezhető el a listákra ugyanazzal a sablonnal.

Nem tom, hangosan gondolkodom. Pasztilla 2009. szeptember 13., 11:56 (CEST)

Szerintem egy sablon, négy szócikk, első szócikk őrzi laptöri, és azt sem látom, van-e értelme négy vitalapnak ebben az esetben, ne legyen inkább három vitalap átirányítva az első vitalapjára. Pasztilla 2009. szeptember 13., 12:03 (CEST)

Javaslatom: A jelenlegi címen egyértelműsítő lap maradna, a bevezető szöveggel, majd a nevek kezdőbetűi szerinti csoportosítás (A-tól C-ig, vagy A-tól D-ig vagy E-ig - a nevek kezdőbetűinek előfordulása szerint. --213.178.106.1 (vita) 2009. szeptember 13., 12:07 (CEST)

A gyűjtőlap = MTA-tagok tartalmazza a bevezetőt + laptörténetet + vitalapot, a daraboknak is van illetve lesz laptörténete (ezt nem tudod megakadályozni), de vitalapja nincs, mert az a gyűjtőre mutat? Miért ne lehetne önálló vitalapja a daraboknak? Ha én csak azt szeretném odaírni az R-Z darab vitalapjára, hogy mondjuk valaki S-betűst nem úgy hívnak ahogy a lapon van, azért miért a főlapon kellene jelezni? – Hkoala 2009. szeptember 13., 12:27 (CEST)

Anon javaslatára: Nem értek egyet az egyértelműsítő lappal, mert funkciótlannak érzem. Azon ugyanis semmi más nem szerepelne, mint négy sorban a négybe szabdalt szócikkek címe, ugyanezt a funkciót viszont a sablon már betöltené, csak volna egy felesleges redirektünk, és plusz egy klikkünk olvasói szempontból. Szerintem a mostani címnek redirektként az első alszócikkhez (A–D) kellene vinnie, amelynek a tetején lévő sablon az olvasó további navigálását segíti.

Hkoala: Ahogy mondtam, a mostani bevezetőt elkülöníteném a listától (ugyanúgy megjelenhet persze a sablonban). Az egyetlen vitalapot pedig azért tartom szerencsésebbnek, mert voltaképpen egyetlenegy darab lsitáról van szó, csak a Wikipédiában technikailag négy felé van osztva. Nem csak R betűs megjegyzések jöhetnek, hanem általánosak is, nem látom, miért szabdalnánk négyfelé (illetve idővel öt-, hat-, hét- stb. felé)? Pasztilla 2009. szeptember 13., 12:48 (CEST)

Ilyesmi navigációs sablonra gondolok, amely egyértelműsítő helyett összekötné a lapokat.

Mire megírtam, hogy mit értettem meg a koncepciódból, leütköztél a sablonnal és kiderült, hogy jól értettem Én úgy képzeltem volna, hogy a bevezetőt tartalmazó lap (=gyűjtőlap) is része a négy darabból álló egyetlen cikknek, nálad nem így van. Ezért te kiemeled a négyek közül az elsőt és az látja el azokat funkciókat, amit én a bevezetőt tartalmazó lapnak szántam volna. Nem olyan nagy különbség, hogy ezen leállnék erősködni, főleg veled szemben nem, miután annyit dolgoztál a listával én meg csak idejöttem ötletelni – Hkoala 2009. szeptember 13., 13:11 (CEST)

Attól még, hogy négy hónapja ezzel a [...] listával fekszem és kelem, simán következhet, hogy hülyeségeket gondolok róla, sőt, ha valaki maximálisan terhelt, az én vagyok De igen, jól értetted a koncepciómat. Pasztilla 2009. szeptember 13., 13:44 (CEST)

Hiba van a kréta körül

Az Akadémia 1825 és 2002 közötti tagjait felsoroló, a lista forrásai között megadott háromkötetes kiadvány az utolsó kötet legvégén sorolja fel egy tömbben a „tiszteleti tagokat”. Úgy fest azonban, hogy ebbe a felsorolásba, így a mi listánkba is tiszteleti tagként került be egy sor olyan 19. századi külföldi tudós, akik valójában nem tiszteleti, hanem külső tagok voltak. Nem az első alkalommal találkozom olyan külföldivel, akiről a korabeli értesítők alapján egyértelműen megállapítható, hogy valójában külső tag volt. Ezeket – az 1868 előtt megválasztott külföldi emberkék neve mellett megjelenő – t. betűket tehát óvatosan kell elhinnünk, addig, amíg egy könyvtárazás alkalmával le nem tisztázom az ügyet. Pasztilla 2010. április 15., 19:25 (CEST)

Elkezdtem átnézni az Akadémiai Értesítők közgyűlési jegyzőkönyveit. Jobb híján itt feljegyzem azokat a problémákat, amiket hirtelenjében nem tudok orvosolni, és későbbi félreértéseket elkerülendő egyéb érdekességeket. Pasztilla ^vita 2015. január 13., 18:35 (CET)

• 1853: Palotai József ott Purgstaller József.
• 1858: Imre Sándor nem szerepel az 1858. dec. 15-ei tagválasztó gyűlés jegyzőkönyvében mint új levelező tag. Eltérő névváltozatok: Jones-Loyd, Samuel ott Lord Overstone, Kéry Imre ott Kéry Bittner Imre, Kovács Sebestény Endre ott Kovács-Sebestyén Endre, Somhegyi Ferenc ott Schröck Ferenc, Tárkányi Béla ott Tárkányi József, Vész János Ármin ott Weisz Ármin.

Egy részük nem olyan, aki akadémikussá választása után magyarosította a nevét? Egyes nevekhez: Tárkányi Béla eredeti neve 1844-ig Viperina József volt, időként Tárkányi Béla Józsefként is lehet találkozni a nevével. Kovács Sebestény kapcsán: az 1879-es Akadémiai Értesítőben van egy nekrológ róla, ott milyen néven szerepel? Samuel Jones-Loydot 1850-ben avatták Lord Overstone-ná. Ami pedig az alapkérdésben feltett dolgot illeti: az akkori külső tagság nagy eséllyel jobban felelt meg a mai tiszteleti tagságnak. Az akkori tiszteleti tagság pedig ugye hazai akadémikusokat is megilletett, mint például az itt említett Tárkányi. Aki most külső tag, az vagy határon túli vagy külföldre szakadt magyar. Más már a jelentéstartalma. Lehet, hogy ezért a másképp jelölés? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2015. január 13., 20:32 (CET)

A névváltozatok nem problémásak, hanem az "egyéb érdekességek" körébe esnek, és azért raktam ide őket, hogy alkalomadtán átirányításokat készítsek, mielőtt figyelmes szerktársak Szinnyeiből stb. megírják őket. A tagságok definíciója jó párszor változott 1830 óta (1858, 1949, 1990), de ettől még elég furcsa, hogy a 19. századi külső tagokat a kék könyv tiszteleti tagozza, pusztán azért, mert 1964 óta külföldiek a tiszteletiek. Pasztilla ^vita 2015. január 14., 07:26 (CET)

Gondolom inkább a valós tartalmat nézték itt az egységesebb kép kedvéért, mint a formalizált változatot, de most csak spekulálok. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2015. január 14., 08:13 (CET)

Hát, azt nem mondanám, hogy a valós tartalmat nézték, mert akkor nem titulálnak "tiszteleti" tagnak egy sor embert, aki nem volt "tiszteleti" tag, pusztán e tagsági forma 2002-ben éppen adott definíciójából kiindulva (tiszteleti=külföldi), ugyanakkor ráadásul meghagyva a "tiszteleti" tagság jelölést azoknál a 19. századi alakoknál is, akik VALÓBAN tiszteleti (=hazai) tagok voltak. Ezzel állt ugyanis elő ez a hihetetlenül zavaros kép. Pasztilla ^vita 2015. január 14., 08:39 (CET)

Hirtelen még az ugrott be lehetséges magyarázatként a plauzibilis egyszer valamiért csak úgy átírták, azt úgy maradt lehetőségen kívül, hogy valamikor ezt hivatalos döntéssel értelmezték át. Persze ez az eset is felvetne bizonyos kérdéseket. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2015. január 14., 11:04 (CET)

Magyar jogász akadémikusok listája

Sziasztok, van itt wikin egy ilyen listám, tudna valaki segíteni, hogy linkelve legyen itt a szócikkben abban a kis szövegdobozban, ahol a Régész akadémikusok listája is szerepel? Köszönöm előre is: --legislator ^vita 2011. július 11., 11:20 (CEST)

Kész (a sablon alján levő kis "sz" nyitja meg szerkesztésre).--Trevor ^vita 2011. július 11., 13:25 (CEST)

A Magyar Tudós Társaság 1848. március 27-ei kisgyűlésének jegyzőkönyve

MARTIUS 27. 1848.

Összegyülekeztek: Kubínyi Ágoston tt. – Bugát, Czuczor, Döbrentei, Gebhardt, Luczenbacher, Szemere, Szilasy, Sztrokay, Vállas rr. tt. – Hanák, Széchy, Szőnyi ll. tt. — Toldy F. titoknok, Lukács Móricz helyettes segédjegyző

– A' helyettes segédjegyző értesitvén a' megjelent tagokat, hogy Pozsonyból és Bécsből a' m. felelős ministerium' alakulása körüli akadályok iránt érkezett bal hirek' folytán ez órában a' museum' terén népgyülés tartatik, melly a' nemzet által kivívott jogok' megőrzése végett teendők fölött hozand végzést : ennek hallatára a' jelenvoltak ugy hivék, hogy illy fontos pillanatban, midőn a' haza veszélyben forog, hiányozván a' tudományos tárgyalásokra szükséges lelki nyugalom : az ülés egyáltalában meg nem tartható; 's azonnal el is oszlottak.