Vita:Áramsűrűség
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Műszaki tudományok műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
A szabályos bevezető[szerkesztés]
A szabályos bevezetőt, ami tartalmazza a mennyiség definicióját, egy azt nem tartalmazó, nem szabályos bevezetőre cseréled. Ezért vonom vissza. Paulus Pontius Crassus vita 2012. június 9., 19:06 (CEST)
Az áram/felület definíció eltávolítva, viszont két irreleváns konkrét frekvenciaérték betéve. Paulus Pontius Crassus vita 2012. június 9., 19:11 (CEST)
- Igazad van. A bevezető túlzottan hangsúlyozza a felülette, holott a keresztmetszetről van szó. Holnap javítom, ugyanis összetéveszthető a felületi áramsűrűséggel. MZ/X vita 2023. november 19., 21:01 (CET)
felületi áramsűrűség MZ/X vita 2023. november 19., 21:03 (CET)
Szerintem nem egyértelmű fogalmazás[szerkesztés]
Most ez van a szócikkben: "Jellemzően a vékony vezetéken kisebb, a vastagabb vezetéken nagyobb maximális áram haladhat át anélkül, hogy az túlzottan felmelegedne. A villamos hálózatokat úgy tervezik meg és építik ki, hogy a vezetékekben kialakuló áramsűrűg mindig biztonságos értékű legyen, ha esetleg a megengedett fölé menne akkor a megfelelő védelmek működésbe lépnek. (Ha túlterhelnénk a hálózatot akkor "lemegy a biztosíték".) Vagyis nem csak az esetleges meghibásodástól védenek a védelmek hanem az akaratlan túlterhelésektől is."
Ez így szerintem félre érthető (bár lehet, hogy csak én értem félre) a szócikk címével, mert az erősáramú gyakorlatban pontosan csökken a megengedett áramsűrűség a keresztmetszettel. Pl. egy szigetelt 1,5mm2-es vezetékre most 13A a megengedett áramerősség (8,667 A/mm2); addig egy 10mm2-esre 50A (5A/mm2), egy 240mm2-esre 346A (1,44 A/mm2). Ha másnak egyértelmű a fenti fogalmazás szerintem maradjon, de szerintem ez így félre érthető.
A gyakorlat egy másik vonzata, hogy a tervezésnél (erősáramú gyakorlat) a vonatkozó szabványok már sehol nem említik az áramsűrűséget, hanem van egy eléggé összetett táblázat (mindenféle korrekciós tényezővel) ami megadja, hogy milyen szigetelésű (attól is függ) kábel/vezeték esetén milyen telepítési környezetben (pl. talajban /talajtól is függ!/, falban /fal anyaga is számít/, falon, kábeltálcában stb. stb.) milyen terhelhetőségű egy adott keresztmetszetű kábel/vezeték. Ezekből kerül meghatározásra az adott telepítési helyszínen, az adott kábel tényleges terhelhetősége. Majd ellenőrizni kell, hogy a kábel ellenállásából (impedancia) adódó feszültség esés mértéke mekkora, és ha az túl nagy akkor nagyobb keresztmetszetű kábelt/vezetéket kell telepíteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kb. 50-60m hossz felett már a feszültség esés jobban meghatározza egy adott telepítési helyszínen a kábel keresztmetszetét, mint a melegedés.
Szintén szerintem zavaró, hogy a védelmek nem "áramsűrűségre" védenek, hanem túláramra (ez is a neve túláram védelem). A kismegszakítóra amper van írva és "amperre old le", az nem tudja, hogy milyen vezeték van rákötve, nem áramsűrűségre fog leoldani. Szintén ez olyan, hogy lehet, hogy én értelmezem rosszul a szócikk vonatkozó részét (ezért nem javítom ki, mert lehet, hogy másnak egyértelmű). Vidgabor vita 2023. november 25., 16:37 (CET)
- Jó lenne kettéválasztani. Ugyanis maga a fizikai fogalom csak elméleti megközelítés. Műszaki tekintetben azonban más, mert figyelembe kell venni a vezeték hőkapacitását és a szigetelés hővezető képességét. Ezért állnak más adatok a táblázatban, mint az elmélet. MZ/X vita 2023. november 27., 13:35 (CET)