Vita:Eötvös Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)
P literature.svg Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Irodalmi témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Zsidósággal kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Star of David.svg Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Zsidósággal kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kép?[szerkesztés]

Tud valaki jogtiszta képet Eötvös Károlyról? Pendragon 2006. január 9., 20:03 (CET)[válasz]


Irodalmi pályája[szerkesztés]

A nagy per (1904) Valakiket zavar az igazság? Nem csodálom... 81.182.102.111 2007. január 3., 14:06 (CET)[válasz]

Remekműnek nevezni "A nagy per" című könyvet a benne található fentűnő csúsztatások, valótlanságok és az igaztalan alapkoncepció miatt helytelen. Az eddigi egyoldalú minősítés korrigálásra szorul. 81.183.153.240 2007. január 3., 14:32 (CET)[válasz]

Tények "A nagy per" (1904) című könyvvel kapcsolatban:


Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 70. oldal: "Ez napon tünt el a szegény cselédlányka. Eltünéséből került ki a vérvád. Nem azon a napon alakult meg a vérvád, hanem sokkal később. Előbb a sajtó czikkei, azután országgyülési beszédek s gyülölködö felekezeti izgatások alakitották meg."


Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 82. oldal: "Vasárnap az anyja már végig járta a falut" "Igy állott szóba vasárnap délután Sarf Józseffel is" "Sarf mindig azt hitte, hogy a vérvád gondolata e vigyázatlan ötletből sarjadzott ki. Én is azt hiszem."


PESTI HIRLAP 1883. június 21. csütörtök Melléklet 10. oldal (tudósítás a tárgyalásról): "Szeyffert: Solymosi Jánosnéval mikor találkozott azon szombaton? Vádlott: Este. Szeyffert: Akkor elmondta neki azt a hajdunánási történetet? Vádlott: Igen." "Szeyffert: Nagyon későn még nem lehetett? Vádlott: Látni még lehetett, napszállta után történt ez."


(Tehát egyszer azt állítja, hogy a vérvád sokkal később alakult meg, máskor meg azt, hogy már másnap vasárnap az egyik későbbi vádlott elszólásából, ráadásul az elszólás nem is másnap történt, hanem még aznap szombaton.)


Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 83. oldal: "Harmadnapon már mindenki beszélte, a ki a lányka eltünte iránt érdeklődött. Azonban a falubeliek, férfiak és asszonyok, teljes képtelenségnek tartották a vádat és sehogy se hihették, hogy a zsidók révén veszett volna el a lányka."


Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 85. oldal: "Solymosiné május 4-én ujra elment Jármy Jenő szolgabiróhoz s most már nyomatékosan jelenthette, hogy az egész ország hiszi és tudja, mi történt; az országgyülés is felszólalt, a hirlapok is tudnak már mindent, az egész falu egy véleményen van, már a kis gyermekek is erről beszélnek; tartson tehát vizsgálatot."


Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 94. oldal: "Rájöttek volna arra, hogy a kis gyerek ápril elsejétől husz vagy huszonötödik napjáig semmit se beszélt, semmit se tudott. Rájöttek volna arra, hogy a kis gyerek csak akkor kezdett beszélni, a mikor már a vérvád a sajtóban, a törvényhozás képviselőházában s onnan Tisza-Eszlárra érve, a falusi mende-mondában kiképződött s határozott alakot öltött."


MAGYAR ÁLLAM 1882. május 20. szombat 2. oldal (a legelső sajtóhír az esetről): "A VIDÉKRŐL Egy leány eltünésének titokzatos esete. Tisza-Eszlár (Szabolcsmegye), május hóban, 1882."


EGYETÉRTÉS 1882. május 24. szerda 3. oldal (először kerül szóba az országgyűlésben): "UJDONSÁGOK" "- A tisza-eszlári rejtély. A képviselőház mai ülésében nagy feltünést keltett Onody Géza képviselőnek elbeszélése egy Tisza-Eszláron rejtélyes körülmények között eltünt leányról."


(Itt az ok-okozat tekintetében fontos dologban állít valótlant, mivel Solymosiné május 4-én nem mondhatta azt Jármy Jenő szolgabírónak, hogy az egész ország tudja, az országgyűlés is felszólalt és a hirlapok is tudnak mindent, azon egyszerű oknál fogva, hogy a legelső sajtóhír az esetről május 20-án jelent meg, az országgyűlésben csak azt követően került szóba, addigra pedig már rég folyt a nyomozás. Ugyanezen ok miatt a kisebbik gyermek tanu Scharf Samu, Scharf Móric öccse sem találhatta ki a gyilkosságot a közvélemény hatására, hiszen időben jóval korábban mondta, mint ahogy a közvélemény tudomást szerzett róla.)


Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 109. oldal: "vallomás május 21-én este készült" "A sajtó hihetetlen gyorsasággal s harsogó hangjának egész erejével röpitette szét a hirt a zsidó gyerek vallomásáról."


BUDAPESTI HIRLAP 1882. május 31. szerda Melléklet 1. oldal: "A tisza-eszlári titok. - május 29. 1882. A népség között voltaképpen csak ma kezdődik az ingerültség és izgalom a mind jobban bonyolódó eset folytán. Különösen, midőn Scharf Móric, a templomszolga 16 éves fiának elbeszélése közszájra kelt, kezdődött az ingerültség növekedni"


(Eötvös itt is olyat ír, ami nem igaz, mert a koronatanu vallomásáról az első tudósítás több mint egy héttel később jelent meg a Budapesti Hírlapban, tehát szó sem volt hihetetlen gyorsaságról, amivel a sajtó országos hangulatot próbált volna kelteni.)

A fentieket bizonyító források:

81.183.153.240 2007. január 3., 15:46 (CET)[válasz]

Idézetek[szerkesztés]

Javaslom az idézetek és a "magyarázat" kivételét a szócikkből. Ez LEXIKON, nem irodalomóra amikor értelmezni kell dolgokat. Nem magyarázni kell az írásait és nem értelmezni, az nem az enciklopédista dolga, hanem az irodalomkritikusé! --Timiş postaláda 2007. január 3., 15:18 (CET)[válasz]

Egy lexikon semleges, és nem minősít "remekműnek" egy hamis koncepcióra épülő, valótlanságokat tartalmazó művet. 81.183.153.240 2007. január 3., 15:39 (CET)[válasz]

bökd már ki végre, minek csinálod ezt? Azt akarod bizonyítani, hogy a tiszaeszlári ügy nem volt vérvád, csak egyes túlérzékenyek csináltak belőle ilyen ügyet, olyanok, aki egy pofonra is pogromot kiáltanak? Vagy eseteleg nem kellett volna felmeneteni a gyanúsítottakat? Vagy mit akarsz mondani?--Linkoman 2007. január 3., 15:51 (CET)[válasz]

Ezt azért csinálom, hogy egy lexikon ne állítson valótlant. Én szeretem az igazságot. És Te? 81.183.153.240 2007. január 3., 15:54 (CET)[válasz]

Szerintem ebből a félmondatból: „[A mű] alapkoncepcióját tekintve meghamisítja az eseményeket.” világosan kiderül, mi a szerkesztő álláspontja és célja. „A kinek van füle a hallásra, hallja.” Winston 2007. január 3., 16:20 (CET)[válasz]

Kedves beírogató! Szerintem ideje lenne regisztrálnod. Vagy neked jobban tetszik a tiszaeszlári rém név, ahogy már kezdenek emlegetni? Bináris ide 2007. január 3., 16:19 (CET)[válasz]

Az a fontos, hogy az állításaimat bizonyítom, ha kell a faximilékkel is. A személyem pedig nem számít. Winston felvetésére kifejtem a következőket: Ha Winston olvasta Eötvös könyvét, akkor emlékszik, hogy Eötvös koncepciója az volt (amit idéztem is tőle szó szerint), hogy az egyik gyanusított a bűntettet tanusító két fia egy mesterségesen, sajtó, országgyűlés által keltett hangulat hatására vallott a gyanusítottak ellen, és a nyomozás is ezen mesterségesen keltett hangulat alapján folyt. Ennek az koncepciónak a valótlanságát bizonyítottam a korabeli sajtó segítségével. Tehát teljesen joggal állítom, hogy alapkoncepcióját tekintve meghamisítja az eseményeket. 81.183.153.240 2007. január 3., 16:45 (CET)[válasz]


Teljesen mindegy hogy TE mit gondolsz róla! Mutass egy (de lehetőeg több) IRODALMILAG ELISMRT FORRÁST ami uyganazt állítja, amit te, akkor bekerülhet a szóciikkbe! Ez egy enciklopédia nem pedig az igazság (vagy általad igazságnak vélt dolog) szócsöve! Véleményednek nyiss egy fórumot valamelyik irodalmi orladon, írj blogot, csinálj róla filmet, de ne rakd egy enciklpédiába, ami csak ténykeen és tudósok/hozzáértők által írt valódi forrásokban közölt adatokat tartalmaz! Ha vannak olyan elismert irodalmárok történészek más szakemeberek akik veled egy állásponton vannak, adj linket, mutass könyvet, és akkor beleírhatod a cikkbe, hogy egyes források szerint Eötvös valótlant állít/téved - és odaírod a forrást reference-be. Ez nálunk ÍGY működik, nem úgy hogy névtelenül vandálkodunk és köpködjük a magunk kis véleményét egy enciklopédia szócikkbe! Itt vannak szabályok, akinek nem tetszik, hát magára vessen. hangsúlyozom, ez enciklopédia. nem iylen-olyan emberek véleményszócsöve. nekem példéul nem tetszik az új gyurcsány-program, de nem firkálok bele a szócikkébe, mert minek. nem ide való! majd elmegyek a gyurcsány fórumra és ott elmondom a véleményem, de nem itt, egy enciklopédiában! Egyébként pedig könnyű hősködni névtelenül, nem igaz? minden igazságbajnok ilyen... nem emrik felvállalni a enevüket, csak mások munkáját 8szócikkeit) ezsik tönkre! Gratulálok! --Timiş postaláda 2007. január 3., 21:29 (CET)[válasz]

Források:

Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 94. oldal: "Rájöttek volna arra, hogy a kis gyerek ápril elsejétől husz vagy huszonötödik napjáig semmit se beszélt, semmit se tudott. Rájöttek volna arra, hogy a kis gyerek csak akkor kezdett beszélni, a mikor már a vérvád a sajtóban, a törvényhozás képviselőházában s onnan Tisza-Eszlárra érve, a falusi mende-mondában kiképződött s határozott alakot öltött."


MAGYAR ÁLLAM 1882. május 20. szombat 2. oldal (a legelső sajtóhír az esetről): "A VIDÉKRŐL Egy leány eltünésének titokzatos esete. Tisza-Eszlár (Szabolcsmegye), május hóban, 1882."


EGYETÉRTÉS 1882. május 24. szerda 3. oldal (először kerül szóba az országgyűlésben): "UJDONSÁGOK" "- A tisza-eszlári rejtély. A képviselőház mai ülésében nagy feltünést keltett Onody Géza képviselőnek elbeszélése egy Tisza-Eszláron rejtélyes körülmények között eltünt leányról."


Olvastad valamelyiket, esetleg óhajtasz faximilét, vagy befáradsz az Országos Széchenyi Könyvtárba mikrofilmen megnézni az újságokat? Itt pofon egyszerű a dolog, Eötvös arra a koncepcióra építi könyvét, hogy valakik mesterségesen antiszemita hangulatot keltettek a sajtóban, országgyűlésben, közvéleményben, és ez a hangulat okozta az ügy kirobbanását. Én pedig bebizonyítottam, hogy ez hazugság. 81.183.153.148 2007. január 3., 22:05 (CET)[válasz]

Egy elismert irodalmi forrást is belinkelek Neked, amely alátámasztja az állításomat: http://www.kronikanova.hu/reszletes/0081.htm "Adamovics József tiszaeszlári lelkész „Egy lány eltűnésének titokzatos esete” című cikke május 20-án jelenik meg a Magyar Állam-ban" 81.183.153.148 2007. január 3., 22:12 (CET)[válasz]


Felhívom a figyelmedet a Wikipédia itt olvasható irányelvére, annak is az alábbi részére:

„...ha egy Wikipédia cikk saját kutatásokon alapul, akkor ezek a kutatások kövessék a tudományos megközelítést: követhető, elfogadott forrásokra épüljenek (ezek közé nem soroljuk be a webes társalgófórumokat, és webblogokat is csak ritkán), ne rúgják fel önkényesen a már létező ismereteket és paradigmákat és lexikonszerűen legyen a szócikk megfogalmazva. Továbbá: a vitatott részek lehetőleg a cikk végére kerüljenek, világosan legyenek megkülönböztetve a tényszerű és a vitás részek, továbbá az ellentmondó elméletek mindegyikét meg kell említenünk, akármennyire is nem értünk egyet azokkal; és lehetőleg ezek azonos súllyal szerepeljenek (pl. ha Görgey Artúrról írunk, lehetőleg ne egyetlen sort szenteljünk az árulását tagadó véleményeknek és 50 sort azoknak, melyek árulónak állítják őt, hanem, ha rendelkezünk ismeretekkel, tartsuk az érvek és ellenérvek mennyiségi és minőségi egyensúlyát).”

Winston 2007. január 3., 22:29 (CET)[válasz]

Pontosan így jártam el. Követhető, elfogadott források mind Eötvös "A nagy per" című könyve, mind a Magyar Állam, Egyetértés, Pesti Hirlap, Függetlenség, Budapesti Hirlap című napilapok 1882-es és 1883-as lapszámai. Én ezekből kutattam. És Te? 81.183.153.148 2007. január 3., 22:33 (CET)[válasz]

Még valami: "továbbá az ellentmondó elméletek mindegyikét meg kell említenünk" én a tiszaeszlári per szócikkben például nem látok egy fia ellentmondó elméletet, pedig létezik olyan. 81.183.153.148 2007. január 3., 22:38 (CET)[válasz]

Abbázia kávéház[szerkesztés]

hiv. ide mutat: Opatija. Javítani kéne, de védett a lap. Üdv Karmester --213.197.81.115 2007. július 16., 02:27 (CEST)[válasz]

Az Eötvös Károly díjról[szerkesztés]

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége az Eötvös Károly politikus, országgyűlési képviselő, író, publicista ügyvédről elnevezett díját 1990-ben díjat alapította.

A rendszerváltoztatást megelőzően az e díjnak megfelelő elismerést Landler Jenő díjnéven ítélték oda.

A díj a Budapesti Ügyvédi Kamarán belül a legmagasabb hivatásrendi elismerés. Azt a kamara mindenkori elnökségi Eötvös Károly díjas tagjai ítélik oda. A díjazottakat azok közül választják, akik az ügyvédi hivatás jó hírnevét öregbítve, példásan, szakmailag magas színvonalon, az ügyfelek érdekei és a törvényesség messzemenő tiszteletben tartása mellett gyakorolják hivatásukat, és közéleti elkötelezettségüket tettekkel bizonyították.

A díjban évente maximum hat személy részesülhet, az anyagi juttatással nem jár.

A díj egy pajzs alakú, közepén § jellel ellátott, felső részén EÖTVÖS KÁROLY DÍJ feliratú kitűzőből és egy színes alapon ezüst színű plakettből áll. A plakett előlapjának felirata: „Eötvös Károly díj”. A plakett hátlapján a díjban részesített nevét és a díj odaítélésének évét tüntetik fel

A kitüntetettek listája:

  • Dr. Schirilla György 1990.X.13.
  • Dr. Réthi Sándor 1990.X.13.
  • Dr. Kaczián Lóránt 1990.X.13.
  • Dr. Visontai Kálmán 1990.X.13.
  • Dr. Fejérváry Géza 1990.X.13.
  • Dr. Balogh Béla 1991.XI.16.
  • Dr. Barcsay Sándor 1991.XI.16.
  • Dr. Bárándy György 1991.XI.16.
  • Dr. Kun Tibor 1991.XI.16.
  • Dr. Orosz Balázs 1991.XI.16.
  • Dr. Kubinyi Sándor 1993.XI.27.
  • Dr. Asbóth Ede 1993.XI.27.
  • Dr. Gayer Gyula 1993.XI.27.
  • Dr. Kelecsényi Erzsébet 1993.XI.27.
  • Dr. Köteles György 1993.XI.27.
  • Dr. Probstner Ilona 1993.XI.27.
  • Dr. Bálint Ákos György 1993.XI.27.
  • Dr. Horváth Jenõ 1995.V.27.
  • Dr. Báthory György 1995.V.27.
  • Dr. Somos András 1995.V.27.
  • Dr. Németh János 1995.V.27.
  • Dr. Winkler Mária 1995.V.27.
  • Dr. Jármay Ildikó 1996.V.11.
  • Dr. Kovács Kázmér 1996.V.11.
  • Dr. Mikófalvi Bertalan 1996.V.11.
  • Dr. Szász Pál 1996.V.11.
  • Dr. Bacher Vilmos 1998.XI.28.
  • Dr. Marton Zoltán 1998.XI.28.
  • Dr. Prandler János 1998.XI.28.
  • Dr. Reviczky Károly 1998.XI.28.
  • Dr. Szűcs Andrea 1998.XI.28.
  • Dr. Ferenczy Attila 1999.II.22.
  • Dr. Gárgyán Tibor 1999.II.22.
  • Dr. id. Kárpáti László 1999.II.22.
  • Dr. Szirtes János 1999.XI.6.
  • Dr. Szentmiklósi Péter 1999.XI.6.
  • Dr. Szecskay András 1999.XI.6.
  • Dr. Kicherer V.Tamás 1999.XI.6.
  • Dr. Galli István 2000.XI.25.
  • Dr. Dornbach Alajos 2000.XI.25.
  • Dr. Perlaki György 2000.XI.25.
  • Dr. Kende Béla 2001.XI.10.
  • Dr. Szász Iván 2001.XI.10.
  • Dr. Tillmann Lajos 2001.XI.10.
  • Dr. Toron János 2001.XI.10.
  • Dr. Bita Judit 2002.XI.16.
  • Dr. Bogsch Attila 2002.XI.16.
  • Dr. Horváth József 2002.XI.16.
  • Dr. Szamosi Katalin 2002.XI.16.
  • Dr. Barczi Teréz 2003.XI.15.
  • Dr. Felkai András 2003.XI.15.
  • Dr. Goda Gyula 2003.XI.15.
  • Dr. Jakab István 2003.XI.15.
  • Dr. Fekete Tamás 2004.XI.27.
  • Dr. Gábor László 2004.XI.27.
  • Dr. Hidasi Gábor 2004.XI.27.
  • Dr. Köves Péter 2004.XI.27.
  • Dr. Ormai Gabriella 2004.XI.27.
  • Dr. Bárándy Péter 2005.XI.12.
  • Dr. Czeglédy László 2005.XI.12.
  • Dr. Martonyi János 2005.XI.12.
  • Dr. Trócsányi László 2005.XI.12.
  • Dr. Bánáti János 2006.XI.11.
  • Dr. Patay Géza 2006.XI.11.
  • Dr. Zimnic János 2006.XI.11.
  • Dr. Varga Ildikó 2006.XI.11.
  • Dr. Szily Márta 2006.XI.11.
  • Dr. Bányay Geyza 2007.XI.10.
  • Dr. Subasicz Éva Magdolna 2007.XI.10.
  • Dr. Hajdu István 2007.XI.10.
  • Dr. S. Szabó Péter 2007.XI.10.
  • Dr. Szlávnits László 2007.XI.10.

2008-ban az Eötvös Károly díjat a kamara nem adta ki.

2009. február 27-én a következők részesültek az elismerésben:

  • Dr. Bánátiné dr. Makray Ilona
  • Dr. Sátori Anna
  • Dr. Burai-Kovács János
  • Dr. Kiss Pál
  • Dr. Sziklai János
  • Dr. ifj. Vég Tibor

A 2010-es kitüntetettek:

  • Dr. Bérczes Róbert 2010.II.26.
  • Dr. Busch Béla 2010.II.26.
  • Dr. Kiss Daisy 2010.II.26.
  • Dr. Landes Judit 2010.II.26.
  • Dr. Szánthó Pál 2010.II.26.