Hegyeshely
| Hegyeshely (Vysoká nad Kysucou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Csacai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1619 |
| Polgármester | Anton Varecha |
| Irányítószám | 023 55 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | CA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2578 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 63 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 688 m |
| Terület | 43,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 22′ 50″, k. h. 18° 32′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 50″, k. h. 18° 32′ 35″ | |
| Hegyeshely weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyeshely témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hegyeshely (1899-ig Viszoka, szlovákul Vysoká nad Kysucou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Turzófalvától 7 km-re délnyugatra a Kiszuca partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területe 1497-ben a Podmaniczky család nagybiccsei uradalmához tartozott. 1563-ban a birtok tulajdonosai a Thurzók lettek. A település a 17. század eleljén Turzófalva határában keletkezett. Írott forrásban1619-ben említik először a nagybiccsei uradalom részeként. 1626-ban a birtokot az Eszterházy család szerezte meg. A 18. században a község jelentős fejlődésen ment átt. 1720-ban 262 paraszti, 72 zsellér és 20 nincstelen lakosa volt, a faluban malom, fűrésztelep működött. Plébániáját 1726-ban alapították. Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt temploma 1732-ben épült. 1784-ben 564 házában már 596 család és 3147 lakos élt. 1828-ban 597 háza és 2352 lakosa volt, akik főként erdei munkákkal, drótozással foglalkoztak.
Vályi András szerint "VISZOKA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez 1 3/4 mértföldnyire; Harmintzadgya is van, földgye sovány, legelője, és fája is van."[2]
Fényes Elek szerint "Viszoka, tót falu, Trencsén vgyében, a Kiszucza folyó mellett, hegyekben szétszórva, ut. post. Csácza. Lakja 4500 kath., 200 zsidó, kath. paroch. templom. Határa nagy részt irtványokból áll, s főleg zabot és burgonyát terem. Lakosai közül sokan mint sodronyosok, messze vándorolnak, a zsidók pedig italmérésből és fakereskedésből táplálják magukat. Az uradalomnak és a helységnek igen szép erdeje van itt. Birja h. Eszterházy bicsei uradalma." [3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. 1945. április 20-án Szemetes nevű részén a németek 21 lakost végeztek ki partizántevékenység miatt. Emlékükre később emlékművet állítottak.
Népessége[szerkesztés]
1850-ben 4500 katolikus és 200 zsidó vallású lakosa volt.
1910-ben 3769, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 3005 lakosából 2922 szlovák volt.
2011-ben 2774 lakosából 2646 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1777-ben Klacskó Tódor Márton piarista tanár.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt temploma 1732-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
