Hegyeshely
| Hegyeshely (Vysoká nad Kysucou) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1619 | ||
| Polgármester | Anton Varecha | ||
| Irányítószám | 023 55 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2437 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 688 m | ||
| Terület | 43,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 22′ 49″, k. h. 18° 32′ 54″49.380278°N 18.548333°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 49″, k. h. 18° 32′ 54″49.380278°N 18.548333°E | |||
| Hegyeshely weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyeshely témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hegyeshely (1899-ig Viszoka, szlovákul Vysoká nad Kysucou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Turzófalvától 7 km-re délnyugatra, a Kiszuca partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területe 1497-ben a Podmaniczky család nagybiccsei uradalmához tartozott. 1563-ban a birtok tulajdonosai a Thurzók lettek. A település a 17. század elején Turzófalva határában keletkezett. Írott forrásban 1619-ben említik először a nagybiccsei uradalom részeként. 1626-ban a birtokot az Eszterházy család szerezte meg. A 18. században a község jelentős fejlődésen ment át. 1720-ban 262 paraszt, 72 zsellér és 20 nincstelen lakosa volt; a faluban malom, fűrésztelep működött. Plébániáját 1726-ban alapították. Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt temploma 1732-ben épült. 1784-ben 564 házában már 596 család és 3147 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VISZOKA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez 1 3/4 mértföldnyire; Harmintzadgya is van, földgye sovány, legelője, és fája is van.”[2]
1828-ban 597 háza és 2352 lakosa volt, akik főként erdei munkákkal, drótozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viszoka, tót falu, Trencsén vgyében, a Kiszucza folyó mellett, hegyekben szétszórva, ut. post. Csácza. Lakja 4500 kath., 200 zsidó, kath. paroch. templom. Határa nagy részt irtványokból áll, s főleg zabot és burgonyát terem. Lakosai közül sokan mint sodronyosok, messze vándorolnak, a zsidók pedig italmérésből és fakereskedésből táplálják magukat. Az uradalomnak és a helységnek igen szép erdeje van itt. Birja h. Eszterházy bicsei uradalma.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.
1945. április 20-án Szemetes nevű részén a németek 21 lakost végeztek ki partizántevékenység miatt. Emlékükre később emlékművet állítottak.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 3152 | 2984 | 2709 | 2437 |
| Különbség | -5,32 % | -9,21 % | -10,04 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2487 | 2437 |
| Eltérés | -2,01 % |
1850-ben 4500 katolikus és 200 zsidó vallású lakosa volt.
1910-ben 3769, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 3005 lakosából 2922 szlovák volt.
2011-ben 2774 lakosából 2646 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1777-ben Klacskó Tódor Márton piarista tanár.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt temploma 1732-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
