Viseszláv novgorodi fejedelem
| Viseszláv Vlagyimirovics | |
| Novgorod fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| kb. 988 – kb. 1010 | |
| Elődje | I. Vlagyimir |
| Utódja | I. Jaroszláv |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | kb. 977 |
| Elhunyt | kb. 1010 Novgorod |
| Édesapja | I. Vlagyimir |
| Édesanyja | Olava |
| Testvére(i) |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Viseszláv Vlagyimirovics témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Viseszláv Vlagyimirovics (oroszul Вышеслав Владимирович; kb. 977 – kb. 1010) Novgorod fejedelme, Nagy Vlagyimir kijevi nagyfejedelem legidősebb fia.
Élete[szerkesztés]
Viseszláv 980 előtt született, anyja az akkor még pogány Vlagyimir herceg első felesége, a varég Olava (vagy egy skandináv saga szerint a cseh Allogia) volt. Apja 988-ban átadta neki Novgorodot. Viseszláv valamikor 1010 után halt meg a városában. Utána az addig Rosztovot kormányzó Jaroszláv öccse kapta meg az állam Kijev után legnagyobb presztízsű városát; a Jaroszlávnál idősebb Izjaszláv öccse 1001-ben már meghalt, Szvjatopolk pedig lázadása miatt őrizetben volt.
Egy másik verzió szerint jóval korábban meghalhatott. A sagák szerint VI. Erik svéd király halála után özvegyéhez, Gőgös Sigridhez két kérő is érkezett, egyikük Vissavald, az oroszok királya volt. A kb. 20 éves Sigrid nem akart férjhez menni és hogy a többi kérőit is elriassza, a lakoma után vendégeire gyújtotta a házat. Mindez 995 körül történt, amikor Viseszláv 16-18 éves lehetett. Lehetséges hogy ekkor halt meg Dobrinya, Vlagyimir nagyfejedelem nagybátyja és hosszú időn át hűséges segítője is, mert a források ezután már nem említik. Sigrid egy darabig kiskorú fia, Olaf helyett kormányzott, majd Dánia királyához, Villásszakállú Svenhez ment férjhez.
Források[szerkesztés]
- Рыдзевская Е. А. Древняя Русь и Скандинавия IX–XIV вв. М., 1978. 239 с.
- Jonsson J.R. Svensk Balladtradition. I. Balladkallor och balladtyper. Stockholm, 1967. 296 с.
- Богуславский В. В. Славянская энциклопедия. Киевская Русь – Московия: в 2 т. – М.: Олма-Пресс, 2001
- Войтович Л. Князівські династії Східної Європи (кінець IX – початок XVI ст.): склад, суспільна і політична роль. Історико-генеалогічне дослідження. – Львів: Інститут українознавства ім. І.Крип’якевича, 2000. – 649 с. – ISBN 966-02-1683-1 (укр.)
- Карпов А. Ю. Владимир Святой. – М.: Молодая гвардия – ЖЗЛ; Русское слово, 1997
- Древняя Русь в свете зарубежных источников./ под редакцией Е. А. Мельниковой. – М.: Логос, 1999
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Вышеслав Владимирович című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.