Viselkedési közgazdaságtan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A viselkedési közgazdaságtan az emberek és intézmények döntéseinek pszichológiai, kognitív, emocionális, kulturális és társadalmi faktorainak hatásait vizsgálja, és ezek a döntések változását.[1][2]

A közgazdaságtan egyik alapvető iskolája, egyben a közgazdaságtan és a pszichológia határterülete. Interdiszciplináris tudományág. Lényegi mondanivalója, hogy szemben a főáramú neoklasszikus közgazdaságtan alapvetésével, az embereket nem lehet racionális homo oeconomicusokként elképzelni.

Nobel-díjasok[szerkesztés]

A viselkedés-közgazdaságtan több Nobel-díjast is adott.

Közöttük van Daniel Kahneman, aki a Gyors és lassú gondolkodást vizsgálta.

Szintén Nobel díjas Richard Thaler.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lin, Tom C. W. (2012. április 16.). „A Behavioral Framework for Securities Risk”. Seattle University Law Review, Kiadó: SSRN.  
  2. (2018. március 30.) „Research Handbook on Behavioral Law and Economics”. Books.