Virágzabálók
| Virágzabálók | |
| Szerző | Darvasi László |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Magvető |
| Kiadás dátuma | 2009 |
| Borítógrafika | Pintér József |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 672 |
| ISBN | ISBN 9789631426960 |
A Virágzabálók Darvasi László 2009-ben megjelent műve. A klasszikus nagyregény nyerte el 2009-ben a Rotary irodalmi díjat.[1]
Történet
[szerkesztés]A cselekmény a tizenkilencedik században játszódik Szegeden, körülbelül a harmincas évektől kezdve. A kötet öt nagyobb részből és két keretfejezetből áll. A középpontban egy különös szerelmi négyszög áll: Pelsőczy Klára férjével, Szép Imrével való kapcsolata mellett szerelmi viszonyt folytat annak bátyjával, Péterrel, illetve a fiúk féltestvérével, Pallagi Ádámmal. A regény az ő közös történetüket meséli el a szereplők különböző perspektíváiból.
Minden rész valamelyik főszereplőt állítja középpontba: az első, a Vad mimóza című Klárával foglalkozik, a második, A semmi kertésze Imrével, a harmadik, Fehér árnyék Ádámmal, az ötödik, Édes hús Péterrel.
Mindegyik szereplőnek van valami különös tulajdonsága: Imre botanikus, akit csak a növényei érdekelnek, és nemigen tud tájékozódni a valóságos világban, Ádámot a többi ember gyakran nem veszi észre vagy egyáltalán nem is látja, Péter pedig kivételesen erős, fizikailag hatalmas férfi, akinek erőlködnie kell, hogy nehogy véletlenül kárt tegyen másokban.
A történetek nem állnak össze teljes egésszé, az események a szereplők különböző perspektíváiban gyakran egészen máshogyan festenek. Imre pl. a szabadságharc leverése után botanikai előadást tart, ami miatt hosszú időre bebörtönzik, mert a hatalom valamilyen rejtett jelentést ismer fel a szavaiban. Az azonban nem derül ki, hogy miről is szólt tulajdonképpen az előadás, illetve miből adódott a félreértés: egyesek szerint Imre Magyarország virágairól beszélt, mások szerint egyetlen fűszálról, de az is lehet, hogy a Virágzabálók című irodalmi művét adta elő. Szintén nem derül ki egyértelműen, ki gyilkolta meg Ádámot a szabadságharc ideje alatt.
A négy nagy fejezethez csatlakozik még egy A cigányok bejövetele címmel, amely a Gilagóg vajda vezette cigány törzsről szól. Ez a fejezet csak lazán kapcsolódik a többi cselekményszálhoz, és tele van fantasztikus, mesebeli eseményekkel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Darvasi László kapta a Rotary Irodalmi Díjat (2009. október 9.). [2013. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 30.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Deczki Sarolta: Szól a fűmuzsika Beszélő (2010. május–június, 15. évfolyam, 5. szám)